Rušani falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Gradinához tartozik.
Fekvése Verőce központjától légvonalban 13, közúton 18 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Gradina és Újgrác között fekszik.
Története 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól. Ez a terület majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. Rušanira katolikus horvát családok települtek, akik már a 18. században felépítették templomukat. Ez a templom a korabeli térkép szerint nem a mai kápolna helyén, hanem északabbra, a Detkovacra vezető út kereszteződésében, a mai iskola épületének közelében állt.
A falut az első katonai felmérés térképén „Dorf Russani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Russani” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 568. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Russane” néven 111 házzal, 760 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 68. o. Buda, 1829. Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.
A településnek 1857-ben 609, 1910-ben 677 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 573 főnyi lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 477 lakosa volt. Ma a faluban kápolna, két bolt, vadászház, tűzoltószerház és temető található. A lakosság nagy része idősebb korosztályhoz tartozik. A fiatalok nagy része munkát keresve elköltözött.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 609 609 579 596 610 677 716 851 949 940 873 735 638 573 534 477
Nevezetességei A falu Sarlós Boldogasszony kápolnáját 1971-ben építették. Korábban egy 1964-ben lakóházból átalakított kápolnában voltak az istentiszteletek.
Gazdaság A legtöbb falubeli mezőgazdasággal foglalkozik. Fő termények a mogyoró, a napraforgó, a kukorica és a búza.
Kultúra 2018. január 18-án Rušaniban múzeum nyílt, amelyben a település kulturális emlékeit is kiállították.
Oktatás A településen a gradinai elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport Az NK „Napredak” Rušani labdarúgóklubot 1954-ben alapították. A megyei 2.liga nyugati csoportjában szerepel.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Az elemi iskola honlapja
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Matea Čubelić: Hungarizmusok a rušaniak beszédében (szakdolgozat)
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései