Kufstein vára () egy vár és erőd Ausztriában, Tirol tartományban, Kufstein városában.
A vár 606 méter tengerszint feletti magasságával jó 100 méterrel emelkedik a város fölé. A várba legegyszerűbben a Römerhofgasséról gyorsfelvonóval lehet feljutni.
A fő részeivel a város irányába fordult erődítmény hatalmas Kaiserturmján (Császártornyán) kívül láthatók még a Bürgerturm (Polgárok tornya), Rondella (Körbástya), Fuchhsturm (Rókatorony) masszív épületei is. A kitűnő állapotban lévő épületegyüttes várjellege 1822-ben szűnt meg. A Császár torony a 18-19. században börtön volt, főleg a Habsburgok ellen harcoló politikai foglyok börtöne volt – köztük sok magyaré is – illetve egyéb főbenjáró bűnökért elítélt rabok kerültek ide. Többek között itt raboskodott Kazinczy Ferenc és a magyar jakobinus mozgalom néhány tagja, az 1848–49-i szabadságharc több tisztje, valamint Rózsa Sándor betyár, Leövey Klára pedagógus és Teleki Blanka grófnő is, szintén a 48-as forradalommal kapcsolatos tevékenységükért.
A várban helyezték el a Heimatmuseum gazdag gyűjteményét is. A Bürgerturm kincse és művészi ékessége az első világháborúban elesett hősök emlékére 1931-ben felállított Heldenorgel (Hősök orgonája). A 26 regiszteres, 1813 sípos remekhangú orgona zenéje a torony nyitott ablakán keresztül 15 km távolságra is elhallatszik, s minden délben meg is szólaltatják és június 15 és szeptember 15 között este 6 órakor is játszanak rajta.
A Császár-torony A Császár-toronyban (Kaiserturm), amely 1518 és 1522 között épült, több magyar fogoly is raboskodott: bélyegkép|150px|A 9-es és 10-es cella bélyegkép|150px|Kazinczy vázlata
Kazinczy Ferenc (1759–1831) 1799–1800-ban (2-es cella)Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (Magyar Elektronikus Könyvtár, Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok című kötet) Teleki Blanka grófnő (1806–1862) 1853–1856-ban (2-es cella) Leövey Klára (1821–1897) Id. Wesselényi Miklós (1750–1809) 1785–1789 között (5-ös cella) Szentjóbi Szabó László (1767–1795) költő 1795-ben (7-es cella)Magyar Országos Levéltár, Budapest – Szentjóbi Szabó László iratai között található számla, amelyet eltartatásáért fizetett be. Batsányi János (1763–1845) magyar költő 1795–1796 közt Bisztray Károly (1822-1911) 48-as honvédtiszt, törvényszéki bíró, emlékiratíró. Gaál György (1814–1896) református lelkész 1850–1856 között Rózsa Sándor (1813–1878) 1859–1865 között (13-as cella; falfestmény róla, 1916-ból) Haubner Máté (1794–1880) evangélikus szuperintendens (püspök) Czuczor Gergely (1800–1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós 1850–51-benNáday Károly-Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinben. Czuczor Gergely rabsága. Bp. 1984. MTA Könyvtára 213 1. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei 14.) Szelényi Lajos (1794–1888) orvos, 1850 után Schwell Titusz (1821–1909) honvéd hadnagy, 1849–54 között
A magyar állam emlékkiállítást rendezett be a 10-es cellában.
A Budapesti Evangélikus Leánygimnázium 1937-ben márványtáblát állíttatott Kufsteinben az ott raboskodó magyarok nevével. A kutatás során több mint 90 magyar rab nevét sikerült kideríteni. A tábla másolata a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban látható. A táblaállítás emlékére színes album készült a rabok nevével, történetével, melyet az ünnepség és az utóélet egyéb dokumentumaival az Evangélikus Országos Levéltár őriz. Az eseményről dr. Martos Józsefné Sztrokay Piroska, a leánygimnázium nyugalmazott tanára 2002-ben könyvet publikált.Evangélikus Élet – Hogy legyen emléktábla Kufstein várának falán…
Képek
Jegyzetek
További információk Festung Kufstein Képek a Festung Kufsteinról Bundesdenkmalamt Festung Kufstein auf Geschichte Tirol Balogh Zsolt: A Festung Kufstein
Kategória:Kufstein Kategória:Ausztria várai