Közép-Amerika piramisainak listája.

A maja piramisok gúlája általában négyszög vagy négyzet alaprajzú, a tetején lévő teraszok által körbefutott templomot ennek egy vagy két oldalán középen felfutó lépcsősoron lehetett megközelíteni. A lépcsők eredetileg bemélyedtek a piramis testébe, később azonban kiemelkedő lépcsőépítményeket készítettek, és gazdagon díszítették őket. Az óriási lépcsősorokat főleg a papok használták, a hívők lent gyülekeztek az oltár körül, ahol a legtöbb áldozat bemutatásra került. Néhány esetben a templom elé, a piramis tetejére is építettek oltárt. A maja vallás politeista volt, és ahogy az aztékoknál is, az áldozat nem csak azt a célt szolgálta, hogy elnyerje az istenek kedvét, hanem azt is, hogy az isteneket életben tartsa. Néhány közép-amerikai piramistemplomot – főleg maja területen – föld alatti sírkamra fölé emeltek. Az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan ezek némelyikét szintén egy elhunyt uralkodó dicsőségére emelték.

Ország Hely Név Kultúra Alaphossz(m) Magasság(m) Építés ideje(hozzávetőleges) Megjegyzés Kép Bonampak El Templo de los Murales Maja 580 - 800 Calakmul La Gran Piramid Maja 55 Chichén Itzá El Castillo Maja 55.3 30 900 - 1200A Tollas-kígyó istenének építették. A lenyugvó nap minden napéjegyenlőségkor cikk-cakkos árnyékot vet az északi lépcsősorra, és ez úgy néz ki, mintha egy kígyó siklana felfelé, mígnem elér a kő kígyófejhez. Cholula La Gran Pirámide de Cholula Xelhua 450 m² 66 Cobá La Pirámide de Nohoch Mul Maja 42 500 - 900 Cobá a maga idejében világváros és "szent utak" csomópontja lehetett. Cobá La Iglesia Maja 500 - 900 Cobá Templo del Crucero Maja 500 - 900 El Tajín Piramid de los Nichos Cultura clásica de Veracruz 18 La Venta La Gran Pirámide Olmék 33 La Venta a Krisztus előtt virágzó olmék kultúra legépebben maradt régészeti zónája. Palenque Templo de la Cruz Maja Palenque Templo de las Inscripciones Maja Santa Cecilia Acatitlán Azték 1962-ben Eduardo Pareyon Moreno építész és régész újjáépítette a piramist. Tenayuca Azték 62 x 50 Tenochtitlan Templo Mayor Azték 100 x 80 1390 - 1500 Tenochtitlán fő kultuszhelye volt, köveiből Cortés parancsára egy keresztény templomot építettek, amelyből 1573-ban a mexikóvárosi Katedrális (Catedral Metropolitana) épült. Tenochtitlan Azték 1325 - 1521 Tenochtitlánt a hódító spanyolok elpusztították. A város legalább fél tucat piramist foglalt magába. Teotihuacan Pirámide del Sol(Nap-piramis) Teotihuacan 223 × 225 m 63,5 m 32.494 Az egykori város legnagyobb piramisa volt, 100 körül fejezték be. Teotihuacan Pirámide de la luna(Hold-piramis) Teotihuacan Valamivel kisebb mint a Nap-piramis, de arányaiban szebb. El Tepozteco Azték 1502 Tula Tolték Uxmal Pirámide del Mago(A varázsló piramisa) Maja 700 - 100A piramis nyugati lépcsősora pontosan arra néz, ahol az év leghosszabb nappalát követően lenyugszik a nap. Uxmal La Gran Pyramide Maja Xochicalco Templo de la Serpiente Emplumada 200 - 900 Xochicalco 200 - 900 A piramisokon kívül a romok legérdekesebb része a földalatti obszervatórium. Itt figyelték a barlangba vetődő napsugarak mozgását. Xochitécatl Pirámide de las Flores 100 x 140 preklasszikus kor Xochitécatl El edificio en Espiral 700 Yaxchilán Maja 600 - 900

Ország Hely Név Kultúra Alaphossz(m) Magasság(m) Építés ideje(hozzávetőleges) Megjegyzés Kép Altún Ha Maja 16 200 - 900 A település a virágkorát a klasszikus maja korban (6-9. század) élte. Összesen mintegy 300 épület romja pihen itt, de csak néhány piramistemplomot tettek hozzáférhetővé a látogatók számára. Caracol Maja Lamanai Templo Mayor Maja preklasszikus kor Lamanai El Templo del Jaguar Maja preklasszikus kor Lubaantún Maja 730 - 890 Lubaantun épületei többnyire nagy kőblokkokból épültek, habarcs nélkül lettek felállítva. Lubaantún Maja 730 - 890 Lubaantun sok kis lépcsős piramist foglal magába. Nim Li Punit Maja Több mint 12.2 400 - 800 Xunantunich El Castillo Maja 40 600 - 900

Ország Hely Név Kultúra Alaphossz(m) Magasság(m) Építés ideje(hozzávetőleges) Megjegyzés Kép Aguateca Maja 6 760 - 830 Ez a piramis befejezetlen maradt, amikor a várost elhagyták. Dos Pilas LD-49 Maja 20 629 után Dos Pilas El Duende Maja 629 után Kaminaljuyú Maja 250 El Mirador La Danta Maja 72 Kr. e. 300 - Kr. u. 100 El Mirador a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa volt. El Mirador El Tigre Maja 55 Kr. e. 300 - Kr. u. 100 Mixco Viejo Maja 1100 - 1500 Tikal Templo del Gran Jaguar(Nagy Jaguár temploma) Maja 45 682-750 Tikal látványos építményei szétszórtan, nagy területen helyezkednek el.

Ország Hely Név Kultúra Alaphossz(m) Magasság(m) Építés ideje(hozzávetőleges) Megjegyzés Kép Casa Blanca 1-es számú piramis Maja Összesen 6 maja építmény látható itt, ebből 3 piramis, közülük az 1-es és 5-ös számú van feltárt állapotban. San Andrés La Campana de San Andrés Maja 600 - 900 Tazumal Maja 250 - 900

Ország Hely Név Kultúra Alaphossz(m) Magasság(m) Építés ideje(hozzávetőleges) Megjegyzés Kép Copán Maja Copán főleg művészetének gazdagságával tűnt ki, e téren felülmúlta Tikalt is.Balázs Dénes: Közép-Amerika

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Maja régészeti lelőhelyek Kategória:Piramisok