Aktöbe (kazak: Ақтөбе, Aqtöbe; orosz: Актобе, Aktobe; 1999-ig Актю́бинск, Aktyubinszk) város Kazahsztánban a Jelek folyó két partján, az Aktöbe terület közigazgatási központja. 2021-ben 513 004 lakosa volt.City & town of Kazakhstan (pop-stat.mashke.org)
Története A mai Aktöbe régió területe számos közép-ázsiai kultúra és birodalom emelkedésének és bukásának volt tanúja. 1869-ben egy orosz katonai erőd épült a Kargali és a Jelek folyók összefolyásánál, az Orenburg-Kazalinszk vasútvonal mentén. Ettől az időszaktól kezdve szláv telepesek kezdtek a régióba letelepedni gazdálkodás céljából, és hamarosan település alakult ki az erőd körül. 1874-ben az erőd területét kiterjesztették, és az utakat az erőd kapujáig vitték el. 1891-ben a települést körzeti városnak, hivatalosan Aktjubinszknak nevezték el.
A 19. század végén és a 20. század elején gyorsan bővült a település. Míg az 1889-es népesség 2600 volt, 1909-re a lakosság több mint négyszeresére, 10 716 lélekre nőtt. A századfordulón a városban már két templom, egy tatár mecset, egy orosz-kirgiz fiú és lányiskola, egy klinika, egy bank, egy posta, városi park, mozi és két malom is működött. 1901-től a Trans-Aral vasút is a keresztül ment a városon. Az első világháborút megelőző években az ipar is kezdett fejlődni a városban: egy villamos gyár, egy téglagyár is épült, és éves vásártartási jogot is kapott.
Népessége
Aktöbe népességének változása
A népesség etnikai összetétele A város lakosságának etnikai összetétele változatos. A 2009-es népszámlálás eredményei szerint a kazakok alkották a legnagyobb etnikai csoportot Aktöbe város közigazgatási területén. Mögöttük, jelentős lemaradással az oroszok álltak, akik korábban uralták a várost. Az ukránok, tatárok, németek, koreaiak és más nemzeti kisebbségek aránya elenyésző.Актюбинская область. Итоги Национальной переписи населения Республики Казахстан 2009 года . – Asztana, 2011. – 2. kötet 4–9. o.
+1897. évi népszámlálásnemzetiségfő%orosz172861,3 %ukrán55019,5 %tatár2769,8 %mordvin1264,5 %kazak963,4 %baskír100,4 %egyéb311,1 %összesen2817100 %+1939. évi népszámlálásnemzetiségfő%orosz26 04153,4 %ukrán10 69421,9 %kazak764115,7 %tatár26725,5 %zsidó2510,5 %mordvin2410,5 %egyéb15263,5 %összesen48 749100 %+2009. évi népszámlálásnemzetiségfő%kazak286 67273,19 %orosz75 24219,21 %ukrán12 6943,24 %tatár67371,72 %német24310,62 %koreai12480,32 %egyéb66451,7 %összesen391 669100 %+2015 év elejénnemzetiségfő%kazak335 18276,30 %orosz74 19516,89 %ukrán11 7552,68 %tatár67421,53 %német26470,60 %koreai12440,28 %egyéb75501,72 %összesen439 315100 %+2021 év elejénnemzetiségfő%kazak413 63380,63 %orosz70 30513,7 %ukrán10 4522,03 %tatár66141,28 %német26990,52 %koreai11990,23 %egyéb81021,57 %összesen513 004100 % 2021 elején Aktöbe város lakossága a régió lakosságának 57,36 %-át tette ki. A régióban élő kazakok 55,21 %-a, míg a oroszok 73,23%-a Aktöbében él. Hasonló helyzet alakult ki a tatárok (73,59%), koreaiak (85,39%), azeriek (76,88%), örmények (81,08%) körében is. Földrajza bélyegkép|302x302px|Aktöbe és környékének műholdképe, 2017. szeptember 7-én az ESA Sentinel-2 műholdról A város földrajzi koordinátái é. sz. 50°18′ 00″, k. h. 57°10′ 00″.
Földrajzi helyzete A város az Aktöbe terület északi részén fekszik, az Urál bal oldali mellékfolyójának, a Jelek folyónak kezdetben csak a bal, mára mindkét partján, azon a helyen, ahol a Kargali folyó beletorkollik; a Poduralszkoje-fennsík középső részén, amely 250-400 m magasságban elterülő síkság. Poduralszkoje-fennsík jellegzetessége, hogy a talajok alatt kréta időszaki ásványi alapréteg található (a mélyedésekben paleogén agyagok borítják), ami azt eredményezi, hogy azokon a helyeken, ahol az erózió következtében a talajréteg lepusztult, fehér színű krétakori lerakódások látszanak.Почвенный институт имени В. В. Докучаева. Почвенно-географическое районирование СССР в связи с сельскохозяйственным использованием земель. — Изд-во Академии наук СССР, 1962.
Európa és Ázsia határa Az Európa és Ázsia közötti határ meghatározásának kérdése nagyon ellentmondásos. Ha az Urál folyó mentén húzzuk meg a határt ezen földrészek között, akkor Aktöbe kétségtelenül Ázsiában fekvő város lesz. Azonban Európa, a legtöbb geográfus által jelenleg elfogadott keleti határai felölelik Kazahsztán egy kis részét, ahol a Kaszpi-tenger partja által alkotott európai határt a kazahsztáni Zsem folyón és a Mugalzsar dombok kötik össze az Urállal, az Urál déli nyúlványával. Eszerint Aktöbe európai város.Európa - az Encyclopædia Britannica szócikke
A földgömb jelentős, nagy földrajzi egységekre való felosztása során a legtöbb modern geográfus az egykori Szovjetuniót különálló területi egységként kezelte, amely egy kontinenshez hasonlítható, ami nyugaton kissé elkülönült Európától, délen és keleten pedig Ázsiától; ezt a különbséget a Szovjetunió háromnegyedét kitevő Oroszország esetében is fenntartották.
Éghajlata
Aktöbe híres szülöttei
Nyikolaj Kuznyecov (1911–1995), mérnök-altábornagy, akadémikus, számos repülőgép- és rakétahajtómű főkonstruktőre. Rasid Nyezsmetgyinov (1912–1974), nemzetközi sakkmester, ötszörös szovjet bajnok Viktor Pacajev (1933–1971), űrhajós Viktor Modzolevszkij (1943–2011), világbajnok párbajtőrvívó Marat Oszpanov (1949–2000), a Kazah Köztársaság parlamentje alsóházának (mazsilisz) első elnöke, akadémikus Marat Tazsin, (sz. 1960) külügyminiszter (2007–2009), 2014-től oroszországi nagykövet Jurij Loncsakov (sz. 1965), űrhajós Valerij Ljukin (sz. 1966), 2x olimpiai bajnok tornász (Szöul 1988) Galib Zsafarov (sz. 1978), világbajnok ökölvívó Zsalgasz Zsumagulov (sz. 1988), MMA harcos Dimash Qudaibergen (sz. 1994), énekes, zeneszerző, multiinstrumentalista Szabina Altinbekova (sz. 1996), röplabdázó Bala (Danyijar Kulimsa) (sz. 1998), a kazak Ninety One együttes énekese Jevgenyij Fjodorov (sz. 2000), kerékpáros, 2020-ban a Székelyföldi Körverseny (Tour de Szeklerland) egyik szakaszának győztese
Jegyzetek
Kategória:Kazahsztán települései