thumb|Anhherednofer kockaszobra Anhherednofer (ˁnḫ ẖrd nfr, „A gyönyörű gyermek él”; korábban olvasták Anhrenepnoferként és Anhserinoferként is) ókori egyiptomi hivatalnok, aki kockaszobráról ismert. Anhherednofer II. Oszorkon fáraó alatt élt; az uralkodó neve szerepel a kockaszobron. A hivatalnok címei szobrán: „A palota nagy felügyelője”, „Atumnak, Tura urának jó írnoka”, „A fáraó legfőbb hadnagya”.
A szobor A vörös gránit szobrot Édouard Naville találta 1883-ban Tell el-Maszkhútában, és ma Londonban, a British Museumban található (BM 1007). A szobor naoszt tart maga előtt, ebben Atum isten szobra található. Anhherednofer sima parókáját magasreliefként kialakított szkarabeusz díszíti, az arc két oldalán Ozirisz és Szokar ábrázolásai találhatóak. A szobor két oldalán egy-egy triász található: az egyik oldalon Ámon-Ré, Mut és Honszu alakja, a másikon Hóremahet Su és Tefnut.
A két keze közti helyen egy gyermek (egyiptomiul hered) alakja látható, kezében nofer és anh hieroglifákkal, ami együtt Anhherednofer nevét adja ki. A szobor életrajzi felirata szerint:
A szobor jelentőségét az adja, hogy a XXII. dinasztia kori alsó-egyiptomi magánszobrok legjobb állapotban fennmaradt és legbiztosabban datált példánya, és nem királynevekkel datálható szobrok (például Paanmeni szobrai) is kapcsolhatóak hozzá.
Történelmi jelentősége thumb|Anhherednofer szobrának részlete Édouard Naville a szövegek és más leletek alapján gyanítani kezdte, hogy Tell el-Maszkúta helyén állhatott a Bibliában Pitom néven említett város. Sokáig vitatott kérdés volt, hogy Tell el-Maszkútát Pitommal vagy Szukkottal lehet azonosítani, a későbbi régészeti kutatások azonban minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy Tell el-Maszkútát i. e. 610 körül alapították II. Nékó uralkodása alatt, Új-Pitom vagy Pitom néven; a terület korábban a második átmeneti kor vége óta lakatlanul állt, azóta, hogy Kamosze és I. Jahmesz sikeresen kiűzték a hükszoszokat.John S. Holladay: Tell el-Maskhuta. In: Kathryn A. Bard, Steven Blake Shubert: Encyclopedia of the archaeology of ancient Egypt. Routledge, London 1999, , pp. 786–789.
A város újraalapításával lakói valószínűleg elhagyták Tell er-Retaba erődített várost; a régészeti rétegek vizsgálata bizonyítja, hogy Tell er-Retaba i. e. 600-tól legalább i. e. 400-ig lakatlan volt. Mivel Anhherednofer szobra i. e. 880 és 851 közé datálható, eredetileg valószínűleg a rmesszida korban és a későkorban folyamatosan lakott Tell er-Ratabában állt, és Tell el-Maszkúta újraalapítása után vitték oda. Anhherednofer szobra így az Exodus bibliai hagyományának szempontjából kronológiailag fontos lelet, mivel segítségével Tell el-Maszkúta kizárható azon városok közül, amelyekre illik a „Pitom, Per-Ramszesz közelében” leírás.Daniel I. Block, Bryan H. Cribb, Gregory S. Smith: Israel: Ancient Kingdom or Late Invention? B & H Publications, Nashville 2008, , pp. 115–120.
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Édouard Naville: The Store-city of Pithom and the Route of the Exodus, London, 1885, S. 13-14 with English translations of the texts, Frontispice, Text on plate IV). online Karl Jansen-Winkeln: Ägyptische Biographien der 22. und 23. Dynasstie, Teil 1, Wiesbaden 1985, pp. 269-71 Karl Jansen-Winkeln: Inschriften der Spätzeit, Bd. II: Die 22.-24. Dynastie, Wiesbaden, 2007, pp. 126-127 Helmut Brandl, Karl-Jansen-Winkeln: Fünf Denkmäler des Obersten Arztes Pa-an-meni aus der 22. Dynastie. In: Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo. vol. 64, 2008, pp. 20–22, tábla: 14b. (online auf academia.edu). Helmut Brandl: Untersuchungen zur steinernen Privatplastik der Dritten Zwischenzeit. Typologie, Ikonographie, Stilistik. MBV, Berlin 2008, , pp. 81–82, 314, 328–330, tábla: 36–37, 156c, 162e, 180c (zugleich: Dissertation, Humboldt-Universität Berlin 2003).
Külső hivatkozások
Statue of Ankhkheerednefer British Museum: Statue of Ankhkherednefer
Kategória:Ókori egyiptomi tisztviselők Kategória:XXII. dinasztia