A chernelházi Chernel család egy ősi, Vas vármegyei eredetű magyar nemesi család, amely jelentős szerepet játszott a régió és az ország történelmében, közigazgatásában, valamint tudományos és kulturális életében.

A család története A család eredete a 13. századig nyúlik vissza. Első ismert ősük Mixe (Mihály) mester, aki IV. Béla uralkodása alatt élt. Mixe fiai, Mihály és István, kiemelkedő hősiességet tanúsítottak a II. Ottokár cseh király elleni harcokban, különösen az 1260-as marcheggi csatában, ahol István életét vesztette.

Hűségük és katonai szolgálataik elismeréseként IV. Béla király 1272-ben a Vas vármegyei Gólya és Damonya birtokokat adományozta a családnak. A birtokokról és a család központi székhelyéről alakult ki a későbbi településnév, Chernelházadamonya, valamint a család nemesi előneve (*chernelházi*).

A századok során a család két fő ágra vált: Dunántúli ág: Tagjai elsősorban Vas, Sopron és Zala vármegyék tisztségeit viselték, Kőszeg és környékének meghatározó birtokosai és tisztségviselői voltak. Tiszai ág: A család ezen ága Északkelet-Magyarországon és a Felvidéken gyökerezett le, tagjai jelentős szerepet vállaltak Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyék közigazgatásában.

Családfa A Chernel család Nagy Iván által feltárt és közölt leszármazási táblái alapján:

I. Tábla (Főág az eredettől)

Mixe (1250 körül) Chund (1272) Márton mester (1272) András (de villa Damonya, és Chernel ispán) I. István (1360) I. Miklós (Chernel nevezett) Fülöp Chernel III. Miklós (1478) I. Ferencz II. János I. Balás II. Ferencz (török fogoly) László II. István (szent-jakabi Chernel) IX. Miklós IV. Ferencz II. Mátyás II. Simon III. György Benedek Lőrincz Péter VI. Miklós II. Miklós I. László I. János I. Péter (Chernelházi Chernel) Benedek (alsó-damonyai Chernel) IV. Miklós Lukács (chernellházi Chernel) V. Miklós I. Mátyás (m: Nádasdy Sára) I. Bálint I. Ambrus ítélőmester (1550) (m: Déghy Anna) I. Tamás ítélőmester (1582) (m: Bakolcsa Anna) III. István ítélőmester (1625) (m: Perekedy Zsuzsa) Erzse (m: Kerekes Menyhért) I. György I. Pál (1586) (m1: Mikola Anna; m2: Ibrány Zsófia) V. Ferencz Anna (m1: Debreczeni György; m2: Hatos Bálint) Orsolya (m: Thury György) II. Pál követ (1634) (m: Kisfaludy Margit) II. György (m: Dersy Zsófia) I. Simon – (folytatását lásd a IV. Táblán) VII. Miklós III. Ferencz Miklós II. Bálint VIII. Miklós (1637) szbiró

IV. Tábla (I. Simon ága)

Simon (az I. tábláról) Erzse (m: sághi Kurdács Kelemen) I. Mihály Bora (m: Bezerédj György) Anna (m: Tarrodyné) János (m: Szelestey Zsuzsa) Miklós (m: Horváth Erzse) Miklós II. Ambrus (1590) (m: Dömölki Anna) Katalin II. Mihály sz.-györgyi várkapitány, Zala és Somogy v. alispánja (m: Köveskuti Angyal Judit) György sz.-bíró (1738) (m: Szegedy Mária) Mária (m: Szegedy Ferenc) Kata (1738) (m: Hevenessy István) Ferencz (m: Markó N.) Judit Teréz György IV. Mihály tábornok († 1807) (m: Gindly N.) Krisztina (m: Rimanóczy István) III. Mihály (m: Szélnyi Julia) Dániel Vilmos Kata (m: Wendel Rajmund) Bálint János sz.-bíró (1595) Miklós György Bálint György Tamás Ferencz

III. Tábla (Újkori ág)

IV. István (1665) (m1: Telekesi Török Margit; m2: Kisfaludy Éva) Erzse (m: Sághy András) János (m: Sándor Judit) Gábor (m1: Szondy Zsuszanna; m2: Castiglioni Jenő) Julianna (m: Vajda Zsigmond) Pál István Zsigmond III. Bálint (m: Botka Bora) György Pál László (m: Szeremley Eszter) Judit (m: Kenessey Péter) Jób (m: magyari Kósa Julia) VII. György Vas v. táblabíró (m: Zmeskal Teréz) Julianna (m: Sárközy Albert) Klára (m: Jármy Imre) Gusztáv Vas v. főszolgabíró Cecille (m: Káldy József) Ferdinánd Vas v. főszolgabíró (m: Bertha Mária) Ferencz Sopron v. főszolgabíró (m: Barthodeiszky Teréz) Ignácz (m: Sz.-Györgyi Horváth Cecília) Olivér Isaura Gyula Lajos főtörvényszéki tanácsos Karolina (m: gr. Festetich István) Vincze (m: Fiala Emilia) Imre Krisztina Elek Viktor Kálmán (1822–1891) helytörténész (m: Meszlényi Róza) Chernel István (1865–1922) ornitológus Róza (m: Meszlényi Lajos) Eszter (m: Sárközy István) Erzse (m: őri Szabó Ferenc) Klára (m: Orossy Ádám) Éva (m: Szoboszlyi Rácz István) Mária (m: Jáki Horváth Péter) Magdolna (m: rákosi Boros Ferenc) Krisztina (m: Fekete István) Sámuel (1760) kapitány (m: Skerlecz N.) Dávid kerületi táblai elnök (1790, † 1808) János kapitány (m1: Várallyay N.; m2: Bezerédj Anna) Amália (m: Szüznyegi Horváth József) Sándor Pál János (m: Kápolnay Róza) Mária királyi tanácsos (m: Tar József)

A család címere A Chernel család címere a heraldika hagyományait követő, katonai erényeket jelképező nemesi címer: Pajzs: Kék mezőben, zöld pázsiton ágaskodó ezüst (fehér) ló, amely szájában élével felfelé fordított harci kardot tart. Sisak: A pajzson koronás nyílt lovagi sisak nyugszik. Sisakdísz: A koronából kiemelkedő, a pajzsbéli ábrázolással megegyező ágaskodó ezüst ló, szájában karddal. Takarók: Jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst heraldikai foszlányok.

Épített örökség A Chernel család évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be Vas vármegye és Kőszeg életében, amit a város történeti öröksége és Kőszeg műemlékei is tanúsítanak:

A kőszegi Chernel-ház (Chernel utca): Kőszeg belvárosában, a róla elnevezett Chernel utcában található barokk eredetű, eklektikus homlokzatú műemlék épület. A család városi rezidenciájaként szolgált, ahol egykor a gazdag családi levéltárat, könyvtárat, valamint Chernel István ornitológiai gyűjteményét és dolgozószobáját őrizték. Chernel-kert és a kőszegi villa (Kőszeg): A belvároson kívül elterülő, Chernel Kálmán és fia, Chernel István által kialakított botanikus kert és arborétum. A kertben álló Chernel-villa a család nyári rezidenciájaként és Chernel István madártani megfigyelőközpontjaként szolgált. Ma védett természeti terület és a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatósága alatt álló bemutatóhely. Chernelházi kúria (Chernelházadamonya): A család ősi névadó birtokán, Chernelházadamonyán álló egykori birtokközpont és kúria.

Emlékezete A család legnevesebb ornitológus tagja, Chernel István (1865–1922) emléke és munkássága az ország több pontján is jelen van:

Chernel István Madárvárta (Agárd): Chernel István a 20. század elején behatóan kutatta a Velencei-tó vízimadár-világát. Munkássága előtt tisztelegve az 1959-ben épült agárdi kutatóállomás 1965-ben felvette a nevét (Chernel István Madárvárta), amely ma is a Velencei-tó természetvédelmi és madártani oktatóközpontja. Chernel István utca és intézmények (Agárd / Velencei-tó): Agárdon a madárvártának otthont adó utca, valamint a helyi általános iskola és gimnázium is az ő nevét viseli. Chernel-kert és Emlékmúzeum (Kőszeg): A családi botanikus kertben látogatható a munkásságát bemutató emlékmúzeum.

A 20. század megpróbáltatásai és az emigráció A II. világháborút követő szovjet megszállás és a kommunista diktatúra kiépülése gyökeres fordulatot hozott a család életében. Mint a történelmi magyar arisztokrácia és nemesség tagjait, a Chernel család tagjait is osztályidegennek nyilvánították.

Vagyonvesztés és retorziók: A családi birtokokat, a kőszegi Chernel-házat és egyéb ingatlanokat az államosítás során elkobozták. A család Magyarországon maradt tagjaira fizikai és gazdasági ellehetetlenítés, több esetben kitelepítés várt. Az 1956-os forradalom és az emigráció: Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a megtorlástól tartva és az érvényesülési lehetőségeiktől megfosztva a Chernel család több tagja is elhagyni kényszerült az országot. A család emigráns ágai elsősorban Nyugat-Európában (Németország, Ausztria), valamint Észak- és Dél-Amerikában telepedtek le, ahol megőrizték családi identitásukat és gyökereiket. Helytállás a tudományban és a kultúrában: A nehézségek ellenére a család szellemi öröksége fennmaradt. Chernel István ornitológiai munkássága a legnehezebb évtizedekben is hivatkozási alap maradt, a kőszegi Chernel-kert és a helyi múzeum pedig a rendszerváltás után ismét a családi emlékezet fontos emlékhelyévé vált.

Nevezetes családtagok Chernel István (1865–1922) – ornitológus, a magyar madártan egyik legkiemelkedőbb alakja, a Magyar Ornithologiai Központ igazgatója, a Magyarország madarai című alapvető munka szerzője. Chernel Kálmán (1822–1891) – helytörténész, ügyvéd, Kőszeg történetének neves kutatója és monográfusa, Chernel István édesapja. Chernel Ferdinánd (17. század) – Vas vármegyei alispán, királyi táblai ülnök. Chernel György (18. század) – táblabíró, Vas vármegyei táblai ülnök és birtokos.

Emlékezete Chernelházadamonya község neve mindmáig őrzi a család emlékét és egykori birtokközpontját. Kőszegen a Chernel család egykori lakóháza, a Chernel-ház, valamint a Chernel István Múzeum és az általa alapított Chernel-kert (Arborétum) őrzi a család szellemi örökségét.

Képgaléria

Források Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzetségrendi táblákkal: III. kötet [Cabai - Füttö]. Pest: Ráth Mór. 1858. Kempelen Béla: Magyar nemes családok (III. kötet). Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata. 1912. Reiszig Ede: Vas vármegye nemes családjai. In: Magyarország vármegyéi és városai: Vas vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1898.

Kategória:Magyar nemesi családok Kategória:Vas vármegye története