Dzsedkaré Iszeszi (ógörögül: Τανχέρης, átírással: Tankhérész) ókori egyiptomi fáraó, az óbirodalmi V. dinasztia uralkodója az i. e. 25–24. század körül. Menkauhórt követte a trónon, őt magát pedig Unisz váltotta Egyiptom élén. Kapcsolata mind elődével, mind utódával máig tisztázatlan, ám egyiptológusok a közte és Unisz közötti problémamentes hatalomváltásból arra következtetnek, hogy Unisz Dzsedkaré fia lehetett.

Dzsedkaré valószínűleg több mint negyven évig ült Egyiptom trónján, uralkodása az Óbirodalom új korszakának kezdetét jelentette. Uszerkaf, az V. dinasztia alapítója óta először nem építtetett Rének szentelt naptemplomot, ami talán Ozirisz növekvő társadalmi fontosságának bizonyítéka. Dzsedkaré a hivatali címek rendszerének létrehozása óta először átalakította az egyiptomi államszervezetet is. Megreformálta még az abu-szíri királyi temetőben nyugvó elődei halottkultuszát és templomaik papságát.

Értékes nyersanyagokért Dzsedkaré több expedíciót is indított: rézért és türkizért a Sínai-félszigetre, aranyért és dioritért Núbiába, tömjénért Punt mesebeli földjére. Az egyik ilyen bányászati felfedezőút volt az első, amelynek sikerét az egyiptomi történelemben először az út előtt jóslással próbálták megjövendölni és bebiztosítani. Núbiát, amely a nub avagy arany egyiptomi szóból származtatható, először Dzsedkaré uralkodása alatt nevezték így. Fenntartotta a kereskedelmet a levantei partvidékkel, Kánaánba rajtaütéseket és kisebb hadjáratokat szervezett.

Dzsedkaré sírja egy szakkarai piramis, amely a Nefer Dzsedkaré, azaz Dzsedkaré gyönyörű/jóságos nevet kapta. A piramis ma romokban áll, mivel még az ókorban elhordták az azt védő külső kőréteget. Dzsedkaré múmiája azonban a sírkamrában volt, amikor azt az 1940-es években felfedezték. A múmián végzett mérésekkel régészek megállapították, hogy a fáraó az ötvenes éveiben hunyt el. Halála után Dzsedkarét halotti kultusz övezte az Óbirodalom végéig, a VI. dinasztia során pedig különösen nagy tiszteletben tartották, a dinasztia fáraói jelentős áldozatokat ajánlottak fel halotti templomának. Régészeti leletek arra utalnak, hogy halotti kultusza az újbirodalom során is fennmaradt. Az egyiptomiak tudatában Ptahhotep vezír királyaként is tovább élt. Ptahhotep volt Ptahhotep intelmeinek állítólagos szerzője, amely az egyiptomi intelemirodalom egyik legkorábbi alkotása.

A fáraó reformjait több történész és egyiptológus negatívan ítéli meg. Dzsedkaré decentralizációs politikája egy hűbérállamhoz hasonló rendszert hozott létre, ahol a régiók és azok adminisztrátorai egyre terjedő hatalommal bírtak. Az ezen a véleményen lévő történészek szerint a hatalmi egyensúly ilyennemű megváltozása nagyban hozzájárult az Óbirodalom összeomlásához az első átmeneti kor hajnalán, Dzsedkaré után körülbelül kétszáz évvel. Vannak azonban olyan kutatók is, akik szerint Dzsedkaré reformjai ellenére hivatalnokok soha nem jutottak akkora hatalomhoz, hogy az a fáraó hatalmával vetekedett volna.

Tanúsítványok Korabeli források

bélyeg|150px|Dzsedkaré nevét viselő aranypecsét, a bostoni Szépművészeti Múzeumban

Dzsedkaré uralmáról több korabeli forrás tanúskodik. A nevét viselő régészeti leletek az uralma alatti kereskedelemről és államszervezetről nyújtanak a jelenkor számára információt. Ezen leletek ma szerte a világ múzeumaiban tekinthetők meg, többek között a párizsi Louvre-ban, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban és a berlini Egyiptomi Múzeumban.

Dzsedkaré számos udvaronca, hivatalnoka és családtagja sírját fedezték fel Gízában, Szakkarában és Abu-Szírben, amelyek beszámolnak a fáraó közigazgatási reformjairól. A sírok falfeliratai néhány esetben a király által hivatalnokainak küldött és őket magasztaló leveleket is jegyzik.

Az abuszíri papiruszok jelentős források Dzsedkaré uralkodásáról. A papiruszok 24 évet felölelő közigazgatási irományok, amelyek eddig Noferefré és Noferirkaré fáraók és II. Hentkauesz királyné halotti templomaiból kerültek elő.

Történelmi források

Dzsedkaré neve négy egyiptomi királylistán szerepel, ezek mind az újbirodalom idején születtek. A legkorábbi a karnaki királylista III. Thotmesz idejéből, ezen Dzsedkaré az ötödik említett fáraó. Az I. Széthi alatt született abüdoszi listán Dzsedkaré a 32., a szakkarai kövön, ahol feltehetően az írnok hibájából Maatkaré néven van feljegyezve, a 31. A II. Ramszesz korabeli torinói királylistán Dzsed néven szerepel a lista harmadik oszlopában 24-ként. Neve valószínűleg azért nem teljes, mert a lista alapjául szolgáló dokumentum maga is hiányos lehetett. A torinói lista egyébként 28 éves uralmat tulajdonít neki.

A fenti forrásokon kívül Dzsedkaré neve a XII. dinasztiából származó Prisse-papiruszon is felbukkan. Ez a papirusz tartalmazza Ptahhotep, Dzsedkaré egyik vezírének intelmeit, amely Dzsedkarét Iszeszi néven szólítja. Dzsedkaré továbbá valószínűleg a Manethón által II. Ptolemaiosz idején írt Aegüptiakában is megjelenik. Az Aegüptiaka egyetlen példánya sem maradt fenn, csupán Kaiszareiai Euszebiosz és Sextus Julius Africanus későbbi írásain keresztül ismerjük. Manethón művére hivatkozva Africanus számol be egy Tankhérész nevű fáraóról, aki az V. dinasztia nyolcadik, utolsó előtti fáraójaként 44 éven keresztül ült Egyiptom trónján. Ebből az feltételezhető, hogy Tankhérész Dzsedkaré hellenizált neve.

Időrend bélyeg|150px|Dzsedkaré szed-ünnepét leíró alabástrom váza (Louvre)

Történelmi források és régészeti leletek alapján szinte bizonyosak lehetünk abban, hogy Dzsedkaré az V. dinasztia nyolcadik, utolsó előtti fáraója volt. Az is szinte biztos, hogy Menkauhór és Unisz uralma között ült a trónon.

Ezzel ellentétben uralkodásának hosszában az egyiptológusok körében nincs egyetértés. A 24 évet lefedő abuszíri papiruszok több helyen említik Dzsedkaré uralkodását, valamint több királyi pecsétet és feliratot is tartalmaznak, ami viszonylag hosszú uralmat sejtet. A torinói királylista olvasata alapján Dzsedkaré 28 évig ült Egyiptom trónján, ám több forrás még ennél is hosszabb uralkodásra utal. Régészeti leletek, mint egy ma a Louvre-ban kiállított alabástrom váza, beszámolnak Dzsedkaré szed-ünnepéről, amelyet leggyakrabban a fáraó 30. uralkodási évében ünnepeltek először.

Az egyik abuszíri papiruszon a 22. számlálás éve, ahet évszak IV. hónapjának 12. napja dátum szerepel. Ez az utolsó ismert időpont Dzsedkaré uralkodásából, és 32—44 év közötti uralmat jelent attól függően, hogy Dzsedkaré alatt a hagyományos egyiptomi vagyonösszeírást két- vagy másfél évente tartották. A 44 éves uralkodás megegyezik a Manethón által Dzsedkarénak tulajdonított uralommal, bár ez kutatók szerint véletlen egybeesés lehet. Becslések alapján így Dzsedkaré legalább 33 évig uralkodott, és ha a vagyonösszeírást a kor szokásai alapján rendszeresen kétévente tartották, akkor esetleg 44 évig is Egyiptom trónján ülhetett. Dzsedkaré ezek alapján az V. dinasztia leghosszabb ideig uralkodó fáraója volt.

Család Szülők

Dzsedkaré szülei ismeretlenek, ezért az egyiptológusok nem biztosak abban, hogy Dzsedkaré milyen kapcsolatban állt két elődével, Menkauhórral és Niuszerrével. Több kutató szerint Dzsedkaré Menkauhór fia volt, mások úgy vélik, hogy Dzsedkaré és Menkauhór mindketten Niuszerré fiai voltak. Megint más régészek úgy gondolják, hogy Dzsedkaré és Menkauhór unokatestvérek voltak, mivel Dzsedkaré Niuszerré, Menkauhór pedig Noferefré fia volt. Dzsedkaré édesanyjának kiléte ugyanígy ismeretlen.

Királynék

Dzsedkaré főfelesége valószínűleg Szetibhor volt. Szetibhor nevére régészek 2019-ben bukkantak rá a Dzsedkaré sírjától északkeletre fekvő nagyméretű piramiskomplexumban végzett ásatáson. A falvéset szerint címei aki látja Hóruszt és Széthet, a jogar úrnője, a nagy kegyben álló, a király szeretett felesége voltak. Régészek szerint mindig is több jel utalt arra, hogy ez a sír a fáraó egyik fontosabb hitvesének épült, ezen királyné neve azonban eddig ismeretlen volt az utókor számára. Szetibhoré volt a legnagyobb óbirodalom korabeli piramis, amelyet királynénak építtettek. A piramis elhelyezkedése a fáraó sírjához közel a királyné fontosságát tükrözte. A sírkomplexum ezenfelül olyan jellegzetességekkel rendelkezett, amelyek csaknem kizárólag királysírokban voltak megtalálhatók. A sír így például egy hozzá tartozó kisebb piramissal és halotti templommal együtt épült, a halotti templomba felvonulási út vezetett, a templom maga pedig bejárati csarnokból, nyitott udvarból és négyszögletes belső előszentélyből is állt. Mindezen jelek arra utalnak, hogy Szetibhor kiemelkedő szerepet játszott Dzsedkaré életében, jelentős mértékben hozzájárulhatott például Dzsedkaré trónrakerüléséhez.

Szetibhor nevének fellelése előtt egyiptológusok úgy tartották, hogy a király sírja melletti piramist eredetileg IV. Mereszanh királynénak szánták, akit Dzsedkaré főfeleségének tartottak. Végül azért temethették egy kisebb szakkarai masztabasírba, mert kegyvesztett lett. Mások szerint azonban IV. Mereszanh az előző király, Menkauhór felesége volt.

Fiúgyermekek

bélyeg|150px|Dzsedkaré két gyermekének szobra: elöl lánya, Hekeretnebti, hátul fia, Neszerkauhór

Neszerkauhór az egyetlen, akiről bizonyosan tudjuk, hogy Dzsedkaré fia volt. Róla leletek a király testéből való legidősebb szeretett fiúként emlékeznek meg. Neszerkauhór egyaránt viselte az iri-pat rangot, ami arról tanúskodik, hogy fontos szerepet játszott a királyi udvarban, illetve az ötök legnagyobbja Thot templomában címet, ami pedig arra utalhat, hogy vagy vezír vagy ahhoz hasonló posztot is betöltött.

Neszerkauhóron kívül arra is van közvetlen bizonyíték, hogy Raemka és Kaemtjenent hercegek is Dzsedkaré fiai voltak. Erre főként a szakkarai sírjuk kora és elhelyezkedése utal. Kaemtjenent sírjának falán említik Rasepszeszt, aki Dzsedkaré egyik vezíre volt. Raemka a király testéből való fiú címet viselte, amelyet szinte kivétel nélkül a király közvetlen családi kötelékéből származó hercegek kaphattak csak meg. Több egyiptológus szerint Raemka és Kaemtjenent sírjainak helyzete arra utal, hogy a nem messze eltemetett IV. Mereszanh fiai voltak, aki így feltételezhetően Dzsedkaré egyik felesége lehetett. Ezen családi viszonyok azonban vitatottak, főleg Kaemtjenent esetében, mivel az általa bírt a király fia titulus gyakran csak tiszteletbeli cím volt és nem utalt valódi apa-fiú kapcsolatra.

Iszeszi-anh, egy másik magas rangú tisztviselő is Dzsedkaré fia lehetett. Nevének jelentése Iszeszi él. Iszeszi-ankh és Kaemtjenent sírjának közelsége és címeik hasonlósága is arra utalhat, hogy testvérek és IV. Mereszanh fiai voltak, vagy hogy Iszeszi-ankh Kaemtjenent fia volt. Bár Kaemtjenenthez hasonlóan Iszeszi-anh és hordta a király fia címet, ám egyiptológusok az ő esetében is arra következtetnek, hogy ez a cím mindössze szimbolikus jelentőségű volt és nem utalt vérrokonságra.

Egyiptológusok szerint ezenfelül az őt Egyiptom trónján követő Unisz is Dzsedkaré fia volt, bár erre nincs régészeti bizonyíték. Az apa-fiú kapcsolatra az utalhat, hogy a kettőjük közötti hatalomátvétel minden jel szerint problémamentes volt. Erről közvetetten az abuszíri papiruszok tanúskodnak. Közvetett bizonyíték Unisz sírjában is megtalálható, amelynek falfelirataiból kiderül, hogy számos tisztviselője az Iszeszi nevet viselte: ez legalább arra utal, hogy Unisz nem tekintett ellenszenvvel Dzsedkaréra.

Lánygyermekek

Régészek Dzsedkaré több lánygyermekét is azonosították a király testéből való lánya cím használata és sírjaik kora alapján. Lányai voltak Hekeretnebti, aki az Iszeszi szeretettje címet is viselte, rajta kívül még Meret-Iszeszi, Hedzsetnebu, és Nebtiemnoferesz. Kevésbé tisztázott kapcsolata Hentkauesszel, aki a király testéből való lánya címet hordta és Szenedzsemib Mehi vezírhez ment feleségül. Nem világos azonban, hogy Hentkauesz titulusa valódi apa-lánya kapcsolatra utalt-e.

Uralkodás bélyeg|250px|Dzsedkaré szobra Ozirisz abüdoszi templomából