A szilícium-tetrafluorid vagy tetrafluorszilán színtelen vegyület, képlete SiF4. Folyadéktartománya szűk, olvadás- és forráspontja között mindössze 4 °C a különbség. Elsőként John Davy szintetizálta 1812-ben. Molekulája tetraéderes.
Előállítása A foszfát műtrágyák gyártásának mellékterméke, a foszfát ásványokban szennyezésként jelen lévő szilikátok és a (fluorapatit protonálódásával keletkező) HF reakciójában keletkezik. Laboratóriumban 300 °C feletti hevítésével állítják elő, melynek során az illékony távozásával marad vissza. A vizes hexafluorokovasav és bárium-klorid reakciójával nyerhető. Az analóg hasonló módon állítható elő, azzal az eltéréssel, hogy a „hőbontás” 700 °C hőmérsékletet igényel. A elméletileg szilícium-dioxid és folysav reakciójával is előállítható, de ezzel a módszerrel jellemzően inkább hexafluorokovasav keletkezik: 6 HF + SiO2 → H2SiF6 + 2 H2O
Felhasználása Korlátozott mértékben, a mikroelektronikában és szerves kémiai szintézisekben használják.Shimizu, M. "Silicon(IV) Fluoride" Encyclopedia of Reagents for Organic Synthesis, 2001 John Wiley & Sons.
Előfordulása A vulkáni gázokban jelentős mennyiségben fordul elő, kibocsátott napi mennyisége több tonna is lehet. A szilícium-tetrafluorid részben hidrolizál, belőle hexafluorokovasav keletkezik.
Hivatkozások
Fordítás
Kategória:Fluoridok Kategória:Szervetlen szilíciumvegyületek