Kutovi falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Izdenchez tartozik.
Fekvése Verőcétől légvonalban 51, közúton 63 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Drávamenti-síkságon, az Orovička-patak partján fekszik.
Története A település feltehetően a 16. században török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. Szlavónia területével együtt az 1683 és 1699 közötti háború során szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „pagus desertus Kuttovy” néven lakatlan településként szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kuttovi” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kutovi” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 362. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kutovi” néven 53 házzal, 22 katolikus és 298 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829. 1857-ben 422, 1910-ben 660 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 39%-a horvát, 32%-a szerb, 22%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát, 16%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 176 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 422 451 543 551 481 660 636 718 632 650 584 385 289 261 215 176
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései