A breton kiejtés a breton nyelv irodalmi kiejtése.
A breton jelenlegi helyesírása az 1940-es évek során alakult ki. Ezt a helyesírást „egységesített breton”-nak (brezhoneg peurunwan) hívják, mivel a négy nagy nyelvjárást – a cornouaille-i (kerneweg), a léoni (leoneg), a tréguieri (tregerieg) és a vannes-i (gwenedeg) – kiejtését és helyesírását ötvözi. Szokták még ar zedachegnek ís hívni, mely a zh betűkapcsolatra utal, melyet egyes nyelvjárásokban -nek, máshol -nak ejtenek.
A breton nyelv írása nem fonetikus vagy fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy betűhöz több kiejtés is tartozhat, és viszont, egy kiejtett hang leírására több betűt vagy betűkombinációt használhatnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a breton helyesírás olyan bonyolult mint pl. az angol vagy a francia nyelvé, a kiejtés szabályokba szedhető, de e szabályok alól azért vannak kivételek, főleg nyelvjárási szinten.
Ebben a dokumentumban z’-vel jelöljük azt a z betűt, amelyet a nyelvterület nagy részén – leoneget kivéve – nem ejtenek. Ezt a megkülönböztetést a mai breton nyelvben általában nem használják, csak oktatási anyagokban, de a jobb megértés miatt célszerűnek látszik e betű megjelölése.
A magánhangzók
+ A magánhangzók kiejtése Elöl képzett Középen képzett Hátul képzett Zárt Középzárt Középnyílt Nyílt
Megjegyzések: Az e betű allofónja esetenként az hang – főleg az -enn végződésekben és az ige befejezett melléknévi igenevének -et végződéseiben –, ez azonban csak nyelvjárási változat, az irodalmi nyelvnek nem része. Nazális hangok (, , , ) és a néma ñ betű előtt a magánhangzók nazálissá válnak, pl.: den , evitañ . Azonos, egymás mellett, de külön szótagban álló hangokat gyakran egy hosszú hangba összevonják, ez azonban a hangsúly helyét nem változtatja meg: semplaat – mivel itt az első a lenne a hangsúlyos. A mindennapi beszédben, főleg, ha a beszélgetés menete gyors, gyakran összevonnak vagy kiejtenek egyes hangsúlytalan hangokat, pl.: perak eo deut , o vont d’ar gêr .
Hosszúság A hangsúlytalan hangok mindig rövidek.
A hangsúlyos magánhangzók akkor hosszúak, ha szó végén állnak: ti ; zöngés mássalhangzók (b, d, g, j, v, z) előtt (még ha ezek szó végén zöngétlenednek is): mab , lodenn , bag , nijal , savet , louz ; olyan mássalhangzó-kapcsolat előtt, amelynek utolsó betűje -r vagy -l, de az első betűje nem s-: pebr (de gyakran csak ), sukr (de gyakran csak ), konikled , semplañ , de lestr ; nazálisok és likvidák (n, l, r) előtt, ha nem kettőzött betűvel írják vagy nem követi: den (de bleunioù és penn ), peul (de dall ), stur (de kirri ). Egy szótagú szavakban a magánhangzók hosszúak -rr előtt is: berr , torr , karr . Minden más esetben a magánhangzók rövidek.
A mássalhangzók + A mássalhangzók kiejtése Bilabiális Labiodentális Alveoláris Posztalveoláris Palatális Veláris Uvuláris Glottális Nazális Plozíva Frilkatíva Approximáns Laterális
Megjegyzések: A kettőzött mássalhangzókat nem ejtjük hosszan. A hangsúlyos magánhangzó előtt álló k, p, t gyakran hehezetet kap: kador , pegañ és tachenn . A és hangok csak a gwenedeg nyelvjárásban használatosak a és hangok allofónjaként. Zöngés mássalhangzók (b, c’h , d, g, j, v, z) szó végén általában, de zöngétlen mássalhangzóval kezdődő szó előtt mindig zöngétlenné (, , , , , , ) válnak, pl.: beleg kozh . Azonos zöngétlen-zöngés párok esetén a kapcsolat zöngétlen lesz: dek gwele . Zöngétlen mássalhangzók (ch, c’h, f, k, p, s, t) zöngés mássalhangzó előtt zöngéssé (, , , , , , ) válnak, még a mássalhangzó-kapcsolatokban is, pl.: rakdiazez’añ , klask avaloù . A mindennapi beszédben, főleg, ha a beszélgetés menete gyors, gyakran összevonnak vagy kiejtenek egyes hangsúlytalan hangokat, pl.: ne gan ket mat , o vont d’ar gêr , evit kanañ . Gyakori a szóvégi kapcsolatokban az utolsó hang elhagyása (ha nem áll előtte , vagy hang): mont , mestr , de pesk , start . Ezekben az esetekben gyakori a megelőző magánhangzó megnyúlása: paotr , levr . Ez a jelenség esetenként előfordul szó közben is: debrfe . A szóvégi -n mindig kiesik a következő összetételekben: evidon-me és ouzhin-me .
Az egyes betűk kiejtése A következő táblázatban a fent említett kiejtési variációkat nem tüntetjük fel.
Figyelem! A táblázatban a „hosszan”-„röviden” kiejtési változat a fentebb, a magánhangzóknál megadott szabályok szerint értendő!
Betűkép Helyzete Kiejtése Kiejtési példák Megjegyzések, nyelvjárási alakok a hosszan, egy szótagú szavakban tal , kazh Gwenedegben a „kazh” kiejtése hosszan, több szótagú szavakban savet , karet hosszan, nazális hangok előtt kanañ röviden, nazális hangok előtt gagn , skoliañ minden más esetben marc’h , diwall â â Vreizh! Csak a vokatív alakjaiban fordul elő. ae diavaeziad Általában szóösszetétel vagy -ragozás során jön létre. Előfordul, hogy két tagúként, -nek ejtik. ao / aotrou vagy , paotr vagy Beszélőtől, nem nyelvjárástól függ a kiejtése. aou daoulin b szó végén általában, zöngétlen mássalhangzók előtt mindig mab máskor beleg , bloaz’ A -z’-t a leoneg kivételével nem ejtik. c Csak idegen, főleg francia eredetű nevekben fordul elő, nagyon ritka a standard bretonban. Megőrzi eredeti kiejtését. ch zöngés mássalhangzó előtt (szóhatáron is) ach gant máskor trañch c’h zöngés mássalhangzó előtt (szóhatáron is), gyakran magánhangzók között is lec’h bevañ , bac’h añ máskor c’hwitellit , yac’hus , loc’h , Leonegben gyakran zöngésen ejtik: c’hoazh vagy . Gwenedegben általában egyszerű -nak ejtik, de gyakran teljesen el is tűnik (kivéve a melléknévfokozásban): c’hoazh vagy , de yac’hoc’h . Közép-Bretagne-ban – ahol az r-et -nak ejtik – előfordul a kiejtés is. d szó végén általában, zöngétlen mássalhangzók előtt mindig gwad máskor dor , endevout dj szó végén általában, zöngétlen mássalhangzók előtt mindig badj máskor djin , gadjed e hosszan, egy szótagú szavakban nazális hangok előtt den hosszan, több szótagú szavakban nazális hangok előtt semplañ hosszan, más esetekben beg , mel , bez’ , pegan Leonegben a „bez’” kiejtése . az -enn és -et végződésekben gyakran astenn , kengret Gwenedegben ez gyakori más végződések estén is. röviden, nazális hangok előtt / hent , kreñv Nincs rá konkrét szabály, hogy mikor nyílt és mikor zárt az e kiejtése. Gwenedegben gyakori a szókezdő hangsúlytalan e elhagyása: evitañ minden más esetben / karet , lanneier ê stêr , hêr , kêr , gêr Csak ezekben a szavakban használják, hogy megkülönböztessék az ugyanilyen kiejtésű ster, her, ker, ger szavaktól. ei kleiz’ eo / eo vagy , reol vagy Nem nyelvjárástól hanem beszélőtől függ a kiejtése. eu hangsúlytalanul, ezen kívül röviden -l- vagy -r- + mássalhangzó valamint és előtt teuliourien , cheulk , seurl , neuial hosszan nazális hangok előtt leun , bleuñv Gwenedegben a „bleuñv” kiejtése hosszan más esetben peul , leur röviden nazális hangok előtt bleunioù minden más esetben peurrest Egyes szavakban -nek is ejtik: leue vagy . eü eürus Az „eürus” kiejtése egyes beszélőknél . f zöngés mássalhangzó előtt korfvuzulierezh minden más esetben fall g szó végén általában, zöngétlen mássalhangzók előtt mindig bag Gwenedegben szó végén i után : distrig . máskor gwelloc’h , graet Magas hangrendű szótagban gwenedegben -nek ejtik: gwelloc’h gn ognon , gagn h néhány szóban Ø ha , hag , he , hec’h ,ho , hoc’h , holl , hon , hor , hol minden más esetben hemañ , hir Leonegben és kelet-gwenedegben minden esetben néma! i hangsúlytalanul magánhangzó előtt livioù , kaier hosszan, nazális hang előtt gwin hosszan, más esetekben ti , nijal A liorzh és lien kiejtésében – mivel az i itt hangsúlyos – hosszú: (gwenedegben: ) és röviden, nazális hang előtt pignat minden más esetben evitañ , kirri ilh magánhangzó után sailh , ruilhet Sok breton beszélő egyszerű -t ejt helyette:sailh , ruilhet . minden más esetben dilhad , spilhenn Sok breton beszélő -t ejt helyette: dilhad , spilhenn . j szó végén általában, zöngétlen mássalhangzók előtt mindig servij máskor lojañ , nijer k zöngés mássalhangzó előtt rakdiazez’añ minden más esetben kelc’h , sukr , pesk Magas hangrendű szótagban gwenedegben -nek ejtik: kelc’h l, ll zöngétlen mássalhangzó után riskl minden más esetben lanneg , mel , fall m, mm hemañ , mamm Az m előtt álló magánhangzó nazális lesz. n, nn k és g előtt rankout , angell Az n előtt álló magánhangzó nazális lesz. minden más esetben nerzh , lennet , penn Az n előtt álló magánhangzó nazális lesz. ñ Ø terriñ , gwellañ Az ñ betűt nem ejtik, csak az előtte álló magánhangzó nazális voltát jelöli, ezért szó elején nem állhat. o hosszan, nazális hangok előtt bon , loman hosszan, más esetekben lodenn , kozh , moged hangsúlytalanul magánhangzók előtt moal , troat Egyes beszélők ezt -nak ejtik: moal , troat . Gwenedegben a „bloaz’” szó kiejtése . röviden, nazális hangok előtt font minden más esetben / torret , loc’h Nincs rá konkrét szabály, hogy mikor nyílt és mikor zárt. Gwenedekben a hangsúlytalan o-t általában zártan ejtik: gwelloc’h ô trôad Csak ebben a szóban a „troad”-tól () való megkülönböztetésre használják. ou hangsúlytalanul magánhangzók előtt gouez’ , laouen A következő szavakban az ou hangsúlyos: Doue , douar , gouarn (egyes beszélőknél ez utóbbi lehet is) hosszan nazális hangok előtt gounid hosszan más esetben trouz röviden nazális hangok előtt hengoun minden más esetben poulloù où aferioù Csak szó végén, a többes szám jelében található. Kiejtése vidékenként változik, északnyugatról délkeletre a következő sorrendben: → → → → → → : aferioù → aferioù → aferioù → aferioù → aferioù → aferioù → aferioù . Gwenedegben írásban előfordul helyette az -eù is. oü emroüs p zöngés mássalhangzó előtt enepbonreizh minden más esetben park , semplañ , strep q Csak idegen, főleg francia eredetű nevekben fordul elő, nagyon ritka a standard bretonban. Megőrzi eredeti kiejtését. r, rr zöngétlen mássalhangzó után / mestr vagy Gyakori, hogy ilyen esetben nem is ejtik ezt a hangot: mestr . minden más esetben ruz’iañ , prim , karr Vidékenként ettől eltérő kiejtéssel is találkozhatunk: leonegben az idősebb beszélők -nek ejtik: prim ; tregeriegben az idősebbek -nek: prim , a fiatalabbak -nek: prim ; míg Bretagne középső részén a is előfordul: prim . s zöngés mássalhangzó előtt grisbok minden más esetben stag , pesk , tasawak Gwenedegben az st kapcsolatot -nek ejtik: stag , míg magas magánhangzók előtt az sk-t -nek vagy -nek: pesked vagy . sh koshañ Gwenedegben -nak ejtik: koshañ t zöngés mássalhangzó előtt dreistgwir minden más esetben troad , karetoc’h , seurt u hangsúlytalanul magánhangzó előtt kuit , skuizh Gwenedegben ezek kiejtése: kuit , skuizh vagy . Ebben a nyelvjárásban létezik egy ù betű is melynek kiejtése szintén , pl.: marù , seùel . hosszan, nazális hang előtt puñs hosszan, más esetekben lur , sukr röviden, nazális hang előtt junt minden más esetben lusk , ul v zöngétlen mássalhangzók előtt sovkhoz szó végén r, l, n, z után varv , azv szó végén magánhangzó után általában bliv , gwiv , piv Gwenedegben ezt -nek ejtik: bliv , gwiv , piv . A goelo régióban ez a nang is : bliv , gwiv , piv . Igék végén, valamint ñ után -nek ejtik szó végén is mindenhol: ev , skañv . máskor evitan , savet Egyes vidékeken gyakran hallani általánosságban helyett -t. w wok , diwall , sandow Leoneg egyes vidékein e előtt és a war szóban -nek ejtik: a-wechoù , war , míg a gwr kapcsolatban nem hangzik: gwrez . Gwenedegben általában -nek ejtik magánhangzó előtt: wok , diwall . x Csak idegen, főleg francia eredetű nevekben fordul elő, nagyon ritka a standard bretonban. Megőrzi eredeti kiejtését. y yod , gray z szó végén általában, zöngétlen mássalhangzók előtt mindig barrez máskor zoken , kevezus Leonegben i előtt általában : zinker z’ Ø bez’añ , gouez’ Általában nem jelölik aposztróffal, csak egyes (főleg nyelvészeti) forrásokban. Leonegben kiejtése megegyezik a normál z kiejtésével: bez’añ , gouez’ zh szó végén általában, zöngétlen mássalhangzók előtt mindig kazh Gwenedegben ennek kiejtése mindig : kazh máskor argerzhad , brezhoneg Gwenedegben ennek kiejtése mindig : argerzhad , brezhoneg
Hangsúly