Marton Lajos (Lovasberény, 1870. február 5. – Budapest, 1935. június 19.) református lelkész, teológus, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára 29 éven át.
Élete Marton Sándor tanító és Földváry Emília gyermeke. A gimnáziumot Nagykőrösön, teológiai és filozófiai tanulmányait Budapesten végezte el. Ezt követően európai utazást tett meglátogatva az utrechti és marburgi egyetemet. Később Budapesten lett vallástanító, majd gimnáziumi tanár. 1904-től a Budapesti Református Teológiai Akadémián tanított 1933-as nyugalomba lépéséig. 1935-ben hunyt el 65 éves korában Budapesten.
Művei A protestáns prédikáció eszményképe (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894.). A socialis mozgalmak áttekintése és bírálata (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1896.). Ruth könyve. (Budapest, 1896.) Vallástanításunk reformája (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898.). A római császárok cultusának és apotheosisának eredete és nemzeti alapja (Budapesti ref. gimn. értesítő, 1902.). Julianus császárnak a keresztyénség ellen kifejtett munkásságáról (Protestáns Szemle, 1903.). M. A. Cassiodorus Senator isagogikai gyűjteményei. (Budapest, 1910.) I. Rákóczy György bibliája (Budapesti ref. theol. akadémia értesítője, 1914.). A római császárok cultusa. (Budapest, 1936.)
Források
Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar teológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Budapesti Református Teológiai Akadémia oktatói Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek