jobbra|bélyegkép|130x130px|Az iminek általános szerkezete. A Schiff-bázisok olyan iminek, amelyekben R3 (hidrogéntől különböző) alkil- vagy arilcsoport. R1 és R2 hidrogén is lehet bélyegkép|130x130px|Az azometin vegyületek általános szerkezete A Schiff-bázisok (nevüket Hugo Schiff német kémikusról kapták) R2C=NR' (R' ≠ H) általános képletű vegyületek.Lásd: Az iminek egyik alcsoportjának tekinthetők, nevezetesen szerkezetüktől függően szekunder ketiminek vagy szekunder aldiminek. Gyakran az azometin kifejezés szinonimájaként használják, ez specifikusan a szekunder aldimineket (R–CH=NR', ahol R' ≠ H) jelenti.
Elnevezésükre számos különleges szabályrendszer létezik. Például egy anilinból levezethető Schiff-bázis neve, amelyben R3 fenilcsoport, anil, míg a bisz-vegyületeket többnyire szalén-típusú vegyületeknek hívják.
A Schiff-bázis elnevezést rendszerint olyankor használják, amikor fémionok koordinációs vegyületének ligandumaként szerepel a vegyület. Ilyen komplexek a természetben is előfordulnak, például a korrin, de többségük szintetikus eredetű, és fontos katalizátorok, például a Jacobsen-katalizátor előállításához használják őket.
Szintézis Alifás vagy aromás aminok és karbonilvegyületek nukleofil addíciós reakciójában először hemiaminál képződik, melyből vízvesztéssel imin keletkezik. Jellegzetes reakció például a 4,4′-diaminodifenil-éter reakciója o-vanillinnal:
középre|bélyegkép|700x700px|Az 1 4,4'-oxidianilint (1,00 g, 5,00 mmol) és 2 o-vanillint (1,52 g, 10,0 mmol) egy órán át szobahőmérsékletű metanolban (40,0 ml) kevertetve narancssárga csapadék keletkezik, melyet leszűrve metanolos mosással tiszta 3 Schiff-bázist kapunk (2,27 g, 97%)
Biokémia A Schiff-bázisok gyakori enzimatikus intermedierek amin – például lizil terminális csoportja – és kofaktor vagy szubsztrát ketocsoportja közötti reverzibilis reakciókban. A PLP enzim kofaktor a lizillel Schiff-bázist képez, és transzaldiminálással szubsztráttá alakul. A retinal kofaktor hasonló módon a rodopszinnal (az emberi rodopszinnal is, a 296-os lizinen) Schiff-bázist képez, ami a fényérzékelés mechanizmusának kulcsfontosságú része.
A szubsztráttal Schiff-bázist képező enzimre példa a glikolízis során végbemenő, fruktóz-1,6-biszfoszfát aldoláz által katalizált reakció, valamint az aminosavak lebontása.
Koordinációs kémia A koordinációs kémiában gyakran használnak Schiff-bázis ligandumokat. Az imincsoport nitrogénje bázikus és pi-akceptor tulajdonságokat mutat. A ligandumként használt vegyületek jellemzően alkil-diaminok és aromás aldehidek származékai.R. Hernández-Molina, A. Mederos "Acyclic and Macrocyclic Schiff Base Ligands" in Comprehensive Coordination Chemistry II 2003, Pages 411–446.
Az aszimmetriás katalízisben alkalmazott legelső ligandumok is királis Schiff-bázisok voltak. 1968-ban Nojori Rjódzsi egy réztartalmú Schiff-bázis komplexet fejlesztett ki a sztirol fém-karbenoid ciklopropánozására. Ezen munkájáért 2001-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott.
A Schiff-bázisokat fém-szerves vázakba (MOF-okba) is sikeresen beépítették.
középre|400x400px
Konjugált Schiff-bázisok A konjugált Schiff-bázisok erős fényelnyelést mutatnak a spektrum UV-látható tartományában, ezt használják ki az – olajok és zsírok oxidatív romlásának mértékét leíró – anizidinszám meghatározásához.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Funkciós csoportok Kategória:Iminek