Mannersdorf am Leithagebirge osztrák város Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 4150 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Mannersdorf am Leithagebirge a Bruck an der Leitha-i járásban 170px|bélyegkép|balra|A mannersdorfi kastély 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Márton-plébániatemplom 170px|bélyegkép|balra|A volt karmelita kolostor Mannersdorf am Leithagebirge a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Lajta-hegység lábainál. Északnyugati határát a Lajta folyó alkotja. Területének 41,3%-a erdő, 43,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat három települést és településrészt egyesít: Mannersdorf am Leithagebirge (3424 lakos 2022-ben), Sandberg (76) és Wasenbruck (650).
A környező önkormányzatok: délnyugatra Hof am Leithaberge, nyugatra Reisenberg, északra Götzendorf an der Leitha, északkeletre Lajtasomorja, délkeletre Feketeváros (utóbbi Burgenlandban).
Története A mezőváros területén a korai kelta La Tène-kultúrához tartozó temetőt tártak fel a régészek, amely 90 sírt tartalmazott. Az ókor végéről egy hun koponyát találtak, amelyen a jellegzetes koponyanyújtás technikáját alkalmazták. Mannersdorf első említése 1233-ból származik. 1644-ben Mantovai Eleonóra császárné karmelita kolostort alapított a településen, amelyet a törökök Bécs 1683-as ostroma során elpusztítottak, majd az újjáépült kolostort II. József császár 1783-ban bezáratta. II. József 1786-ban bezáratta a mannersdorfi fürdőt is, pedig az igen népszerű volt, Mária Terézia is meglátogatta.
A 19. századtól a település gazdaságának alapját a mészkőbányászat képezte. A követ és a belőle égetett meszet a bécsi építkezésekhez szállították, majd 1894-ben megalapították a mannersdorfi cementgyárat, amely máig az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye.
Mannersdorfot 1990-ben emelték városi rangra.
Lakosság A Mannersdorf am Leithagebirge-i önkormányzat területén 2022 januárjában 4150 fő élt. A lakosságszám 1934 óta 3800-4100 között ingadozik. 2020-ban az ittlakók 81,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 11,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 75,6%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 8,3% mohamedánnak, 10,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 27 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (89%) mellett a törökök (7,5%) alkották.
A népesség változása:
Látnivalók bélyegkép|A régi városháza a Szt. Márton-plébániatemplom a mannersdorfi kastély, ma városháza a kastély 217. századi magtárja, ma múzeum a volt karmelita kolostor a régi városháza a 17. századi pestisoszlop az 1893-ban épült mészégetőkemence és múzeum
Jegyzetek
Források A település honlapja 30716 – Mannersdorf am Leithagebirge Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései