bélyegkép|A IV. Henrik (Első rész) első oldala az 1623-as Folio kiadásban

A IV. Henrik első része Shakespeare 1598-ban megjelent királydrámája, mely feltehetőleg 1596-1597-ben íródott a II. Richárd folytatásaként. Négyrészes drámasorozatának második része, mely IV. Henrik király uralkodásának korai éveit mutatja be.https://mek.oszk.hu/04600/04611/html/1/magyar.htm#d1e8719

Keletkezés és első színházi előadások A színdarab Shakespeare úgynevezett „második tetralógiájának” második része, a II. Richárd közvetlen folytatása. Ennek megfelelően szinte biztos, hogy azonnal a II. Richárd megírása és bemutatása után fogott bele Shakespeare a IV. Henrik írásába. A két mű kézirat formájában a Dering kéziratban maradt fenn, ami a legelső fennmaradt Shakespeare-kézirat. E kéziratban a két IV. Henrik nem két különálló mű, ugyanakkor számtalan rész hiányzik belőle, főleg a humor lett alaposan megvágva. Először játszani azonban majd’ tizenöt évvel a kézirat megszületése előtt, 1597-ben kezdték, amikor is az első előadásokkor William Brooke sérelmezte, hogy Sir John Oldcastle lollard mártírt humoros figurának ábrázolják. Ennek értelmében tehát Shakespeare vagy 1596 végén, vagy 1597 elején vetette papírra művét, majd 1598-ban publikáltatta, miután Oldcastle nevét Falstaffra változtatta.

Kezdetben főleg nemesi körökben, magánelőadásként adta elő a Lordkamarás Emberei társulat. Egyes források szerint maga Shakespeare játszotta a címszerepet, de más vélekedések úgy tartják, hogy Augustine Phillips, William Kemp vagy Thomas Pope vette fejére a koronát. Akár cserélgethették is a szerepeket. Az Oldcastle karakterét övező botrány se tudta levenni a darabot műsorról, az 1600-as évek elején is rendszeresen játszották. Erzsébet hercegnő házasságkötésének megünneplésére sok más Shakespeare-darabbal egyetemben többször is előadták, ugyanannak a rendezvénysorozatnak a keretében, aminek tragikus részévé vált az eredeti Globe színház leégése a VIII. Henrik király ősbemutatóján, 1613. június 29-én.https://mek.oszk.hu/04600/04607/html/magyar.htm#d1e10581

1642-ig, mielőtt fólióba került volna, összesen tizenegy kiadást élt meg, ami hangsúlyozza a darab töretlen népszerűségét. Ugyanezt a népszerűséget erősíti, hogy még a Protektorátus korában is játszottak titokban egy Falstaff karakterére épülő darabot, ami a The Bouncing Knight (A kóbor lovag) nevet viselte. A restauráció korában az elsők közt volt, amit műsorra tűztek, és azóta is számtalanszor adták elő, és adják elő egészen napjainkig.http://www.shakespeare-online.com/playanalysis/1henryIVplayhistory.html

A darab forrásai A legtöbb királydrámához hasonlóan Shakespeare elsődleges történelmi forrása a IV. Henrik esetében is Raphael Holinshed Anglia, Skócia és Írország krónikái című műve. Forrásként használta még a verses formában írt tragikus históriák gyűjteményét, az Elöljárók tükörét (The Mirrour for Magistrates, 1559, 1587), a szintén verses formájú történelmi költeményt, Samuel Daniel Polgárháborúját (The First Four Books of the Civil Wars, 1595), ill. John Stow The Annales of England (1592) című krónikáját. Fontos megemlítendő forrás még a szerző nélkül fennmaradt V. Henrik híres győzelmei (The Famous Victories of King Henry the Fifth) című színdarab, amit noha 1598-ban publikáltak, színpadon már az 1580-as évek óta megtekinthető volt., pp. 102

Ami még hangsúlyosabb a IV. Henrik esetében, az nem is a felsorolt történelemmel foglalkozó források, hanem az a nem kevés fennmaradt népi legenda, melyek V. Henrik bohém fiatalkoráról számoltak be. Részben a népi hiedelmek vegyítése a történelmi forrásokkal adja a IV. Henrik egyediségét, éppen az, hogy már forrásaiban is legalább annyira változatos, mint műfaji stílusjegyeiben.

Szereplők Eredeti angol névhttps://www.folgerdigitaltexts.org/html/1H4.htmlLévay József fordításahttps://mek.oszk.hu/04600/04611/html/1/magyar.htmAz Örkény színház előadásának szereplőlistája Nádasdy Ádám fordítása nyománhttps://www.orkenyszinhaz.hu/eloadasok/repertoar?view=szinlap&id=1442King Henry IV, formerly Henry BolingbrokeIV. Henrik királyIV. Henrik, Anglia királyaPrince Hal, Prince of Wales and heir to the throne (also called Harry and Harry Monmouth)Henrik, walesi herceg (Riki)Henrik, a fia, a Walesi HercegLord John of Lancaster, younger son of King HenryLancaster János, hercegJános herceg, a király kisebbik fiaEarl of WestmorelandWestmoreland, grófWestmorland, őrgrófAz earl cím a grófi címnek felel meg., a Király sógoraSir Walter BluntSir Walter BluntBluntEarl of Worcester, Thomas Percy, Hotspur’s unclePercy Tamás, worcesteri grófWorcester grófja, az id. Percy öccseEarl of Northumberland, Henry Percy, Hotspur’s fatherPercy Henrik, northumberlandi grófId. Henry Percy, őrgrófHotspur (Sir Henry, or Harry, Percy)Harry Percy, más nevén HővérAz angol beceneve Hotspur volt, annak jelentése: forrófejű., fiaIfj. Henry Percy, a fia, becenevén SzélvészEdmund Mortimer, earl of MarchMortimer Edmund, markgrófMortimer gróf, Katalin bátyjaArchbishop (Richard Scroop, archbishop of York)Scroop, yorki érsekYorki ÉrsekDouglas (Archibald, earl of Douglas)Archibald, douglasi grófDouglas, skót főnemesOwen Glendower, a Welsh lord, father of Lady MortimerOwen GlendowerOwen Glendower, walesi főnemesSir Richard Vernon, an English knightSir Richard VernonVernon lovagSir John FalstaffSir John Falstaff (Jankó)Falstaff János lovagSir Michael, a priest or knight associated with the archbishopSir Michael, a yorki érsek barátja-Poins (also called Edward, Yedward, and Ned)PoinsPoins Edward lovagGadshill, setter for the robbersGadshillPetoPetoPetoBardolphBardolphBardolfLady Mortimer (also called “the Welsh lady”)Lady Mortimer, Glendower leányaLady Mortimer, Glendower lánya, Mortimer feleségeLady Percy (also called Kate)Lady Percy, Hővér nejeKatalin, Szélvész feleségeHostess of the tavern (also called Mistress Quickly)Fürge, kocsmárosné az eastcheapi kocsmábanSzaporáné, üzletvezető a Disznófő kocsmábanCarriers, Ostlers, Chamberlain, Travelers, Sheriff, Servants, Lords, Attendants, Messengers, SoldiersLordok, Tisztek, Bíró, Pincér, Szolgák, Fuvarosok, Utasok és Kíséret-

Cselekmény

Első felvonás

Első szín Londonban, a királyi palotában IV. Henrik király és Westmoreland gróf tanácskozik. Henrik keresztes hadjáratra készül, amit elhalasztani kénytelen a belföldi zavargások miatt. Westmoreland beszámol arról, hogy az ifjabbik Percy Henrik megtámadta a skót Archibaldot, a douglasi grófot Holmedonnál. Sir Walter Blunt megérkezik a friss hírekkel, miszerint Douglas vereséget szenvedett, és Percy Henrik értékes foglyokat ejtett. Henrik király elismerően beszél az ifjú Percyről, és kifejezi, mennyivel büszkébb lenne egy ilyen fiúra, mint a bohém életű örökösére, Henrik hercegre. Westmoreland figyelmezteti a Henriket, hogy Worcester, Percy Henrik bátyja a király ellen igyekszik fordítani az ifjút. Henrik ezért tanácsot hív össze Windsorban.

Második szín A trónörökös Henrik walesi herceg, Falstaffal és más kétes hírű személlyel tölti ideje nagy részét. Másnapra a Canterburybe tartó zarándokok kifosztását tervezik Gadshillben. Poins azt a tréfát javasolja Henriknek, hogy hagyják a többieket – Falstaffot, Bardolphot, Petot és Gadshillt – kirabolni az embereket, ők ketten pedig majd tőlük veszik el a zsákmányt. Henrik herceg egyedül maradva megfogadja, hogy eljön az idő, mikor feladja bohém életét és megjavul.

Harmadik szín Az ifjabb Percy Henrik csak azzal a feltétellel hajlandó átadni a királynak hadifoglyait, hogy az kiváltja a Henrik által árulónak tartott Mortimert, Percy sógorát (Mortimer házasság útján az ellenséges walesi Glendower szövetségese). Henrik ezt elutasítja, és megfenyegeti Percyt. Percy látja, hogy a király fél Mortimertől, mire Worcestertől megtudja, hogy Richárd király valójában Mortimert nevezte ki örököséül, így Henrik bitorló. Percy összeesküvést tervez a skótok és a yorki érsek bevonásával a király ellen.

Második felvonás

Első szín Rochesterben egy fogadóban Gadshill kifigyeli az embereket, akiket ki akarnak rabolni Henrik herceggel és a többiekkel.

Második szín A Gadshill melletti országúton Henrik herceg, Poins, Bardolph, Peto és Falstaff a rablásra készülnek. Megérkezik Gadshill is. Henrik és Poins álruhában elrejtőznek, a többiek kifosztják az utazókat, ezután Henrik és Poins rárontanak barátaikra, akik megijednek, elmenekülnek, ők pedig elviszik a zsákmányt.

Harmadik szín Hővér a warkworthi várkastélyban levelet olvas. Megtudjuk, hogy elnyerte a yorki érsek és Douglas támogatását, rajtuk kívül az apja, Worcester, Mortimer és Glendower is az oldalán fog harcolni. Lady Percy is férjével tart.

Negyedik szín Henrik herceg összebarátkozik az eastcheapi kocsma pincéreivel. Hamarosan megjön Falstaff, aki hihetetlen történetet mesél a hercegnek, miként harcolt a rájuk támadó rablókkal. Henrik herceg üzenetet kap a királytól; a Percy-féle összeesküvés miatt sürgősen vissza kell térnie az udvarhoz.  Henrik és Falstaff eljátsszák, mit mond majd a herceg a királynak a kalandjairól és a társaságáról. Közben megérkezik a sheriff őrcsapattal, a rablás ügyében kutakodnak. Henrik elrejti Falstaffot, a sheriff és csapata elmennek. Henrik elhatározza, hogy Falstaffnak a gyalogságnál szerez alkalmazást, és a pénzt visszafizetik kamatostul.

Harmadik felvonás

Első szín Bangorban találkoznak a szövetségesek: Hővér, Worcester, Mortimer és Glendower. Mortimer ígéretesnek véli az együttműködést. Mortimer, Glendower és Hővér egymás között akarják felosztani a királyságot: Mortimer kapná Angliát Trent-és Severntől dél és kelet felé, Glendower Walest, Hővér pedig a Trenttől északra lévő területet.

Mortimer, Hővér és Worcester másnap terveznek utazni, hogy Shrewsburyben csatlakozzanak id. Percy Henry és a skótok csapataihoz. Glendower azt javasolja, inkább éjjel induljanak. Mortimer és Hővér búcsúzkodnak feleségeiktől – Lady Mortimer nem beszél angolul, így apja, Glendower fordít – de a nők is inkább velük mennek.

Második szín Henrik király fiát, a walesi herceget dorgálja; felrója neki, milyen csapongó és nemeshez méltatlan életet él, hogy rossz társasággal veszi körül magát. A tanácsban is az öccse vette át a helyét, az udvar pedig már előre látni véli a herceg bukását. A király aztán II. Richárdhoz hasonlítja fiát, akit korábban eltávolítottak a trónról. Végül Hővért, támadóját érdemesebbnek nyilvánítja a trónra, mint fiát. Legnagyobb ellenségének magát Henrik herceget tartja, attól félve, szeszélyes fia képes lenne átállni Hővér oldalára és megtámadni saját apját. Henrik herceg kijelenti, hogy kiáll apja oldalán és lemossa minden gyalázatát.

Blunt hozza a hírt, miszerint az ellenséges csapatok Shrewsburyben egyesülnek a hónap tizennegyedik napján; Henrik király mozgósítja a csapatait, Westmoreland és János herceg már úton vannak, Henrik herceg, majd a király hamarosan csatlakozik.

Harmadik szín Az eastcheapi fogadóban Falstaff a kocsmárosnénak panaszkodik, hogy kiürítették a zsebeit, majd vádaskodik. Megjön Henrik herceg, bevallja, hogy ő volt a tettes, majd elmondja, kibékült apjával, a királlyal, továbbá, hogy a gyalogságnál szerzett helyet Falstaffnak. Bardolphot elküldi az öccséhez és Westmorelandhez egy-egy levéllel, ő maga Poinsszal ellovagol; kész szembenézni Percyvel.

Negyedik felvonás

Első szín A felkelők Shrewsbury melletti táborába hírnök érkezik: Hővér apja, Percy Henrik súlyos beteg, nem tud seregével csatlakozni. Glendower sem érkezett még meg – a hírnök elmondja, a walesinek sereget sem sikerült toboroznia. Henrik király viszont jól értesült, és harmincezres seregével úton van Shrewsbury felé.

Második szín Falstaff előreküldi Bardolphot Coventrybe, ott vonulnak katonái keresztül. Falstatt rongyos sereget toborzott magának, ezt a közben megérkező Henrik herceg is megállapítja. Henrik sietségre inti Falstattot, mert késésben vannak, Percy már a csatatéren van.

Harmadik szín