Petzenkirchen osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1597 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Petzenkirchen a Melki járásban 170px|bélyegkép|balra|A petzenkircheni kastély 170px|bélyegkép|balra|A Szt. István-plébániatemplom Petzenkirchen a tartomány Mostviertel régiójában fekszik az Erlauf folyó mentén. Területének 6,2%-a erdő, 53,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik, amely három városrészre oszlik: Petzenkirchen (1011 lakos 2022-ben), Breiteneich (455 lakos) és Fohra (35 lakos).
A környező önkormányzatok: északkeletre Bergland, délnyugatra Wieselburg.
Története Petzenkirchen első biztos említése 1159-ből származik (hamisított dokumentumokkal egészen Nagy Károlyig vezették vissza történetét). Eredeti egyházközségének területe hatalmas volt, és az Alpok lábától a déli Waldviertelig terjedt. A leányegyházak 1100 körüli szétválasztása után (Pöchlarn és Steinakirchen) 1160 körül különváltak a Szent Oswald és Marbach plébániák, majd a 12. században Gottsdorf és Ybbs, a 13. században pedig Ferschnitz plébániája. Csak Purgstall plébániája és Wieselburg nagy része maradt Petzenkirchen felügyelete alatt.
Első ismert birtokosa Daniel von Petzenkirchen 1285-ből. 1367-ben Hans Hager zu Petzenkirchen lovagé volt, majd a 15. században a purgstalli uradalomhoz tartozott. Többszöri tulajdonosváltás után 1823-ban I. Ferenc császár vásárolta meg a Habsburg-ház számára. Ma kastélya állami tulajdonban van, az épületben található a Szövetségi Kultúrmérnöki és Talajvízgazdálkodási Intézet, valamint a növénynemesítési laboratóriumok is.
A lakosság a reformációt követően protestánssá vált. Néhány petzenkircheni részt vett a az 1596/97-es parasztfelkelésekben (1596/97). Bécs 1683-as ostromakor a portyázó törökök 115 lakost megöltek, 607-et pedig elhurcoltak. A napóleoni háborúk alatt a franciak élelmet és lovakat rekviráltak. 1859. augusztus 15-én nagy tűzvész pusztított a faluban: az iskola, a plébánia és további tizenhárom ház leégett. A vasúti hálózatba 1877-ben, az erlauftali vonal megépítésével kötötték be a települést.
Petzenkirchent 1977-ben emelték mezővárosi rangra. Címerét 1967-ben kapta.
Lakosság A petzenkircheni önkormányzat területén 2025 januárjában 1597 fő élt. Lakosságszáma 1869 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 83,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 10,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,4% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 2,5% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,4%-a római katolikusnak, 1,4% evangélikusnak, 0,1% ortodoxnak, 3,5% mohamedánnak, 3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (96,1%) kívül a törökök alkották 0,8%-kal.
A népesség változása:
Látnivalók a petzenkircheni kastély a Szt. István-plébániatemplom
Jegyzetek
Források A település honlapja Petzenkirchen Statistik Austria Petzenkirchen Gedächtnis des Landes
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései