Topolovica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.
Fekvése Belovár központjától légvonalban 33, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 17 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati völgyében, a Topolovica és Gerđevica-patakok összefolyásánál fekszik.
Története Topolovica területén már ősidők óta élnek emberek. Ezt igazolják az itt előkerült, a történelem előtti időszakból származó leletek és egy középkori erődítmény maradványai. Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.
Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Topolovicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Topolovicza” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ...687. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Topolovicza” néven 40 házzal, 51 katolikus és 169 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190. o. Buda, 1829.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 177, 1910-ben 453 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a szerb, 26%-a horvát, 18%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 52%-a horvát, 41%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 2-án az Otkos 10 hadművelet harmadik napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze 15 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 177 278 263 395 411 453 502 597 410 436 406 323 199 149 14 15
Nevezetességei Középkori vár maradványai a település határában.
Oktatás A település iskoláját az 1930-as években alapították. Egészen 1960-ig önálló iskolaként működött, ekkor a gakovoi iskola területi iskolája lett. A centralizáció keretében 1962-ben a grubišno poljei iskolához csatolták.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787) Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései