Otto von Bülow (Wilhelmshaven, 1911. október 16. – Hamburg, 2006. január 5.) német tengeralattjáró-kapitány volt a második világháborúban. Tizenöt hajót elsüllyesztett, kettőt megrongált, ezek összesített vízkiszorítása 89 259 brt volt. Egy valójában el sem süllyesztett hajóért megkapta a tölgyfalombokkal ékesített Lovagkeresztet.
Pályafutása Otto von Bülow 1930. január 9-én csatlakozott a német haditengerészethez. Pályafutásának első tíz évében a Deutschland és a Schleswig-Holstein csatahajón, valamint több légvédelmi egységen szolgált. 1939. június 1-jén sorhajóhadnaggyá léptették elő. 1940 áprilisában áthelyezték a 21. tengeralattjáró-flottillához, és hét hónappal később átvette az U–3 iskolahajó kapitányi posztját. 1941 augusztusában az U–404 kapitánya lett, első őrjáratára 1942 januárban futott ki Kielből. Hat háborús küldetése volt, ezek során 15 hajót pusztított el, köztük a Brit Királyi Haditengerészet HMS Veteran rombolóját.
1943. április 23-án Bülow négy torpedót lőtt ki az HMS Biter brit kísérő hordozóra, amelyről azt gondolta, hogy a USS Ranger anyahajó. Négy robbanást hallott, és rádión azt jelentette a főhadiszállásnak, hogy valószínűleg elpusztította a USS Rangert. Dönitzék megerősítést kértek, amit Bülow meg is tett, mivel biztos volt a találatban. Ennek köszönhetően, habár valójában egyik torpedója sem talált, megkapta a tölgyfalombokat a Lovagkeresztjéhez. A USS Ranger elsüllyesztését megírta a német sajtó, és Adolf Hitler saját kezűleg tüntette ki a parancsnokot. Az amerikaiak lecsaptak az esetre, és gyávasággal vádolták a német tisztet.
Bülow az őrjárat után más pozícióba került. 1943. június 1-jén korvettkapitánynak nevezték ki, majd szeptembertől megalapította a 23. – kiképző – tengeralattjáró-flottillát Danzigban. 1945 tavaszán kinevezték az U–2545 kapitányának, de őrjáratot nem tett vele. A háború utolsó heteiben az egyes haditengerészeti rohamzászlóaljat irányította. Brit hadifogságba került, ahol három hónapot töltött.
Összegzés Hajója Parancsnoki szolgálata Őrjáratok száma Őrjáratok hossza (nap) Eltalált hajók száma Eltalált hajók vízkiszorítása (brt) U–3 1940. november 11. – 1941. július 2. 0 0 0 0 U–404 1941. augusztus 6. – 1943. július 19. 6 280 17 89 259 U–2545 1945. március 29. – 1945. április 18. 0 0 0 0
Elsüllyesztett hajók Búvárhajó Nap Hajó Nemzetisége Vízkiszorítása (brt U–404 1942. március 5. Collamer 5112 U–404 1942. március 13. Tolten 1858 U–404 1942. március 14. Lemuel Burrows 7610 U–404 1942. március 17. San Demetrio 8073 U–404 1942. május 30. Alcoa Shipper 5491 U–404 1942. június 1. West Notus 5492 U–404 1942. június 3. Anna 1345 U–404 1942. június 24. Ljubica Matkovic 3289 U–404 1942. június 25. Nordal 3845 U–404 1942. június 25. Manuela 4772 U–404 1942. június 27. Moldanger 6827 U–404 1942. szeptember 11. Marit II* 7417 U–404 1942. szeptember 12. Daghild* 9272 U–404 1942. szeptember 26. HMS Veteran** 1120 U–404 1943. március 29. Nagara 8791 U–404 1943. március 30. Empire Bowan 7031 U–404 1943. április 12. Lancastrian Prince 1914 * A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott ** Hadihajó
A háború után 1956 júliusában csatlakozott a szövetségi haditengerészethez. 1960-ban ő vette át Charlestonban a Z–6 rombolót, a korábbi USS Charles Ausburne-t az amerikai haditengerészettől. 1963-ban a harmadik rombolóraj parancsnokának nevezték ki. 1965-től öt éven át a hamburgi laktanya parancsnoka volt. 1970-ben nyugállományba vonult.
Jegyzetek
Források
Kategória:Második világháborús német tengeralattjáró-parancsnokok Kategória:1911-ben született személyek Kategória:2006-ban elhunyt személyek Kategória:Hadifoglyok