thumb|A gyermek és a játék (1912)
Nógrády László, olykor Nógrádi formában is, születési és 1898-ig használt nevén Ruik László (Baglyasalja, 1871. november 12. – Budapest, 1939. január 14.) filozófiai doktor, állami főgimnáziumi tanár. Foglalkozott gyermekpszichológiával, illetve írt egy irodalomtörténeti tanulmányt a magyar történetírás múltjáról.
Élete A Nógrád vármegyei Baglyasalján született. 1896-ban szerzett tanári oklevelet; később a szolnoki főgimnáziumban tanította a magyar és latin nyelvet. 1909-től Budapesten tanít gimnáziumban. Életében több novelláskötete, illetve ifjúsági munkája jelent meg, ugyanakkor foglalkozott gyermekpszichológiával is. 1939-ben hunyt el Budapesten 67 éves korában.
Művei Folyóiratcikkei Gyermeklélektannal foglalkozó tanulmányait az általa szerkesztett A gyermek című, továbbá más folyóiratok jelentették meg. Szerkesztette ugyanakkor a Család és Gyermek című folyóiratot és a Gyermektanulmányi Könyvtárt. Más cikkei a Gömör-Kishontban (1899. 9. sz. Bajza József kritikai jelleme); a Budapesti Naplóban (1899. 355. sz. A Huni Panni szerencséje, rajz); és a Magyar Szemlében (1902. Kuruczok Szécsényben) láttak napvilágot. Álneve Rixa Lex volt.
Önállóan megjelent művei Bajza József kritikai működése, Kassa, 1896. (Ruik László néven) Történetek. Budapest, 1901. (Ism. Vasárnapi Ujság 7. sz.) Jókai Mór élete és költészete. Pozsony, 1902. (Nemzetünk Nagy Költői 19.) A magyar nyelvű történetírás 1820-ig. Szemelvényekkel. Összeállította és jegyzetekkel ellátta. Pozsony, 1902. (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához 2.) Zrinyi Miklós prózai munkái. Jegyzetekkel. Pozsony, 1902. (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához 3.) Kemény Zsigmond báró élete és irodalmi működése. Pozsony, 1902. (Nemzetünk Nagy Költői 20.). Homokba írt mesék. Budapest, 1903. (Vasárnapi könyvtár IV. 37., 38. Ism. Vasárnapi Ujság 23. sz.) Séták a nagy természetben. Lutz K. G. nyomán. Budapest, 1904. Az a bolondos Bődi Pál. Budapest, 1905. Elbeszélések. Budapest, 1907. A gyermek egyénisége, Budapest, 1910. A gyermek és a játék, Budapest, 1912. (Gyermektanulmányi Könyvtár 1.) A mese hatása a gyermekre, Budapest, 1912. (Magyar Gyermektanulmányi Társaság Füzetes Vállalata) Az egyke gyermek, Budapest, 1913. (Magyar Gyermektanulmányi Társaság Füzetes Vállalata) Esztike szökése. Regény. Budapest, 1913. Az alkohol, Budapest, 1914. (Iparosok Olvasótára) A gyermek, Budapest, 1917. (Iparosok Olvasótára) A mese, Budapest, 1917. (Iparosok Olvasótára) Háború a Balatonon, Regény, Budapest, 1921. A mesemondó apóka, Budapest, 1922. (Zászlónk diákkönyvtára 47.) Légy résen! Kalandos cserkészregény, Budapest, 1923. Jómadarak. Egy diák emlékiratai, Budapest, 1926. Katóka. Regény, Budapest, é.n. Hős Sebestyén, Budapest, é.n. (Magyar Mesemondó 144.) Panna kisasszony, Budapest, é.n. (Magyar Mesemondó 150.) Két szomszéd, Budapest, é.n. (Magyar Mesemondó 152.) A gyermek (A gyermek lelki nevelése), Budapest, 1928. (Hasznos tudnivalók 12.) A gyermekszeretet iskolája. Szerk. B. Cseke Vilmával, Budapest, 1930. (A Magyar Népművelés könyvei 9.) Az anyai szeretet aranykönyve. Feljegyzések gyermekemről, Budapest, 1931. Nagy László emlékére. Szerk. Ballai Károllyal, Budapest, 1932. Egy ágról szakadt diák élete, Budapest, 1932.
Jegyzetek
Források
További információk Vajda Emil Névkönyve 217. l. Magyar Könyvészet 1901, 1902 Századok 1902. 196. l. Corvina 1903. 12. sz.
Kategória:Magyar filozófusok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar pszichológusok Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek