Olaszország éghajlata változatos, az egyes helyek éghajlata között nagy eltérés lehet. Az ország túlnyomó része a meleg nyarú mediterrán klímaterülethez tartozik, de igazi mediterrán éghajlat csak Pugliában, Campaniában, Calabriában, Szicilíában és Szardínián uralkodik.

Általános jellemzés

Északon a Pó-síkság átmenetet képvisel a mediterrán és a nedves kontinentális éghajlat között, míg az alpi területeken és az Appenninek magasabb szintjeiben hegyvidéki éghajlat alakult ki. Az ország jelentős észak-déli irányú kiterjedése, valamint a változatos domborzata miatt a hőmérsékletben elég nagy területi eltérések tapasztalhatók.

Észak-Olaszország klímája jelentősen eltér az ország középső és déli részétől. Utóbbi mediterrán jellegű, enyhe téllel és meleg, de a tengeri levegőtől hűsített nyárral. A Pó-síkság tele hidegebb, nyara forróbb. A milánói nyári kánikula gyakran nehezebben viselhető el, mint a nápolyi.

Az országon belül több éghajlati zóna van. Az északi területeinek belső részei (például Torino, Milánó és Bologna környéke) viszonylag hűvös, nedves szubtrópusi éghajlatnak közepes szélességű változata (Köppen éghajlati osztályozása: Cfa), míg Liguria és Firenze déli részén fekvő partvidék általában illeszkedik a mediterrán éghajlati profilhoz (Köppen éghajlati osztályozásán: Csa).

Észak és dél között jelentős hőmérsékletkülönbség alakulhat ki, mindenekelőtt télen: Milánóban néhány téli napon akár fagypont alatt is maradhat a hőmérséklet és havazhat, míg Rómában ugyanekkor 8 °C, Palermóban 20 °C is lehet. Nyáron az ország különböző részei között a hőmérsékleti különbségek kevésbé extrémek.

Az olasz félsziget keleti partja kevésbé nedves a nyugati parthoz képest, de általában télen hidegebb. A Pescarától északra húzódó keleti partot néha a téli és tavaszi hideg bóra szelek befolyásolják, de a szél itt gyengébb, mint Trieszt körül.

Az ország nagy része bő csapadékot kap. Az átlagos évi összegek általában 700- között változnak, a domborzatilag magasabb régiókban e fölé is emelkednek. A szárazabb területek évi 600 mm-nél kevesebb csapadékkal a Pó-síkságon, Apuliában, Szardínia keleti és déli partvidékén és Szicília déli részén fordulnak elő.

Sajátos éghajlati jelenség a sirokkó, amely októbertől január végéig igen jelentős esőzést hozhat, míg nyáron egy meleg, időnként forró szél, amely a Szaharából homokot is magával sodorhat.

Országrészenként

Alpok vidéke Az Alpok vidéke éghajlatára jellemző, hogy viszonylag télen-nyáron alacsony a hőmérséklet. A déli lejtők alján, részben az Alpok védőhatására, részben a kedvező napbesugárzás eredményeképp mediterrán jellegű éghajlat alakult ki.

A hegyrendszer egész területét bőséges csapadék öntözi, különösen a melegebb hónapokban. Ősztől tavaszig, meglehetősen hosszú ideig állandó hótakaró borítja a magasabb helyeket.

Pó-síkság A Pó-síkság – az Adriai-tengerpart kivételével – síkvidéki és Közép-Európához hasonlóan kontinentális éghajlatú terület, azonban mediterrán vonásokkal. A tél mérsékleten hideg és ködös, a nyár pedig fullasztóan meleg. Nincs sok eső, de a csapadék időbeli eloszlása eléggé egyenletes. Az Alpok lábánál levő területek éghajlatát a tavak közelsége módosítja.

Adriai-tengerpart Az Adriai-tengerpart csaknem azonos éghajlatú a Trieszti-öböltől a pugliai Gargano-félszigetig. A tenger kevéssé enyhíti a telet, amikor is a rendkívül erős északkeleti szél, a nevezetes bóra fúj. Ezen a területen közepes mennyiségű csapadék mennyiség hullik, főleg tavasszal és ősszel.

Liguri- és Tirrén-tengerpart A Liguri- és Tirrén-tengerpart jellegzetes éghajlata a tenger hatására és mert a szeleket felfogják az Alpok legnyugatibb és az Appenninek legkeletibb nyúlványai, igen enyhe.

Ez az enyheség azonban már nem érvényesül Toszkána belső területein: itt inkább kontinentális az éghajlat igen meleg nyarakkal és hideg telekkel, ha rövid ideig is tartanak e szélsőségek.

Appenninek Az Appenninekben 700– tszf. magasságban, a tengertől távolabb a tél igen hideg és havas lehet. Olykor bőséges a csapadék, aztán a nyári félévben gyakran hosszú hónapokig egy csepp sem esik.

Szicília Szicíliának elsősorban a partvidéken kialakult mediterrán éghajlatát a meleg nyár és enyhe, rövid tél, valamint egy október és március közötti csapadékos időszak jellemzi. Ezek az általános viszonyok mintegy 600 m tszf. magasság után a sziget belsejében érezhetően megváltoznak. A téli és nyári hőértékek csökkennek, a csapadék mennyisége növekszik.

A sirokkó a sziget keleti partjain nedves szélként lép fel, a sziget nyugati részén, elsősorban Palermo térségében, egy teljesen száraz szélként.

Szardínia Szardínia éghajlata jellegzetesen mediterrán. Nincs sok eltérés a tengerparti területek és a belső, hegyes vidékek klímája között. A tél mindig enyhe, nyáron a szelek enyhítik a forróság érzetét. Májustól októberig kellemes és frissítő az északnyugati szél, a misztrál, kellemetlen viszont ilyenkor a párafelhőket hozó, forró déli szél, a sirokkó. Csapadék nagyrészt októbertől májusig hullik.

Napsütés

+ Átlagos napsütés (óra) Servizio Meteorologico (rendezhető táblázat) város Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec éviMilánó59961521772112432852511861306659 1915Torino 111.6 118.7 158.1 180.0 195.3 219.0 260.4 223.2 168.0 142.6 105.0 108.5 1990Padova 68.2 107.4 142.6 162.0 207.7 246.0 297.6 279.0 186.0 127.1 81.0 46.5 1951Velence 80.6 107.4 142.6 174.0 229.4 243.0 288.3 257.3 198.0 151.9 87.0 77.5 2037Trieszt 96.1 118.7 142.6 177 226.3 243 288.3 260.4 210 167.4 99 83.7 2113Genova 117.8 130.5 158.1 192.0 220.1 246.0 294.5 266.6 201.0 173.6 111.0 111.6 2223Bologna 77.5 96.1 151.9 174.0 229.4 255.0 291.4 260.4 201.0 148.8 81.0 74.4 2041Pisa 105.4 121.5 151.9 192.0 241.8 267.0 316.2 279.0 219.0 176.7 111.0 93.02275Rimini 65.1 92.4 148.8 162.0 220.1 258.0 297.6 257.3 204.0 164.3 96.0 74.4 2040Róma 120 132 167 201 263 285 331 297 237 195 129 111 2468Nápoly 114.7 127.6 158.1 189.0 244.9 279.0 313.1 294.5 234.0 189.1 126.0 105.4 2375Taranto 126 131 156 221 284 316 341 327 246 197 140 110 2595Messina 114.7 130.0 170.5 207.0 257.3 294.0 331.7 306.9 240.0 189.1 138.0 111.6 2491Catania 112.1 124.0 165.9 191.4 231.3 281.2 315.2 280.4 242.3 186.1 162.0 134.9 2427Cagliari 150 163 209 218 270 311 342 321 243 209 150 127 2726Alghero 127.1 137.2 186.0 216.0 269.7 300.0 350.3 316.2 249.0 201.5 138.0 114.7 2606

összehasonlításképp: város Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec éviBudapest629313717723425027125518714169521988

Éghajlattáblázatok

Észak Észak-Olaszország+Átlagos tengervíz hő. (Velence):Venice Sea Temperature – seatemperature.orgJanFebMarAprMajJunJulAugSepOktNovDecÉves

Liguria Ligur-tengerpart

Toszkána Toszkána

Közép Róma

Dél Dél-Olaszország

Szicília Szicília

Szardínia Szardínia

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Országok éghajlata Kategória:Olaszország földrajza