Pakrani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Szircshez tartozik.
Fekvése Daruvártól légvonalban 6, közúton 7 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Ravna gora nyugati lejtőin, a Pakra-patak völgye feletti magaslaton fekszik.
Története A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek szerb anyanyelvű lakosságot. A 18. század közepén a daruvári és szircsi uradalmat daruvári Jankovich Antal Pozsega vármegye alispánja vásárolta meg. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Pakrani” néven találjuk.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pakrany” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 491. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pakrani” néven 39 házzal, 5 katolikus és 322 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt.
1857-ben 323, 1910-ben 560 lakosa volt. A 19. század második felétől a 20. század elejéig az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 69%-a szerb, 28%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, a háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb, 4%-a cseh nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdetben szerb ellenőrzés alatt állt. A horvát erők az Orkan-91 hadművelet második fázisában 1991. december 13. és 15. között foglalták vissza. A szerb lakosság nagy része elmenekült. 2011-ben 116 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 323 333 333 408 515 560 529 660 481 506 474 382 319 296 109 116
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Daruvár turisztikai irodájának honlapja Wolfline.eoldal.hu: Horvátországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései