Pavlovac (régi magyar neve Szentpál) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.

Fekvése Belovár központjától légvonalban 26, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délre, a Bilo-hegység délnyugati lejtői alatt, a Pavlovac-patak mentén, a patak csázmai torkolata közelében fekszik.

Története A régészeti leletek és a korabeli dokumentumok alapján a falu már a középkorban is jelentős hely volt. 1224-ben „Radovan” néven említik azt a várat, mely a falutól északnyugatra, a Česma partján állt és uradalmi központ volt. A mai név csak 1495-ben tűnik fel „Paulowcz” alakban. Templomát Szent Pálnak szentelték. 1501-ben említik Bertalan nevű papját is. A vár melletti település vásártartási joggal rendelkezett és magyarul „Zenithpal” néven bukkan fel a korabeli forrásokban. Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine A 16. század közepén foglalta el a török és területe majdnem száz évig lakatlan pusztaság volt. A lakosság az ország biztonságosabb részeire menekült, míg másokat rabságba hurcoltak.

A falu területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Paulovecz” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pavlovecz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ...499. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pavlovecz” néven 96 házzal, 402 katolikus és 300 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 189. o. Buda, 1829.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 782, 1910-ben 1.429 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a horvát, 23%-a szerb, 21%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 67%-a horvát, 14%-a cseh, 10%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 555 lakosa volt.

Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 782 851 845 1.250 1.402 1.429 1.393 1.522 1.376 1.441 1.358 1.109 937 842 679 555

Nevezetességei Pavlovac és Nagygordonya között, a Česma-folyó hídja után a főút nyugati oldalán található a helyiek által Kolonak nevezett középkori régészeti lelőhely, mely nem más, mint egy középkori várhely. Nevét a rét közepén fekvő beerdősült terület kerek alakjáról kapta. Központi része 40-50 méterre emelkedik ki környezetéből, négy árok és falak maradványai övezik. A korabeli dokumentumok alapján az először 1224-ben „Radowan” néven említett várral azonosítják, melyben egy Szent Pálnak szentelt templom is állt. A mai név csak 1495-ben tűnik fel „Paulowcz” alakban. Az egykori vár területére való belépést ma is megnehezíti a sáncok között hosszú ideig megmaradó víz. A helyet amatőr régészek többször is kutatták. A zágrábi régészeti múzeum részéről Tatjana Tkalčec végzett itt feltárásokat. Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1912-ben építették a falu lakói. Egyhajós, 8 méter hosszú és 4 méter széles épület, homlokzata felett harangtoronnyal. 1968-ban, 1993-ban és 1994-ben megújították. Szent Pantaleon tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnáját ugyancsak 1912-ben építették a falu lakói. Egyhajós, 8 méter hosszú és 4 méter széles épület, homlokzata felett harangtoronnyal. 1968-ban, 1993-ban és 1994-ben megújították.

Jegyzetek

Források A község hivatalos honlapja Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk A megye turisztikai irodájának honlapja

Kategória:Belovár-Bilogora megye települései