A fattyúkúp (más néven fattyúkréter, parazitakúp, oldalkúp, kísérőkúp vagy járulékos vulkáni kúp) olyan vulkáni anyagból képződött kúp alakú halom, amely nem a tűzhányó központi járatához (főkürtőjéhez), hanem annak egy mellékcsatornájához kapcsolódik. Ezek a formációk a vulkánok oldalán vagy lábánál jönnek létre egy-egy kisebb, helyi vulkáni kitörés során, amikor a hasadékokból és törésekből a felszínre lépő vulkáni anyag (láva és piroklasztit) halmot épít. A vulkáni felépítményben a repedések és törések azért keletkeznek, mert a magmakamrából felfelé nyomuló magma feszítőereje, valamint a hőingadozás (tágulás és összehúzódás) mozgásra készteti a hegyoldalt, ami esetenként kisebb kőzetrengésekkel is együtt jár. Ha ezek a hasadékok elérik a főkürtőt vagy magát a magmakamrát, oldalkitörés következik be, amelynek során a kiáramló anyag felépíti a fattyúkúpot.
A fattyúkúpok nemcsak közvetlenül a vulkáni hegyoldalon alakulhatnak ki: a tágabb vulkáni mező törésvonalai és vetői mentén, a központi járattól távolabb is a felszínre juthat a magma.
bélyegkép|jobbra|A Mount Scott vulkáni kúpja A fattyúkúpok egyik legismertebb példája az Amerikai Egyesült Államokban, az Oregon állambeli Crater Lake Nemzeti Parkban található Mount Scott, amely a Mount Mazama vulkáni rendszerének egyik legidősebb kísérőkúpja.
bélyegkép|A Halla-hegy fattyúkúpjai|jobbra
Különösen látványos és nagyszámú példát találunk a fattyúkúpokra a dél-koreai Csedzsu-szigeten. A sziget közepén magasodó, jelenleg alvó Halla-hegy (Hallasan) pajzsvulkán lejtőin mintegy 360 kisebb járulékos vulkáni kúp – helyi, csedzsui elnevezéssel orum (오름, ’hegy, vulkáni kiemelkedés’) – sorakozik.
További oldalak
Oldalkráterek Volcanic crater Tűzhányó kráterek (angol oldal)
Jegyzetek
Külső kapcsok
Hogyan működnek a tűzhányók: A tűzhányók főbb fajtái
Fordítás
Kategória:Vulkanizmus, magmatizmus