Bad Pirawarth osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1683 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Bad Pirawarth a Gänserndorfi járásban 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Barbara- és Agáta-plébániatemplom 170px|bélyegkép|balra|A Dependance Bad Pirawarth a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, a Weidenbach folyó mentén. Területének 17,9%-a erdő, 64,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Bad Pirawarth (1243 lakos 2020-ban) és Kollnbrunn (440 lakos).
A környező önkormányzatok: keletre Matzen-Raggendorf, délkeletre Groß-Schweinbarth, délnyugatra Wolkersdorf im Weinviertel, nyugatra Hochleithen, északra Gaweinstal.
Története Bad Pirawarth első említése 1120-ból származik, amikor III. Lipót osztrák őrgróf az általa alapított klosterneuburgi apátságnak adományozta (a hagyomány szerint maga az őrgróf is megfürdött az itteni vas- és kéntartalmú forrásban. A település egészen 1840-ig a kolostor birtoka maradt.
Lakosságát az erődített templom védte a vidéket sújtó háborúk során. Ennek ellenére a 15. században a husziták, a III. Frigyes császár ellen lázadó nemesek és Mátyás magyar király is megszállta Pirawarthot. A harmincéves háborúban Lennart Torstensson svédjei, később Rákóczi kurucai és Napóleon franciái foglalták el a települést. 1866-ban az osztrákokkal háborúzó poroszok rendezték be itt tábori kórházukat.
Fürdőjét már a 14. század elején megemlítik. A gyógyhatású forrás nagy népszerűségnek örvendett, a neves látogatók közül kiemelkedik Zsófia főhercegnő (Ferenc József császár anyja), akiről a Zsófiaforrást elnevezték.
Lakosság A Bad Pirawarth-i önkormányzat területén 2020 januárjában 1683 fő élt. A lakosságszám 1981 óta többé-kevésbé gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 93,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 88%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1% mohamedánnak, 7,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a mezővárosban.
A népesség változása:
Látnivalók bélyegkép|A katolikus plébánia a Szt. Barbara és Agáta-plébániatemplom az 1780-ban épült katolikus plébánia a Dependance, a volt szanatóriumépület
Híres Bad Pirawarth-iak Gerhard Ringel (1919–2008) matematikus
Források Bad Pirawarth Gedächtnis des Landes A település honlapja 30805 – Bad Pirawarth Statistik Austria
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései