Golenić falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik.
Fekvése Verőcétől légvonalban 26, közúton 39 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység területén, nagy kiterjedésű erdők között fekszik.
Története A település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. A lakosság a térség 1684-es török uralom alóli felszabadítása során elmenekült, így Szlavónia településeinek 1698-as összeírásában sem szerepel. A 18. századtól újra benépesült, de helye többször is változott. Közben többször kiürült és újratelepült.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gollenics” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Golenich” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 203. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Golenich” néven 32 házzal, 2 katolikus és 274 ortodox vallású lakossal szerepel.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 64. o. Buda, 1829.
1869-ben 26, 1910-ben 190 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 28%-a szerb, 27%-a horvát, 25%-a magyar, 5%-a német anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Történetének fénykorát a 20. század közepén élte. A falut a Svetinja-forrás által táplált vízvezeték látta el ivóvízzel. A lakosság főként állattartásból és erdészeti munkákból élt. 1954-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. A lakosság száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent. 1991-ben a falu 53 főnyi lakosságának 91%-a horvát, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 22 lakosa volt, többnyire idős emberek.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 26 30 43 49 190 165 216 310 295 210 139 89 53 35 22 (1857-ben lakosságát Lukavachoz számították. 1900-ig településrészként.)
Nevezetességei Egyetlen szakrális építménye a fa harangláb. Az egykori népszerű kirándulóhelyen a turizmus ma újra kezd feléledni.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Slatinski informativni vodić Slatina, 2006.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései