Sipos Elek (Jászjákóhalma, 1842. április 30.Jászjákóhalmai római katolikus keresztelési anyakönyv 1842. – 1898Szterényi József (szerk.:) Magyar Iparoktatás, 1898-1899, 6. szám, 238. old. és 1912Néptanítók Lapja, 1912. augusztus 15, 33. szám, 14. old. között) népiskolai igazgató-tanító.

Életútja

Sipos Imre városi főjegyző, majd főbíró és Nagy Johanna fia. Az elemit, majd a középiskolát szülei ideköltözése miatt Jászberényben, tanítóképzői tanulmányait az egri érseki képzőben végezte; tanítóképesítő oklevelét 1859. júliusban nyerte el. Tanító volt 1860. október 1-től Gödöllőn, 1862. augusztus 1-től pedig a helytartótanács Komáromba a főelemi iskola IV. osztály tanítójának nevezte ki. A három év próbaidő után 1865. november 8-án rendes tanítói állásba helyezték. 1870. december 22-től megbízással, majd 1878. augusztus 9-én végleges kinevezéssel Komárom város községi iskoláinak rendes igazgatójává, 1884. október 8-án ipariskolai igazgatóvá is megválasztották. A tanítói országos és megyei testület gyűlésein tevékeny részt vett. 1885. november 18-án a komáromi iskolaszék a népkönyvtári bizottság elnökévé választotta meg.

Indítványára Komárom különböző hitfelekezetű iskoláinak tanítói megalakították 1868. december 26-án a Rév-Komáromi Tanítóegyletet, melynek elnökévé őt választották meg, s e tisztséget többszöri újraválasztása után egészen 1873. január 23-ig viselte, amikor az egylet az ekkor létrehozott Komárom megyei Tanító Egyesületbe olvadt. Itt is 1876 októberétől elnökké választották, s ettől kezdve folyamatosan ellátta a feladatot (Még 1886-ban is, amikor a forrás született. Lásd Glatz György i.m.)

Az 1871. június 20-án alakított Révkomáromi Olvasókör jegyzője, majd könyvtárnoka volt egészen 1874 szeptemberéig. Komárom városa különböző pedagógiai magyar és külföldi rendezvényekre képviselőjeként őt küldte ki, vagy választotta be bizottságaikba, s több ízben díj-jutalomban részesítette. 100 forint ösztöndíjjal a bécsi világkiállításra küldte ki a magyar kiállítási bizottság 1873 augusztusában.

1878. november 30-án nősült meg, felesége Schwandtner Berta községi iskolai rendes tanítónő, első gyermeke, Margit 1879 szeptemberében született meg.

Cikkei a Néptanítók Lapjában (1869. Tudósítás Komárom elemi iskolájáról, 1870. A magyarországi egyetemes tanítógyűlés ügyében stb.); a Magyar Paedagogiai Szemlében (VII. 1886. Iparoktatásunk és a néptanító) jelentek meg; több cikket írt a napi- és szaklapokba; a vezetése alatt álló intézetek Évkönyveit és Értesítőit pedig szerkesztette.

Munkája

Kettős könyvvezetés gyakorlati módja. Komárom, ... Iparoktatásunk és a néptanító. In: Magyar Paedagogiai Szemle, 1886. 10. füzet, 289–294. oldal

Jegyzetek

Források

Glatz György: Egyik munkás néptanítónk életrajzi vázlata. Magyar Paedagogiai Szemle, 7. köt. (1886) 10. füzet, 294−296. oldal

További információk Komárommegyei Közlöny 1887. 40. sz.

Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1842-ben született személyek