Artur Heye (Lipcse, 1885. november 4. – Ascona, 1947. november 1.) német világutazó, író.

Élete és munkássága Apja skót diák, anyja német szolgálólány volt. Apja elhagyta terhes barátnőjét és Dél-Afrikába utazott, ahol gyémántcsiszolóként próbált szerencsét, de hamarosan a búrok és a zuluk közötti összecsapás áldozata lett. Amikor Artur Heye négy éves lett, anyja férjhez ment, azonban a férfi rendszeresen bántalmazta krónikus beteg feleségét és mostohafiát. A családi erőszak súlyos nyomokat hagyott a gyermek lelkében, a későbbi író számos művében tett erre utalást.

Artur Heye 1899-ben, 14 éves korában elhagyta otthonát és kalandokat keresve Antwerpenbe jutott, hogy hajón vállaljon munkát. Hamar rá kellett döbbennie az ifjúkori álmai és a valóság közötti nagy különbségekre; egyszer hajótörés részese is volt Nyugat-Afrika partjainál. Tovább folytatta azonban a matrózéletet és Afrika, India, a Földközi-tenger, Délkelet-Ázsia számos táján megfordult. 1902 októberében végül az egyesült államokbeli Hobokenben partra szállt és a következő öt évben a kontinens nagy részét bejárta, miközben alkalmi munkákból tartotta fenn magát. 1909-ben egy személyhajó fűtőjeként tért vissza Németországba, ahol kiadót talált első könyve számára, majd újra vándorútra kelt. Olaszországon át Egyiptomba utazott, ahol három évet töltött el. 1912-ben néhány hónapra meglátogatta édesanyját, majd újra elindult Svájcon, Olaszországon, Szicílián át Marokkóba, ahonnan karavánokhoz csatlakozva Algérián, Tunézián,Egyiptomon, Szudánon, Jemenen, Szomálián át Kenyába érkezett, ami akkor, 1913-ban brit gyarmat volt.

Utazásai során főleg a hazai sajtónak küldött úti beszámolókból, állatfotózásból tartotta fenn magát. Ezután Kongón, Ugandán keresztül az akkori Német Kelet-Afrikába vezetett az útja, ahol az első világháborúban a császári német csapatok altisztje lett. Megsebesült és brit fogságba esett 1917 áprilisában.

Az indiai Ahmednagarba került hadifogolyként, ahonnan 1920-ban maláriától gyötörten tért haza Németországba, ahol aztán írásaiból, előadásokból tartotta fenn magát. 1921-ben újra útnak indult, 1922-23-ban hét hónapot töltött Egyiptomban. 1925-ben Kelet-Afrikában részt vett egy film forgatásában, ami aztán évekig futott a német mozikban. 1926-ban súlyos epebántalmakkal küzdve tért vissza Németországba, ahol 1928-ban feleségül vette fiatal titkárnőjét. 1929 és 1930 között feleségével együtt Brazíliába utazott, majd 1932-33-ban Alaszkában töltöttek hosszabb időt a vadonban.

Európába történő visszatérésük után a svájci Asconában telepedtek le. Itt érte a halál 1947. november 1-jén.

Szenvedélyes utazó volt, örömmel vállalta a kockázatokat és nagy érdeklődést mutatott a számára idegen kultúrák és életmódok iránt. Ez a hozzáállása hozzásegítette ahhoz, hogy segítőtársakra találjon szerte a világban. Ennek ellenére gyakran került életveszélyes helyzetekbe, számos egészségügyi, pénzügyi krízist élt át. Számos könyvet írt, leginkább saját élményeiről; ezek még életében nagy sikert arattak és több nyelvre lefordították őket.

Főbb művei Pech! Afrikanische Zufälle Unter afrikanischem Großwild Vitani. Kriegs- und Jagderlebnisse in Ostafrika 1914-1916 Steppe im Sturm. Erlebnisse im Buschkrieg Allahs Garten: Erlebnisse im Morgenland Ewige Wanderschaft: Von Indien über Ostafrika nach Brasilien In Freiheit dressiert: Jugendjahre eines Abenteurers Hinein nach Afrika: Erlebnisse in Nubien und Somaliland

Néhány műve első kiadásuk időrendjében 1921 Hatako. Das Leben eines Kannibalen 1925 Unterwegs. Die Lebensfahrt eines romantischen Strolches 1926 Allah hu akbar. Unterwegs im Morgenlande 1929 Filmjagd auf Kolibris und Faultiere. Nach brasilianischen Tagebuchblättern eines Kurbelmannes 1931 Vitani. Kriegs- und Jagderlebnisse in Ostafrika 1914-1916 1939 Im letzten Westen. Mit Trappern, Fischern, Goldsuchern in Alaska 1941 Die Wildnis ruft. Erlebnisse in Ostafrika

Online hozzáférhető művei a Gutenberg projektben, német eredeti nyelven Allah hu akbar. Unterwegs im Morgenlande (Reisebericht) Amazonasfahrt (Reisebericht) Die Wildnis ruft. Erlebnisse in Ostafrika Hatako, der Kannibale. Erster Teil (Roman) Hatako, der Kannibale. Zweiter Teil Meine Brüder im stillen Busch in Luft und Wasser (Tiergeschichten und -photos) Wanderer ohne Ziel. Von abenteuerlichem Zwei- und Vierbein

Magyarul megjelent művei

Nyugat peremén; ford. Vass Péter; Athenaeum, Bp., 1940 (Ismeretlen világok) Három világrész csavargója; ford. F. Solti Erzsébet, ill. Vincze Lajos; Gondolat, Bp., 1963 (Világjárók) A Nyugat peremén. Prémvadászokkal, halászokkal, aranyásókkal Alaszkában; ford. Terényi István; Gondolat, Bp., 1965 (Világjárók)

Források Artur Heye a Namibiana honmlapján Artur Heye a Spiegel online honlapján

Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek Kategória:Német írók Kategória:Német utazók, felfedezők Kategória:Lipcseiek