A Melyiket a kilenc közül? Szőts István 1956–57-ben forgatott kisjátékfilmje Bihari József és Ajtay Andor főszereplésével, melyet Jókai Mór azonos című novellájaJókai Mór: Elbeszélések alapján készített. A film ősbemutatója az 1957-es Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol elismerésben részesült.
Cselekménye Apró János özvegy pesti csizmadia mester egyedül neveli kilenc apró gyermekét. Annyira szegények, hogy karácsonykor nem tudja őket mással megajándékozni, mint hogy megtanít nekik egy kis Jézust köszöntő, vidám dalt, amit közösen énekelhetnek. Zeng a dal a kilenc mosolygó arcú gyermek száján; zeng tőle az egész ház, ami viszont annyira zavarja a felettük lakó, magányosan élő gazdag háziurat, hogy lemegy hozzájuk csendet parancsolni. Szegénységüket látva eláll szándékától, s előbb felajánlja, hogy az egyik fiút örökbe fogadja, felnevelteti és gazdaggá teszi, hogy aztán az segíthessen a többieknek. János mester nem tud választani, s amikor felajánlja a gyermekeknek az önkéntes távozás lehetőségét, egyik sem akar menni. Erre a gazdag úr annak fejében, hogy aznap este többet nem énekelnek, mérhetetlen nagy összeget, „ezer forintot” ajánl fel a csizmadiának, aki amikor látja gyermekei szomorúságát, végül is visszaadja a pénzt, hogy a család ismét dalolva örvendezhessen „Krisztus urunknak áldott születésén…”
Szereplők
A film készítése Szőts István Jókai Mór megindító karácsonyi elbeszélését, a Melyiket a kilenc közül?-t, már 1943-ban meg akarta filmesíteni, azonban a forgatókönyv elkészítése után a filmterv asztalfiókba került, mert Jókai második felesége, a Londonban élő Nagy Bella nem engedte meg, hogy az Egyesült Királysággal hadban álló „fasiszta országnak” Jókai-jogokat adjon át. Döntése botrányt kavart, azonban az örököst védte a nemzetközi szerzői jog. 1956-ra a jogok elévültek, s bár 1955-ben még „túl karácsonyinak” minősített filmtervet ismét elő lehetett venni, mivel akkor már a vallásos téma sem volt már akadály.
1956 októberére összeállt a stáb, folytak az előkészületek és már a gyermekszereplőket válogatták. Október 23-án este a Bizományi Áruház Vállalat raktárainak teljes kiürítésével berendezték és bevilágították a gazdag háziúr kilenc egymásba nyíló szobáját, hogy másnap megkezdhessék a felvételeket. A forgatásra azonban a forradalmi események miatt akkor nem kerülhetett sor. 1957. január 19-én kezdhették el a munkát. Szőts kérésére a Hunnia Filmstúdió engedélyezte, hogy a szerző saját költségén befejezze a filmet. A felvételek a Budai Várnegyed utcáin, valamint a Hunnia Filmstúdió műtermeiben készültek. A laboratóriumi munkákat a Magyar Filmlaboratórium Vállalat végezte el.
Az elkészült alkotást 1957 augusztusában benevezték a velencei a 18. Nemzetközi Filmszemlére (9. Nemzetközi Gyermekfilm Szemle); a rendezőnek pedig megengedték, hogy saját költségén kikísérje. A film elnyerte a „8 és 12 év közötti gyermekeknek szánt rekreációs filmnek járó külön oklevelet”, amely elismerést az alkotó saját kezűleg vehette át.
Szőts – miután megtudta, hogy idehaza az 1956-os direktóriumi tagsága miatt várhatóan le fogják tartóztatni – a biennáléról már nem tért haza. Egy búcsúlevélnek is beillő beszámolót írt a Film Színház Muzsika részére a fesztiválról és a díjátvételről, melyben külön üdvözölte a gyermekszereplőket:
A film hazai bemutatójáról egyelőre nincs adat; vélhetően Szőts disszidálását követően dobozban maradt.
Jegyzetek
Források
További információk adatbázisában
Kategória:1957 filmjei Kategória:Magyar fekete-fehér filmek Kategória:Magyar filmdrámák Kategória:Szőts István-filmek Kategória:Jókai Mór művein alapuló filmek