A Francia-középhegység (avagy Francia Központi-felvidék, franciául Massif Central) Európa nyugati részén fekvő nagytáj, Franciaország déli, középső területein helyezkedik el. Nagyobb része óidei eredetű röghegység, de mészkőből és bazaltból felépülő területei is vannak. Jellegzetes képződményei a puy-nek nevezett vulkáni kúpok és a meredek falú szurdokok. Barlangjai közül számos őskori leleteket, barlangrajzokat tartalmaz. Fontos éghajlat- és vízválasztó.

Fekvése A Francia-középhegység Franciaország közepén található. Északról a Párizsi-medence, nyugatról a Garonne-medencéje, keletről pedig a Rhône-Saône-árok határolja. Területe körülbelül megegyezik Magyarországéval, .Marosi-Sárfalvi 159. o.

Kialakulása A Francia-középhegység az ország legidősebb tájai közé tartozik. Bretagne-nyal, Normandiával, a Vogézekkel és a belgiumi Ardennekkel együtt a Francia-Belga-rögvidéket alkotja, annak legterjedelmesebb tagja.

Ez a terület volt az óidei variszkuszi-hegységképződés középpontja, magterülete.Probáld 37. o. Dél-Anglia hegyeivel, a Közép-európai-rögvidékkel és az Urállal együtt a karbonban hozzáforrtak a Balti-ősföldhöz, megnövelve így a születő Európa területét és összekapcsolva azt Észak-Amerika, Afrika és Ázsia őseivel (így alakult ki a Pangea). A közép- és az újidőben a rögökre tagolódott hegység egyes darabjai lepusztultak, lesüllyedtek, máskor tenger öntötte el őket, ismét kiemelkedtek. A harmadidőszak végén erősen széttöredezett, egyenetlen, 800–100 m magas hullámos felszínű tönkké alakult. Délkeleti része emelkedett ki legjobban, itt az 1700 m-ig emelkedő kristályos alapzat kelet felé meredeken szakad le a Rhône-Saône ekkor beszökkenő árka felé. Az árok képződéséhez kapcsolódóan vulkánosság formálta át a hegységet. A harmadidőszak végén és a negyedidőszak elején működő vulkánok jelentős méretű vulkáni kúpokat (puy-kat) építettek. A hegység óidőből származó kőzetei a gránit és a kristályos pala, középidőből a mészkő, az újidőből pedig a bazalt lávakőzetei és tufái maradtak fenn.

Részei A Francia-középhegység tájai kialakulásuk szerint három csoportba sorolhatók: Morvan-plató és Cevennek: óidő Causses: középidő Auvergne: újidő

bélyegkép|balra|200px|Táj a Cevennekben A táj északi részét, a 900 m magas Morvan-platót valamint a délen, a Rhône-árok felé leszakadó Cevenneket óidei gránit és kristályos palák építik fel. A Cevennek legmagasabb csúcsa a Mont Mézenc (1753 m) és a Mont Lozére (1699 m). Előbbi esetében a kristályos kőzetekre később vulkáni rétegek települtek, míg utóbbi tisztán kristályos felépítésű. A Francia-középhegység északkeleti kiugró pereme – a Loire medencéje és a Saône árka között – a karbon időszak tengervályúiban keletkezett kőszéntelepeket foglalja magában.

bélyegkép|balra|200px|A Tarn szurdoka A Causses középidei, triász és jura korú mészkőből épül fel. A Lot és a Tarn ebbe a mészkőbe meredek, szinte függőleges falú szurdokokat mélyített. A fennsíkokon karsztformák, a kőzetek belsejében barlangrendszerek találhatóak. Harmadidőszaki tengeröböl feltöltődésével alakult ki északon a Loire és az Allier völgye, melyek talapzatát a folyók széles teraszokkal szabdalták fel.

200px|bélyegkép|jobbra|Vulkáni kúpok (puy-k) láncolata Auvergne-ban Auvergne-t az újidő harmad- és negyedidőszakában zajló vulkáni működés hozta létre. A vulkáni képződmények egy 90 km hosszú, néhány kilométer keskeny, észak-dél irányú vonal mentén helyezkednek el.Probáld 38. o. Hamukúpok, lávafelhalmozódások, vulkáni törmeléktölcsérek találhatóak meg itt, melyek elhelyezkedésük alapján két részre oszthatók. Északon a Puy-csoport vulkáni kráterek kúpjaiból és felboltozódott lávából áll (pl. Puy de Dôme 1463 m) legmagasabb közülük a Puy de Sancy (1886 m) és a Cantal (1855 m). A Loire felső folyásánál található a Velay-csoport. Az itteni vulkánok lávaömlései a folyó medencéjébe is eljutottak. a puha vulkáni kőzetek közül kipreparálódtak a keményebb anyagból álló lávatűk és vulkáni blokkok, melyek rendkívül látványos tájat alkotnak.

Legmagasabb csúcsai

Név Magasság (m) Puy de Sancy 1886 Plomb du Cantal 1855 Puy Mary 1787 Mont Mézenc 1753 Mont Lozére 1699 Pierre-sur-Haute 1634 Mont Aigoual 1567 Mont Gerbier de Jonc 1551 Signal de Radon 1551 Signal de Mailhebiau 1469

Éghajlata A hegység igazi éghajlatválasztó: tőle nyugatra az óceáni, keletre a nedves kontinentális, míg délre a mediterrán éghajlat a jellemző. A hegységre a környezeténél alacsonyabb hőmérsékletek (júliusi középhőmérséklet 17–19 °C, januári –2–+2 °C) jellemzők. Magasabb részein a 90-et is meghaladja a fagyos napok száma, itt sokáig megmarad a hó. Az évi csapadékmennyiség általában 1000–1500 mm között van, de az óceánhoz közelebbi nyugati lejtőkön meghaladhatja a 2000 mm-t is, míg keleten 1000 mm alá csökkenhet. A Cevennek déli lejtőin a csapadék ritkább, de hevesebb, így a talaj pusztulása nagyobb mértékű. Gyakoriak a csak időszakosan vízzel borított medrek és a szárazvölgyek.

Növényzete A magasabb kráterek peremén fenyvesek, a hegység legnagyobb részén bükkösök és tölgyesek (helyenként szelídgesztenyével elegyedve) alkotják a természetes növényzetet. Utóbbiak jelentős részét kiirtottak, így pl. a Cevennek déli lejtőit a meleg, száraz nyár és az enyhe tél miatt a kopár sziklafelszínekkel váltakozó macchia borítja.Marosi-Sárfalvi 160. o.

Vízrajza bélyegkép|jobbra|200px|A Pavin-tó bélyegkép|jobbra|160px|A Francia-középhegység folyói A Francia-középhegység fontos vízválasztó. Keleti peremének vizei az Alpokban eredő Rhône-on és Saône-on keresztül a Földközi-tengerbe jutnak. A Loire és az Allier észak felé halad, majd nyugatra fordulva ömlik az Atlanti-óceánba. Ugyanide jut el a Lot és a Tarn vize, melyek a Garonne mellékfolyói, valamint a vele közös tölcsértorkolatot alkotó Dordogne is. A folyókat általában egyenletes vízjárás és nagy vízbőség jellemzi, ez alól csak a déli, mediterrán hatás alatt álló vizek a kivételek.Marosi-Sárfalvi 157-158. o. Causses mészkőfennsíkján gazdag felszín alatti vízhálózat, Auverge vulkáni krátereiben pedig számos krátertó (pl. Pavin-tó) alakult ki.

Közigazgatás A hegység a következő megyék (département) területén fekszik részben vagy teljesen: Allier, Ardèche, Aude, Aveyron, Cantal, Corrèze, Creuse, Gard, Haute-Loire, Haute-Vienne, Hérault, Loire, Lot, Lozère, Puy-de-Dôme, Rhône és Tarn. Régiók tekintetében Auvergne-Rhône-Alpes, Okcitánia és Új-Aquitania területén fekszik.

Települések

A 15 legnagyobb város:

Térkép Név Megye NépességA város és a hozzá tartozó településcsoport együttes népessége.(fő, 2018) középre|200px|A Francia-középhegység nagyobb városai Saint-Étienne Loire 374 068 Clermont-Ferrand Puy-de-Dôme 272 551 Limoges Limousin 181 914 Roanne Loire 79 899 Brive-la-Gaillarde Corrèze 75 956 Vichy Allier 64 990 Montluçon Allier 53 252 Rodez Aveyron 53 252 Aubenas Ardèche 41 615 Le Puy Haute-Loire 38 469 Moulins Allier 37 969 Aurillac Cantal 33 005 Riom Puy-de-Dôme 33 633 Annonay Ardèche 27 381 Millau Aveyron 23 582

Jegyzetek

Források Marosi Sándor-Sárfalvi Béla (szerk.): Európa (Gondolat, 1975) I. kötet Probáld Ferenc (szerk.): Európa regionális földrajza (ELTE Eötvös, 2000) Európa regionális földrajza, I. Természetföldrajz

Kategória:Franciaország hegyei, hegységei