Ladak (Ladakh) történelmi, kulturális és földrajzi régió Dél-Ázsiában, a Himalája nyugati, India legészakibb részén. 2019. október 31-ig Dzsammu és Kasmír állam része, harmadik tartománya volt, ma önálló szövetségi terület. Közigazgatása Kargil és Leh körzeteiből áll. A terület nagyrészt magashegyvidéki és ritkán lakott. Ladak a távoli hegyek és a tibeti buddhista kultúra szépségéről ismert, ezért Kis Tibetnek is nevezik.
Tibeti nevének (La-dvags ལ་དྭགས་) jelentése: a „magas hágók földje”. Legkorábbi említése már Hérodotosz művében feltűnik.Hérodotosz kétszer is említ egy Dadikai nevű embert, először Gandarioi-val együtt, majd Xerxész király hadseregének Görögországot megtámadó hadseregének leltáránál. Hérodotosz említést tesz Közép-Ázsia aranyat ásó hangyáiról is.
A történelmi Ladak A történelmi Ladak több különálló régiót tartalmazott: a felső Indus-völgy, többnyire lakott terület, Zanszkár távoli völgyei és az észak felé eső Nubra-völgy, melyet a világ egyik legmagasabban fekvő közútja ér el Gilgit-Baltisztán Pakisztán legészakibb területe, India is igényt tart rá, Akshai Chin (kínai: Ākèsàiqīn 阿克赛钦), ma kínai adminisztráció alatt; lakatlan, Shaksgam-völgy Kínai ellenőrzés alatt áll, de India követeli, Siachen-gleccser India Ladak de facto része, a Purig, a Kargil és a Szuru völgye nyugatra, túlnyomórészt síita népességgel. Itt található Kargil, az indiai Ladak második legnagyobb települése. Szkardu körzete (urdu: ضلع سکردو), ma pakisztáni közigazgatás alatt. Lakossága muszlim.
Földrajz Ladak területének nagy része meghaladja a méter átlagos tengerszint feletti magasságot. Észak felől a Karakorum-hegység uralja, délen a Himalája vonulatai, nyugat felé a Pir Pandzsal vonulatai.
Főbb folyói: Indus, Sajok (Shyok), Nubra. Az Indus főbb mellékfolyói: Szuru (Suru), Zanszkár.
Népesség Legnépesebb városa Leh (kb. 35 ezer fő), amelyet Kargil (kb. 20 ezer) követ.
A lakosság indoárja és tibeti eredetű. Fő nyelve a ladaki; további hivatalos nyelvek a tibeti, hindi, ladaki–balti, urdu.
Vallásilag kb. a fele síita muszlim (Kargil körzet), a maradék többnyire tibeti buddhista (Leh körzet, Zanszkár-völgy). A bevándorlók és leszármazottaik között vannak még hindu, szikh, bön vallású és keresztény csoportok.
Gazdaság Korábban a mezőgazdasági önellátás dominált, ma a fő bevételi forrása már a turizmus, különösen azután, hogy a muszlim Kasmír létrejöttének köszönhetően a kasmíri konfliktus véget ért.
A 4000 méternél magasabban fekvő területeken a kasmírkecskéket tartják. Itt a fő árucikk a jó minőségű kasmírgyapjú. Az öszvérek, jakok vagy szamarak hátán a gyapjút a völgybe viszik.
A régió távoli és közlekedésileg kedvezőtlen helyzete miatt sem bányászati tevékenységek, sem ipar nem telepedett meg.
Képek
Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek jégsztúpa
Kategória:India földrajza