Cseh István (Pestszentlőrinc, 1909. november 30. – Budapest, 1995. június 18.) magyar szobrászművész.
Életpályája
1933 és 1937 között az Iparművészeti Iskola, 1937 és 1939 között a párizsi Ècole des Beaux-Arts Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, amit saját maga finanszírozott. 1940 és 1944 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként mesterei: Simai Imre, Mátrai Lajos, Gaumont, Bory Jenő és Ferenczy Béni voltak. 1955-ben részt vett a főváros díszkút-szökőkút pályázatán, és elnyerte a 10000 Ft-os díjat. Épületplasztikákon kívül 1979-től éremművészettel is foglalkozott.
Eredeti szakmája lakatos volt. Legfontosabb munkái: Csikó és Sirályok.
A második világháborúban az oroszok őt is elvitték Málenkij Robotra.
Életének utolsó éveiben inkább érmésznek tartotta magát, mint szobrászművésznek.
Művei köztéren Petőfi-szobra Petőfibányára került.
Csikó szobra az Ecseri úti metrómegállóhoz közeli téren található.
Egyéni kiállításai 1968 • Hazafias Népfront, Budapest-Pestlőrinc.
Részvétele csoportos kiállításokon (válogatás) 1960 • Magyar Képzőművészeti kiállítások • A felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1964 • Téli Tárlat, Székesfehérvár.
Források artportal.hu Művészeti lexikon 1. kötet 457. old. Cseh Márta
További információk Művészeti életünk, Művészet, 1960/12.
Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1995-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar szobrászok