Hitzendorf osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 7134 lakosa volt.
Fekvése 170px|bélyegkép|balra|Hitzendorf a Graz-környéki járásban 170px|bélyegkép|balra|A Tausendlust-kastély 170px|bélyegkép|balra|Az altenbergi kastély 170px|bélyegkép|balra|A Haller-kastély Hitzendorf a nyugat-stájerországi régióban fekszik, a Lieboch folyó mentén, kb. 10 km-re nyugatra Graztól. Másik fontos folyója a Söding. A Lieboch és a Söding völgye, valamint keleten a Grazi-medence között egy-egy gerinc húzódik. Legmagasabb pontja az 567 méteres Kreuzeck. Az önkormányzat 23 települést egyesít: Hitzendorf (1129 lakos 2018-ban), Höllberg (231), Holzberg (196), Oberberg (318), Neureiteregg (226), Niederberg (332), Altenberg (125), Altreiteregg (246), Berndorf (436), Doblegg (157), Mayersdorf (178); Michlbach (exklávé, 38 lakos), Pirka (70), Attendorf (362), Attendorfberg (310), Mantscha (467), Mühlriegl (129), Riederhof (213), Schadendorfberg (80), Södingberg (54), Stein (325), Rohrbach (833), Steinberg (679).
A környező önkormányzatok: északnyugatra Sankt Bartholomä, északra Sankt Oswald bei Plankenwarth, északkeletre Thal, keletre Graz, délkeletre Seiersberg-Pirka és Haselsdorf-Tobelbad, délre Lieboch, délnyugatra Söding-Sankt Johann, nyugatra Stallhofen.
Története A város területén az ember jelenlétének legkorábbi bizonyítékai az Altreitereggben talált, i.e 2400-1800 közötti halomsírok. A bronzkorból egy i.e. 1000 körülre datált fejszét ástak ki a régészek. I.e. 400 körül a régió a kelták uralma alá került és Noricum királyságának részévé vált; utóbbit időszámításunk kezdete körül a Római Birodalom bekebelezte. Ebből a korból is számos halomsír maradt meg, ami arra utal, hogy a térség sűrűn lakott lehetett.
Hitzendorf első írásos említése 1163-ból származik. A mai mezőváros területén a reini és stainzi apátságok, valamint az eggenbergi uradalom osztoztak egészen 1848-ig, amikor a feudális birtokrendszert felváltotta a modern önkormányzatiság. A községi tanács 1850-ben alakult meg.
A szomszédos Reiteregg egy részét 1952-ben kapcsolták Hitzendorfhoz, amelyet 1967-ben mezővárosi rangra emeltek. A korábban főleg mezőgazdaságból élő település lakosainak nagy része Grazba jár be dolgozni.
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Attendorf és Rohrbach-Steinberg községeket Hitzendorfhoz csatolták. Lakosság A hitzendorfi önkormányzat területén 2017 januárjában 7134 fő élt. A lakosságszám 1939 óta dinamikusan gyarapodó tendenciát mutat, elsősorban a Grazból az agglomerációba kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 96,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,1%-a római katolikusnak, 1,8% evangélikusnak, 5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban.
Látnivalók az altenbergi kastély a 17. század végén épült a reitereggi kastélyt szintén a 17. század végén emelték a Schütting-kastély 18. századi a Tausendlust-kastély a 16. században épült az attendorfi Haller-kastély a Háromfenyős Szűz Mária-plébániatemplom 1699-ben nyerte el mai külsejét az altreitereggi Porsche-traktormúzeum 27 traktort mutat be a Christian Gollob és Robert W. Wilfing szobrait bemutató két galéria Híres hitzendorfiak Hans Brandstetter (1854–1925) szobrász
Testvértelepülések Belvárdgyula (Magyarország) Jegyzetek
Források Bruno Brandstetter: Der Markt Hitzendorf. Ortsgeschichte und Häuserbuch. Selbstverlag der Gemeinde Hitzendorf, 1984 A település honlapja 60665 – Hitzendorf. Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Stájerország települései