Georg von Wilamowitz-Möllendorf (Weimar, 1893. november 7. – Atlanti-óceán, 1943. július 24.) az egyik legidősebb aktív német tengeralattjáró-kapitány volt a második világháborúban.
Pályafutása Georg von Wilamowitz-Möllendorf 1912. április 1-jén lett a Kriegsmarine kadétja. 1919. december 27-én leszerelt, majd később ismét csatlakozott a haditengerészethez. 1942. június 1-jén korvettkapitánnyá léptették elő.
Két tengeralattjáró kapitánya volt, az U–2 iskolahajóé és az U–459-é. Ez utóbbi úgynevezett fejőstehén, vagyis utántöltő tanker volt. Az U–459-cel hat őrjáratot tett, többek között részt vett a Monszun csoport tevékenységében. Hajójával három szövetséges harci gépet lőtt le. 1943. július 29-én tengeralattjárója annyira megsérült a repülőtámadásokban, hogy úgy döntött, elsüllyeszti. A legénységet a hajó elhagyására utasította, tisztelgett a mentőcsónakoknak, majd visszatért a hajótestbe, és elárasztotta azt. A tengeralattjáróval együtt merült el.
Összegzés Hajója Parancsnoki szolgálata Őrjáratok száma Őrjáratok hossza (nap) Eltalált hajók száma Eltalált hajók vízkiszorítása (brt) U–2 1940. augusztus 6. – 1941. október 0 0 0 0 U–459 1941. november 15. – 1943. július 24. 6 297 0 0
Jegyzetek
Források
Kategória:Második világháborús német tengeralattjáró-parancsnokok Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Weimariak Kategória:Csatában elesett német katonák