Lukavac falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik.
Fekvése Verőcétől légvonalban 25, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi lejtőin, a Lukavac-patak völgyében fekszik.
Története
A mai falu feltehetően a török uralom idején keletkezett, amikor a 17. században Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A Pozsegai szandzsákhoz tartozott. Lakossága a térség 1684-ben történt a török uralom alóli felszabadítása idején is megmaradt.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lukavacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lukavacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 392. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lukavacz” néven 64 házzal, 384 ortodox vallású lakossal szerepel.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829.
Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 262, 1910-ben 460 lakosa volt. Iskoláját 1907-ben építették és még abban az évben meg is kezdődött az oktatás. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 73%-a szerb, 15%-a horvát, 11%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 6%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 99 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 262 366 355 411 365 460 402 471 339 335 289 186 142 102 99 99
Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv harangtornya a falu közepén a főutca nyugati oldalán áll. Nagyon rossz állapotban van.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Slatinski informativni vodić Slatina, 2006.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései