Schwanenstadt osztrák város Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában. 2018 januárjában 4264 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Schwanenstadt a Vöcklabrucki járásban 170px|bélyegkép|balra|A Várostorony 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Mihály-plébániatemplom Schwanenstadt Felső-Ausztria Hausruckviertel régiójában fekszik az Ager folyó bal partján. Területének 3,7%-a erdő, 44,4% áll mezőgazdasági művelés alatt.
A környező önkormányzatok: északkeletre Schlatt, délkeletre Rüstorf, délnyugatra Redlham, északnyugatra Oberndorf bei Schwanenstadt.
Története Az ókorban egy Tergolape nevű kis kelta település állt a mai városközpont közelében. A Római Birodalom időszakban a Ovilava (Wels) – Juvavum (Salzburg) útvonalon fekvő helységben lóváltó és pihenőállomást létesítettek.
Schwanenstadt első írásos említése 788-ból származik Suanaseo formában. Területe eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékén feküdt, a 12. században került át Ausztriához. 1361-ben már mint Schwans mezővárosként hivatkoznak rá. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor Schwans az Enns fölötti Ausztria része lett. 1627-ben Adam von Herberstorff gróf 125 ezer guldenért megvásárolta a település fölötti hűbérúri jogokat, városi jogokat szerzett számára és a maira változtatta a nevét. A következő évszázadokban Schwanenstadt fokozatosan gazdasági, kulturális és közoktatási központtá fejlődött.
A napóleoni háborúk során a várost több alkalommal megszállták.
A köztársaság 1918-as megalakulásakor Schwanenstadtot Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.
Lakosság A schwanenstadti önkormányzat területén 2018 januárjában 4264 fő élt. A lakosságszám 1971 után csökkenésnek indult, 2011 óta ismét gyarapszik. 2016-ban a helybeliek 80,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 6,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,6%-a római katolikusnak, 8,5% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 11% muzulmánnak, 6,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 34 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (82,7%) mellett a horvátok (5%), a bosnyákok (3,6%), a törökök (2,8%) és a szerbek (2,4%) alkották.
Látnivalók a várostörténeti múzeum a Pausinger-villában kapott helyet. Kertjében az 1970-es években kora középkori bajor temetőt tártak fel. a főtéren számos barokk és reneszánsz homlokzatú polgárház látható. Schwanenstadt jelképe a főtér nyugati végén található Várostorony (Stadtturm). Az épületben galéria látogatható a városháza és árkádos belső udvara az evangélikus templom a Szt. Mihály-plébániatemplom 1902-ben épült neogótikus stílusban. Tornya 78 m magas. a kálváriatemplom és korlátozottan látogatható betlehemje a pünkösdi lóvásár a főtéren
Híres schwanenstadtiak Ignaz Parhammer (1715–1786) jezsuita pedagógus Franz Xaver Süßmayr (1766–1803) zeneszerző, ő fejezte be Wolfgang Amadeus Mozart Requiemjét Peter Ablinger (1959–) zeneszerző
Jegyzetek
Források Schwanenstadt einst und jetzt – Festschrift zur 300 Jahrfeier; August 1927 Franz X. Weilmeyr: Topographisches Lexikon vom Salzach-Kreise. Band 2. Oberer, Salzburg, 1812 Matthias Koch: Reise in Oberösterreich und Salzburg. Solinger, Wien, 1846 A település honlapja 41738 – Schwanenstadt Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Felső-Ausztria települései