Breštanovci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Crnachoz tartozik.
Fekvése Verőcétől légvonalban 49, közúton 61 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Drávamenti-síkságon, Crnac és Mali Rastovac között fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Breštanovci határában került elő 1972-ben egy kőszekerce, melyet a kőkorszakra, illetve a rézkorra datáltak. A késő bronzkorból származó leleteket talált Breštanovci területén egy sertésnevelő telep mellett Dinko Stipešević agrármérnök és amatőr régész. A történelem előtti sírok és urnák maradványait a rendszeres mezőgazdasági művelés azonban súlyosan megrongálta.
A mai település 19. század közepén Brestranovce puszta néven mezőgazdasági majorként keletkezett Crnac délkeleti, azonos nevű határrészén. 1880-ban 81, 1910-ben 119 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 73%-a magyar, 14%-a horvát, 8%-a német anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 73%-a horvát, 26%-a szerb nemzetiségű volt. 1993-ban a független horvát állam keretei között újra megalakult önálló Crnac község része lett. 2011-ben 153 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 81 68 96 119 171 160 425 509 471 422 279 208 164 153 (1948-ig településrészként. 1857-be és 1869-ben lakosságát Crnachoz számították.)
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja A község rendezési terve
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései