Johann Leusden vagy Johannes Leusden (Utrecht, 1624. április 26. – Utrecht, 1699. szeptember 30.) holland református teológus, orientalista.
Élete
Tanulmányait Utrechtben és Amszterdamban végezte. 1647-ben elnyerte a magister artium címet, majd hosszabb időt töltött az amszterdami zsidók körében, hogy héber nyelvtudását és Talmud-ismeretét tökéletesítse. 1650-ben az utrechti egyetem héber nyelvi katedrájának rendkívüli, 1651-ben rendes tanára, professzora lett és maradt 75 éves korában bekövetkezett haláláig.
Korának egyik legfelkészültebb Biblia-szakértője volt, számos művet írt a Bibliáról és annak héber filológiájáról (Philologus Hebraeus, 1656; Philologus Hebraeo-Mixtus, 1663; Philologus Hebraeo-Latino-Belgicum, 1668; Philologus Hebraeo-Graecus, 1670; Korte Hebreusche en Chaldeusche taalkonst, 1686). 1660-ban Amszterdam rabbijával és Joseph Athias könyvnyomtatóval együtt kiadta a Biblia Hebraicát, a héber Biblia első, számozott verseket tartalmazó kiadását.
1652-től szakmai vitában állt a magyar Apáczai Csere Jánossal az Izrael istenét jelölő JHVH helyes kiejtése tárgyában. Nagy pártfogója volt az Utrechtben tanuló magyar peregrinus diákoknak, ezért megkapta a „Hungarorum pater” (’a magyarok atyja’) melléknevet. Legjelesebb magyar tanítványa Otrokocsi Fóris Ferenc volt.
Magyarul
Dokumentumok Johannes Leusden erdélyi kapcsolataihoz, 1673–1699; sajtó alá rend. Bujtás László Zsigmond; Scriptum, Szeged, 1994 (A Lymbus füzetei)
Jegyzetek
Fordítás
Forrás
További információk
Kategória:Holland teológusok Kategória:Orientalisták Kategória:Holland hebraisták Kategória:1624-ben született személyek Kategória:1699-ben elhunyt személyek Kategória:Utrechtiek