A katalán kiejtés a latin nyelv helyi jellegzetességeket is magán viselő kiejtéséből alakult ki évszázadok alatt. Több nyelvjárása létezik, melyet az alábbi táblázat mutat be:
+ A katalán nyelvjárási elosztása Blokk Nyugati katalánBloc Occidental Keleti katalánBloc Oriental Nyelvjárás ÉszaknyugatiNord-Occidental ValenciaiValencià KözpontiCentral Baleári vagy SzigetiBaleàric ÉszakiSeptentrional/Rossellonés AlgheróiAlguerès Terület Spanyolország, Andorra Spanyolország Franciaország Olaszország Andorra, Lleida tartomány, Tarragona tartomány nyugati része, La Franja (Aragónia keleti széle) Valencia autonóm közösség, El Carxe (kis terület Murcia északkeleti részén) Barcelona tartomány, Tarragona tartomány keleti része, Girona tartomány nagy része Baleár-szigetek Roussillon/Észak-Katalónia Alghero városa Szardínián
Ezen főbb nyelvjárásokon belül számos alnyelvjárás található, ezek azonban csak apró kiejtésbeli, szóhasználati és esetlegesen kisebb nyelvtani eltérésekben különböznek egymástól.
Az ábécé
Az ábécé a latin ábécé mind a 26 betűjét használja: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
A katalán írás használja még a következő mellékjeles betűket is: à, é, è, í, ó, ò, ú; ï, ü; ç, valamint betűkapcsolatokat is: gu, gü, ig, ix, ll, l·l, ny, qu, qü, ss, tg, tj, tx, tz, azonban ezek egyike sem számít külön betűnek az ábécébe sorolásnál.
A hangsúly A hangsúly a katalánban általában az utolsó három szótag valamelyikére esik. A konkrét szabály a következő: egy szótagú szavak általában hangsúlyosak, kivéve a következőket: a, amb, de, el, en, es, et, hi, i, la, li, per, que, un, us. a hangsúly a szó utolsó szótagára esik, ha a szó kettőshangzóra, kettőshangzó+s-re, s kivételével mássalhangzóra, mássalhangzó-kapcsolatra vagy a, o, u+n-re végződik: dinou, espais, cansat, despatx, algun; a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik, ha a szó magánhangzóra, de nem kettőshangzóra, magánhangzó+s-re illetve e, i+n-re végződik: costa, divendres, examen, passin; minden más esetben a hangsúlyt ékezet jelöli (nagybetűkön is!), mégpedig: éles ékezet a zárt -n, -n és az i-n és u-n: procés, rodó, difícil, públic; tompa ékezet a nyílt -n, -n és az a-n: cafè, memòria, màquina. Gyakori, hogy ha egy magánhangzóra végződő szót egy magánhangzóval kezdődő szó követ, ezt a két magánhangzót összevonják egy hanggá. Ilyenkor a hangsúlyos hang mindig megmarad, ebbe olvad a másik hang. Két hangsúlytalan hang összevonása esetén általában az és az hangok maradnak meg: anar a → , sense ou → , que es → .
A magánhangzók A katalán irodalmi nyelvben a következő magánhangzók találhatók:
+ Katalán magánhangzók Elöl képzett Középen képzett Hátul képzett Zárt () Félig zárt () Félig nyílt Nyílt
A nyugati nyelvjárásokban általában a középen képzett hang nem található meg – így a valenciai standardban sem.
Hangsúlyos szótagban mindkét nyelvjárásban hét hang lehetséges, ezek: , , , , , , . Hangsúlytalan helyzetben a nyugati nyelvjárásban a kétféle e és o hang egy-egy zárt -ben, illetve -ban egyesül, így öt hang lehetséges ilyen szótagban: , , , , . A keleti nyelvjárásban hangsúlytalan helyzetben az a és az e hangok egy középen képzett hangban, az o hangok és az u pedig az hangban egyesülnek, míg az i változatlan marad, így háromféle hang lehetséges: , , .
Mivel a katalán írás nem fonetikus, a fenti hangokat a következő betűkkel írja le:
Betű(k) Kat.hang Val.hang Példák Katalónia kiejtés Valenciai kiejtés a hangsúlyosan despatx, pare , , hangsúlytalanul porta, patata , , à mindig hangsúlyos mà, àpat , , e hangsúlyosan cel, terracent, llet , , , , hangsúlytalanul a előtt teatre, real , , minden más esetben recte, carretera , , è mindig hangsúlyos cafè é mindig hangsúlyos procés i hangsúlyos magánhangzó és g között - maig hangsúlyos magánhangzó és x között - fluix hangsúlytalanul magánhangzók között noia, feien , , egyébként fill, dinar , , í mindig hangsúlyos difícil o hangsúlyosan obra, escolaboca, senyor , , , , hangsúlytalanul orella, mallorquí , , ò mindig hangsúlyos pròleg ó mindig hangsúlyos rodó u g, q és e, i között - guerra, quinze , , hangsúlytalanul magánhangzók közöttvalamint g, q és a, o között creuen, aigua, quatre , , , , egyébként junta, fumar , , ú mindig hangsúlyos menú
Ha az i és u betűk másik magánhangzóval kapcsolódnak, akkor kettőshangzók keletkeznek, a következőképp (a perjel utáni kiejtés a valenciai nyelvjárásé, ahol nincs megadva, megegyezik a standardal):
magánhangzó+i: aigua /, rei , avui ; magánhangzó+u: taula /, riu , nou , duu ; i+magánhangzó: seient /, feia /, iogurt /; u+magánhangzó: guant , quota / (g, q után és e, i előtt álló u-t csak akkor ejtjük félhangzóként, ha ü jelöli: seqüència /, de: seguir /).
Néhány esetben előfordulnak hármashangzók is: creieu /, guaita /.
Nem alakul ki kettős- vagy hármashangzó, ha az i vagy u hangsúlyos: vei /.
Nem ejtjük kettős- ill. hármashangzóként a kapcsolatot, ha az i-n vagy u-n tréma látható: agraïa /, diürètic .
Nem alkotnak kettőshangzót a co-, contra-, re- stb. magánhangzóra végződő előtétszavak, illetve az -int, -isme, -ista fénévképzők és a főnévi igenév -ir toldaléka. Néhány szónál az ékezet jelentésmegkülönböztető lehet, pl. mà „kéz” – ma „enyém (hangsúlytalan alak)”. A nyelvben 15 ilyen pár található.
Nyílt és zárt hangok Általában nyílt található a következő szavakban: ha a következő szótagban i vagy u található, pl. conveni, dèbil, ètic, evangeli, mèrit, obsequi; cèl·lula, fècula, ingenu, molècula, perpetu (kivéve a església, sépia, Dénia, séquia szavakat), a hátulról számított harmadik szótagon hangsúlyos szavakban: anècdota, cèlebre, gènere, gènesi, pèrgola, rèplica (kivéve a llémena, témpores, térbola szavakat), a legtöbb szaknyelvi szóban: acèfal, clavicèmbal, elèctrode, espècimen, telègraf (kivéve az -edre, -ense, -teca, -tema végződésű szavakat: poliedre, castrense, biblioteca, teorema), az -ecta, -ecte, -epta, -epte végű szavakban: col·lecta, afecte, correcte, respecte; recepta, concepte, excepte, precepte (kivéve a reptar ige ragozott alakjait), l, l·l, rr vagy r+mássalhangzó előtt: arrel, cel, cruel, empelt, fel; novel·la, parcel·la (kivéve az olyan szavakat, mint a belga vagy selva); esquerre, ferro, guerra, serra, terra; cert, comerç, ert, hivern, perdre, verd, verge (de labiálisok és velárisok előtt általában ferm, herba, serp, terme; cerca, cercle, perca, verga), főnevekben és melléknevekben, amelyek -ndr- csoportot tartalmaz, valamint a cerndre igében: cendra, divendres, gendre (de zárt a főnévi igenévi -endre végződében: defendre, entendre, prendre, vendre, és ragozott alakjaiban is), az eu kettőshangzóban: preu, deu, europeu, fideu, peu, trofeu, seu (kivéve az olyan szavakat, mint a creu, greu, meu), valamint a következő szavakban: Josep, Vicent, Benimuslem, más esetben az e általában zárt . Kivételként a què, perquè és València szavakban, valamint néhány más esetben, pl. (època, sèrie stb.) zártan ejtik az e-t.
Általában nyílt található a következő szavakban: ha a következő szótagban i vagy u található, pl. elogi, lògica, misogin, mòrbid, odi, oli, tònic; còmput, cònjuge, corpus, mòdul, a legtöbb hátulról számított harmadik szótagon hangsúlyos szavakban: apòstata, còlera, còmoda, còmplice, nòmada, pòlissa (kivéve a fórmula, góndola, pólvora, tómbola, tórtora szavakat), a legtöbb szaknyelvi szóban: amorf, demagog, patogen, poliglot (kivéve az -forme és -oma végződésű szavakat, mint pl. pluriforme, glaucoma), az -os végződésű szavak nagy részében: arròs, espòs, gros, mos, terròs (kivéve az -ós végződésű melléknevekben, mint pl. animós, enfadós, poregós), sok -osa végződésű szóban: cosa, llosa, prosa, rosa (de nem az olyan szavakban, mint glucosa, rabosa, sosa), a következő végződésű szavakban: -oc, -oca: albercoc, foc, groc; bajoca, lloca, oca (de zárt a boc, boca, moca szavakban), -ofa: carxofa, estrofa, Moncofa, -oig, -oja: boig, goig, roig; boja, roja (de zárt a estoig szóban), -ol, -ola: bunyol, caragol, fesol; castanyola, escola, pistola, redola, revola, tremola (de zárt a bola, cola, gola szavakban), -oldre: absoldre, moldre, resoldre, -olt, -olta: desimbolt, solt; mòlta, volta (de zárt a molt és escolta szavakban), -pondre: compondre, correspondre, respondre, -ort, -orta: esport, fort, sort, tort; horta, porta, -ossa: brossa, carrossa, destrossa (de zárt a bossa és gossa szavakban), -ost, -osta: cost, impost, pressupost, rebost; crosta, posta (de zárt az agost és angost szavakban), -ot, -ota: clot, devot, got, grandot, xicot; cabota, pilota, quota (de zárt a bot, nebot, bota, gota szavakban), a legtöbb oi-t tartalmazó szóban: Alcoi, almoina, boira, heroi, troica (de zárt az -oix végződésű szavakban, mint pl. coix és moix), a legtöbb ou-t tartalmazó szóban: bou, dijous, moure, nou, ou, ploure, prou, sou (de zárt a sou [a „ser” ige alakja] szóban, valamint ingadozik a pou kiejtése, myel lehet nyilt és zárt is), a cloure participiumában és származékaiban: desclòs, exclòs, inclòs, reclòs (de zárt a fondre ige participiumában és származékaiban: fos, confós, difós, infós), az -o végződésű mutató névmásoknál: açò, això, allò, bo, do, so, to, tro, ressò, ultrasò, más esetben az o általában zárt . Kivételes eset a però szó, melyben az o hangsúlytalan: .
Magánhangzók hangkötése Ha két szó egymás mellé kerül, az első szó végső és a második szó kezdő hangja hat egymásra. Ez a hatás a következő lehet: két hangsúlyos hang találkozása esetén nem történik változás a kiejtésükben: pi alt , carrer ample ; ha az hang találkozik egy másikkal, általában elhagyjuk: aquesta eina , mà esquerra ; ha két találkozik, csak egyet ejtünk: quinze amics ; ha két azonos hang találkozik, csak egyet ejtünk: comprar armes ; ha a szó végi hangsúlyos hang után a következő szó i-vel, u-val vagy hangsúlytalan o-val kezdődik, kettőshangzó képződik: serà inútil , va obrir , qui ho fa különleges eset: hi ha . A valenciai esetében ezek a változások (az utolsó kivételével) nem történnek meg, mert ott nincs hang. Ettől függetlenül általában itt is kiesik a hangsúlytalan hang két magánhangzó találkozásánál, pl.: una escala .
Nyelvjárási eltérések Bizonyos magánhangzókat a nyelvjárásokban az irodalmi kiejtéstől eltérően ejthetnek. Ezek közül a legismertebbek:
Betű(k) Hang(ok) Példák a Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà) hangsúlyosan pare Mallorca nagy részén hangsúlyosan pare e Valenciában, Mallorcán és Menorcán hangsúlyosan Csak a nyílt változat esetén. terra (Valenciában), (a szigeteken) Észak-Katalóniában és Algheróban hangsúlyosan Nyílt és zárt verzió esetében is. terra , cent Baleári nyelvjárásban hangsúlyosan Harmadik kiejtési variánsként.Olyan helyzetben ejtik így, amikor a hangot nyugaton -nek (sec ), keleten -nek (sec ) ejtenek. sec Algheróban hangsúlytalanul recte A nyugati nyelvjárásban hangsúlytalanul Nazálisok és szibilánsok (sziszegőhangok) előtt,egyes területeken mássalhangzó előtt is enclusa , eixam , terròs Palatálisok előtt, az -ement végződés hangsúlytalan elemében senyor , creixement ia A Baleár-szigeteken història , família o Valenciában, Mallorcán és Menorcán hangsúlyosan Csak a nyílt változat esetén. obra (Valenciában), (a szigeteken) Észak-Katalóniában és Algheróban hangsúlyosan Nyílt és zárt verzió esetében is. obra , fosc Mallorcán hangsúlytalanul orella A nyugati nyelvjárásban hangsúlytalanul Bilabiálisok előtt, valaminthangsúlyos, magas hangrendű szótag előtt cobert , conill u Észak-Katalóniában néhány területen but , fulles ua A Baleár-szigeteken aigua , llengua
Valenciában jellemző a kiejtésre, hogy a szó végi hangsúlytalan a hasonul az előző szótag hangsúlyos hangjához, ha az nyílt: pilota , serra . Hasonló jelenség az igéknél az egyes szám első és harmadik személyének -a végződésének -ként való ejtése: canta , cantava .
A valenciaiban az irodalmi ejtés megköveteli a magánhangzók és a x közötti i kiejtését, ez azonban gyakran mégis elmarad, a keleti nyelvjáráshoz hasonlóan: caixa → .