Ferenc (di Paola Lajos Emánuel, ; Nápoly, Két Szicília Királysága, 1827. augusztus 13. – Párizs, Franciaország, 1892. szeptember 24.), Bourbon-házból való nápoly–szicíliai királyi herceg, Trapani grófja, I. Ferenc nápoly–szicíliai király legkisebb gyermeke.

Életrajza Származása és ifjúkora 210px|bélyegkép|balra|Az első sorban balról jobbra: Ferenc herceg, mellette nővére, Mária Karolina és annak férje, Montemolin grófja (eredeti felvétel, 1850 körül)

Az 1816-ban újraegyesült Két Szicília Királyságának fővárosában, Nápolyban született, 1827. augusztus 13-án. Ő volt a Bourbon-szicíliai királyi pár, I. Ferenc és második felesége, Mária Izabella tizenkettedik, legkisebb gyermeke. Születéskor legidősebb nővére, a királyi pár elsőszülött gyermeke, Lujza Sarolta már huszonkét esztendős volt, házas, és már hét gyermeknek is életet adott.

A korban eltérő módon az uralkodói pár összes gyermeke megérte a felnőttkort. Ferenc testvérei között olyan magas rangú személyek voltak, mint a későbbi II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király, a spanyol királyné (majd az ország régense), Mária Krisztina, valamint II. Péter brazil császár közkedvelt felesége, Terézia Krisztina is. Emellett a széles Bourbon-rokonság révén a herceget számos európai uralkodóház tagjához is rokoni kötelék fűzte, így unokaöccse volt (a nála idősebb) Cádiz hercege, II. Izabella spanyol királynő férje, de maga a királynő is.

Gyermekként a Trapani grófja címet kapta. Mindössze három esztendős volt, amikor 1830. november 8-án édesapja elhunyt. Trónján Ferenc legidősebb fivére, az akkor húsz éves Ferdinánd követte. Családja többi tagjához hasonlóan ultrakonzervatív szellemben nevelkedett. Legkisebb gyermekként egyházi pályára szánták, így a római jezsuita kollégiumban tanult. Egyházi tanulmányait végül a házassági tervek miatt hagyta abba.

Házassága és családja Eljegyzési tervek 220px|bélyegkép|balra|Ferenc herceg kitüntetéseivel katonai egyenruhájában (színezett, 1860 körül)

Az 1830-as francia forradalmat követően létrejött az ún. júliusi monarchia, a „polgárkirály”, I. Lajos Fülöp vezetésével. A francia király férjet keresett rokonának, a spanyol királynőnek, az ifjú II. Izabellának. Kiszemeltje másik rokona, Ferenc lett. A királynő kisgyermekként, 1833-ban lett a Spanyol Birodalom uralkodónője, helyette azonban édesanyja, Ferenc nővére, az özvegy Mária Krisztina kormányzott, mint az ország régense. Izabella három évvel volt fiatalabb Ferencnél, aki egyszerre volt a királynő első fokú unokatestvére, valamint nagybátyja is.

Ugyan a francia király házassági tervét támogatta az özvegy spanyol királyné, ahogyan a nápolyi udvar, és vonakodva ugyan, de még maga Ferenc is, azonban a frigy végül nem jött lére. A szentszéki francia nagykövet kedvezőtlenül jellemezte a herceget, előnytelen külsejűnek és betegesnek írva le őt. A frigyet fivére, Aquila grófja is ellenezte, ahogyan az osztrákok is, tartva a francia király túlzott befolyásától Spanyolországban. Izabella királynő végül másik unokatestvérével, a szintén Ferenc névre keresztelt Cádiz hercegével lelépett frigyre.

Házassága és gyermekei 230px|bélyegkép|jobbra|Ferenc felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház toszkánai ágából való Mária Izabella főhercegnő legidősebb leányukkal, az 1851-ben született Mária Antóniával (eredeti felvétel, 1852 körül)

Trapani grófja négy évvel később házasodott meg. Felesége a Habsburg–Lotaringiai-ház toszkánai ágából való Mária Izabella főhercegnő lett. Házasságukra 1850. április 10-én került sor Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegségben. A főhercegnő II. Lipót toszkánai nagyherceg és Mária Antónia Bourbon–szicíliai királyi hercegnő legidősebb leánya volt. Mivel a nagyhercegné Ferenc nővére volt, így felesége egyben unokahúga is volt. Házasságuk népszerűtlennek számított Toszkánában, mivel ott politikai okokból nem kedvelték a Bourbonokat. Ennek ellenére a pár botrányoktól mentes életet élt, hűségesek voltak egymáshoz, kapcsolatukból pedig hat gyermek született – ám csak négyen érték meg a felnőttkort.

Két leánya, Mária Antónia (1851–1938) és Mária Karolina (1856–1941) megházasodtak és számos gyermekük született. Feltehetően felmenői közeli rokonai kapcsolatai miatt Ferenc gyenge egészségű volt, ennek következtében egyetlen gyermekkort túlélt fia, Lipót, mindössze tizenhat esztendősen 1870 szeptemberében elhunyt, majd 1873 márciusában legkisebb leánya, a tizennégy éves Mária Annunciáta is elhalálozott gyönge egészsége következtében.

Száműzetése és utolsó évei 260px|bélyegkép|jobbra|Ferenc és felesége sírja a párizsi Père-Lachaise temetőben

Mivel botrányoktól mentes életet élt, emellett nem folyamodott kérvényekkel fivéréhez, II. Ferdinándhoz, így a király kedvelte őt. Fivére uralkodása idején dandártábornokká nevezték ki, majd Ferdinánd 1859. májusi halála után őt bízták meg a hadsereg irányításával. Unokaöccsének, az új királynak, II. Ferencnek azonban katonai tapasztalat hiányában nem tudott érdemi segítséget nyújtani. A risorgimento 1860-ra Két Szicília Királyságát is elérte, száműzetésbe kényszerítve a nápolyi Bourbonokat.

Trapani grófja családjával Rómába menekült, ahol IX. Piusz pápa védelme alatt álltak. Tíz évvel később, 1870-ben azonban II. Viktor Emánuel csapatai a pápai államot is az egyesített Olasz Királyságba annektálta. Ferenc és családja ekkor Párizsba, a Francia Köztársaságba menekült, ahol végleg letelepedtek. Itt hunyt el 1892. szeptember 24-én, hatvankét esztendős korában. A párizsi Père-Lachaise temetőben helyezték el. Felesége, Mária Izabella főhercegnő nyolc évvel élte túl férjét.

Források és jegyzetek

Fordítás

</center>

Kategória:Az Aranygyapjas rend lovagjai Kategória:Bourbon–Szicíliai-ház Kategória:Nápolyiak Kategória:A Père-Lachaise-ben eltemetett személyek Kategória:1827-ben született személyek Kategória:1892-ben elhunyt személyek