Bakay Lajos (Hódmezővásárhely, 1880. június 5. – Budapest, 1959. november 26.) sebészorvos, egyetemi tanár, Bakay György testvére.
Élete Bakay Lajos (1845–1905) orvos és Endrey Melánia (1860–1882) fiaként született. Anyai nagybátyja Endrey Gyula (1856–1913) jogász, országgyűlési képviselő.
A Hódmezővásárhelyi Református Főgimnáziumban érettségizett (1898). A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára járt, majd 1903–1904-ben mint tanársegéd működött az I. sz. Anatómiai Intézetben Lenhossék Mihály mellett. Ezután 1908-ig a Dollinger Gyula által vezetett I. sz. Sebészeti Klinika munkatársa volt. 1912-től magántanárként tevékenykedett. A Fehér Kereszt Gyermekkórház sebész főorvosa volt, majd 1918-tól a pozsonyi, később pedig a pécsi Erzsébet Tudományegyetem sebészeti tanszékén oktatott. Az első világháború idején frontszolgálatot teljesített. 1926 és 1946 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen volt tanár, valamint a II. számú Sebészeti Klinikát igazgatta. Betöltötte 1925–26-ban a pécsi, majd 1942–43-ban a budapesti egyetem rektori tisztét. Az 1950-es évektől sebészkonziliárius volt a fővárosi kórházaknál, egyúttal ő végezte a klinikopatológiai anyag kiértékelését. 1939-től tagja volt a Felsőháznak, majd elnöke az Országos Orvosi Kamarának egészen annak feloszlatásáig. Tudományos munkássága kiterjedt a nyelőcsőszűkületek plasztikai megoldására, a csonttuberkulózis gyógyítására, valamint csontsérülésekre és a vegetatív idegrendszer sebészetére. Ilyen témájú publikációit magyar és külföldi szaklapok egyaránt közölték. Halálát érelmeszesedés okozta.
1934-ben Kaczvinszky János-plakettet kapott.A békésmegyei gyulai orvosszövetség gyulai továbbképző előadásai, Békésmegyei közlöny 61. évfolyam 102. szám, library.hungaricana.hu - 1934. május 6.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Művei Irodalmi működése a sebészet minden ágára kiterjedt:
A gáttáj sérveiről (1906) Csontüregek pótlásáról (1910) Érvarratról, érátültetésről (1911) Gümős csigolyagyulladás után támadt tályogok szerepe (1911) Sérülés utáni koponyaüregbeli vérzésekről (Budapest, 1913) Prothetikai kérdésekről (1924) A nyelőcső pótlásáról (1924) A bárzsingrákról (1925) A duodenum passage zavarairól (1925)
Díjai, elismerései Herczel Manó-díj (1925) Corvin-koszorú (1930) Tóth Lajos-emlékérem (1943) Hőgyes Endre-érem (1944) A Magyar Érdemrend középkeresztje (1938)
Jegyzetek
Források
Molnár Béla Emil: Bakay Lajos (Orvosi Hetilap, 1959. 50. sz.) Uj Idők lexikona 3–4. Assistens–Börcs, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. , Budapest, 1936, 667. o.
További információk
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1959-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar sebészek Kategória:Hódmezővásárhelyiek Kategória:Magyar rektorok Kategória:Pécsi egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek