Nimlot (Nemaret)Nimlot karperecei a British Museumban (fl. i. e. 940 körül) ókori egyiptomi herceg, tábornok és kormányzó a XXII. dinasztia idején.
Élete I. Sesonk fáraó harmadik fia volt (I. Oszorkon és Juput után), anyja Pataresnesz királyné. Apja jelölte ki a gyalogság parancsnokává; i. e. 940 körül Hérakleopolisz Magnában állomásozott, ami stratégiai fontossággal bírt a Közép-Egyiptom feletti uralom szempontjából. Nimlot a város kormányzója is volt. Nagy tiszteletben tartotta a helyi istent, Herisefet, és elrendelte, hogy újítsák fel azt a rég elhagyott szokást, mely szerint naponta bikát áldoznak az istennek.Kenneth Kitchen, op. cit., § 256–7. Hérakleopoliszból került elő egy oltár és egy sztélé, melyen az uralkodó dicséri fiát, amiért visszaállította a napi áldozatbemutatást az isten tiszteletére.Aidan Dodson & Dyan Hilton, The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. 2004. p.221
Nimlotnak fennmaradt egy ismeretlen lelőhelyen talált (valószínűleg Héliopoliszból származó) szobra, mely ma a Bécsi Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található (ÄS 5791), egy másik szobrának alsó része Tell Mokdamból, két arany karperece Szaiszból, melyek ma a British Museumban vannak (EA 14594-5) egy térdelő naofór (szentélytartó) szobor, melyet 1905-ben talált Ahmed Kamal Leontopoliszban, és ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (JE 37956).Henri Gauthier, Le “Fils royal de Ramses”, Namrat, in ASAE 18 (1919), pp. 246–50.
Nem tudni, kik voltak közvetlen elődei és utódai Hérakleopolisz kormányzói székében; a város következő ismert kormányzója, szintén Nimlot csaknem száz évvel később volt hatalmon.Kenneth Kitchen, op. cit., table 16–A.
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Kenneth Kitchen, The Third Intermediate Period in Egypt (1100–650 BC), 1996, Aris & Phillips Limited, Warminster,
Kategória:Ókori egyiptomi hercegek Kategória:Ókori egyiptomi hadvezérek, katonák Kategória:XXII. dinasztia