Az egregor (vagy egregóraLásd itt: http://www.szomagyarito.hu/szocikk.php?id=88) egy olyan okkult elképzelés, mely önálló, emberek és szellemi entitások által létrehozott gondolatformát, vagy csoporttudatot fejez ki, és amely kihat emberek valamely csoportja gondolkodásmódjára. Az egregor és csoportja közötti kapcsolat szimbiotikus és gyakran hasonlítják az újkeletű, nem-okkultnem titkos, azaz bárki által megismerhető. „korporáció” (vállalat, mint jogi személy), illetve a mém fogalmához.
Történelem Az első szerző, aki az „egregor” kifejezést modern nyelvi környezetben alkalmazta, a francia költő, Victor Hugo volt a La Légende des siècles („Korok legendája”) című 1859-ben megjelent versgyűjteményében, ahol az „égrégore” szót először melléknévként használja, majd főnév gyanánt, miközben a jelentését homályban hagyja.Victor Hugo, "Le jour des rois", La Légende des Siècles IV, V, and "L'Italie – Ratbert", La Légende des Siècles VII. Both in the Première Série, 1859. Úgy tűnik, a szerzőnek a „mandragore”-ra rímelő szó kellett. Nem ez lenne az első példa Victor Hugonál a szóteremtésre. A szó azonban normál alakjában a görög ἑγρήγορος (Virrasztó, figyelő) szó franciába átültetése. E fogalmat Énok könyvei hatalmas angyalszerű szellemi lényekre alkalmazzák.
Éliphas Lévi az 1868-ban kiadott Le Grand Arcane („A Nagy Misztérium”) c. könyvében a hagyomány szerinti Virrasztókkal azonosítja az „egregorokat”, a nefilimek atyjaival, akiket olyan „rettenetes lényekként” ír le, akik „könyörtelenül összezúznak bennünket, mivel nincsenek tudatában létezésünknek.”Éliphas Lévi, The Great Mystery (1868) pp. 127–130, 133, 136
Az egregor, mint csoport-tudatforma elképzelése a rózsakeresztesek munkáiban jelent meg, de a modern-kori Rózsakeresztes rend is jól ismeri és ontológiájának szerves részét képezi a „Rózsakeresztes Egregor” fogalma.Lásd a 161. kérdésre adott választ itt: http://www.amorc.hu/kerdesek_es_valaszok.php
Valentin Tomberg a névtelenül írt Meditations on the Tarot könyvéről és antropozófusként is ismert író is hivatkozott a fogalomra. Az „Antropozófia Lénye”' is az egregorhoz hasonló lényeggel bír.
További ismert egregor-elképzelés a GOTOS-a.Flowers (1995), pp. 36–38
Jelenkori használat Gaetan Delaforge a Gnosis magazin 1987-es számában az egregort egyfajta csoporttudatként határozza meg, melyet emberek közös célért való tudatos összerendeződése hoz létre.Delaforge, Gaeten, "The Templar Tradition: Yesterday and Today", Gnosis Magazine, #6, 1987.
A Corporate Metabolism 2001-ben megjelent cikksorozatában Paco Nathan is leírta a koncepciót.
Az „egregor” képzete megjelenik Daniel Andrejev Roza Mira című művében, ahol tündöklő felhőszerű szellemként jelenik meg az Egyházzal összefüggésben.
Az egregor fogalma a montreali szürrealisták („Automatistákként” is ismertek) vonatkozásában is említésre került Ray Ellenwood Egregore: a history of the Montréal automatist movement című könyvében.Ellenwood, Ray, Egregore : a history of the Montréal automatist movement. Toronto: Exile Editions, 1992.
Az egregor egy-egy nemzet spirituális megtestesülésére (népszellem) is használatos a brit Profound Decisions által működtetett Empire nevű élő szerepjátékában.
Határ Győző 1948-ban írott antiutópisztikus, bizarr jövőképet leíró regényének címében szerepel a kifejezés.
Az Őrző Könyve („Egregor”). „Regényes elmélkedések” és „Üzenet a jövőből”. Őfelsége a császár legkegyelmesebb Engedelmével és Tulajdonában – az Udvari Könyvtár kézirattárából. A hiányzó részeket kiegészítette és ó-alánról új-hunra fordította Határ Győző; Aurora, München, 1974 (Aurora Könyvek); Életünk, Szombathely, 1992 (Életünk Könyvek. A nyugati magyar irodalom gyöngyszemei)
Kapcsolódó szócikkek
Memetika
Vis vitalis
Jegyzetek
Irodalom
Fordítás
Kategória:Okkultizmus Kategória:Tudat