Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá nyugaton az atlanti-óceáni, délnyugaton a mediterrán klíma is.
bélyegkép|jobbra|300px|Románia Köppen-féle éghajlati övei
Általános jellemzés Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik, egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól, éghajlata alapvetően mérsékelt kontinentális. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Nyugati részén jól érezhető a nedvesebb óceáni éghajlat hatása, keleti részén a kontinentális éghajlat az uralkodó, délnyugati részén pedig a mediterrán éghajlat befolyása is érvényesül.
A fenti tényezők mellett Románia éghajlatát, különösen annak kisebb térségeit illetően, jelentős mértékben meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága. Az éghajlatára hatással van a Fekete-tenger közelsége is.
Hőmérséklet A domborzat miatt a legváltozatosabb hőmérséklet és az éghajlat Erdélyben és a Kárpátok területén, ahol a 100 m-re jutó átlagos függőleges menti hőmérséklet csökkenés télen 0,4 °C, nyáron 0,6 °C értékű. Ennek megfelelően a legmelegebb és leghidegebb hónapok középhőmérséklete a különböző magasságokban az alábbiak szerint alakul : 200 m 500 m 1000 m 1500 m 2000 m 2500 m legmelegebb 20 °C 18 °C 15 °C 12 °C 9 °C 6 °Cleghidegebb –3 °C –4 °C –6 °C –8 °C –9 °C –11 °C Rekord A legnagyobb hideget 1942-ben Brassóban mérték: −38.5 °C; a legnagyobb meleget 1951-ben Brăila megyében: 44.5 °C.
Csapadék A csapadék mennyisége és térbeli eloszlása híven tükrözi az ország domborzatát. Legkevesebb csapadékot a Duna-deltavidéke és a Fekete-tenger partvidéke kapja (400 mm-en alul), a legtöbbet pedig a Déli-Kárpátok (évi mm körül). A csapadék időbeli eloszlása kontinentális jellegű. Súlyos, nyári aszályok főleg a Román-alföldön és Dobrudzsában lépnek fel. A magas hegyvidékekben többnyire 6 hónapig van hótakaró. Az ország többi részén a csapadék legnagyobb része eső alakjában hull le.
Szelek Az uralkodó szél az északkeletről jövő szél, helyi nevén: Crivățul (keleti szél). Északkelet felől az Adriai-tenger felé fúj. Hatására a hőmérséklet 24 óra alatt 15-20 °C-kal csökkenhet; télen hóvihart okozhat és néha a Fekete-tenger is befagy.
További fontosabb szelek a helyi nevükön: az Austrul (amely meleg levegőt hoz), Kossava, Băltărețul, Vîntul mare és a Vîntul negru. ű
Légnyomásközpontok befolyása Románia éghajlatának alakításában fontos szerepük van a környező aktív légnyomásközpontoknak. A legfontosabb, leggyakrabban érvényesülő hatása az azori anticiklonoknak van. A legnagyobb gyakorisággal nyáron érvényesül a hatásuk, de gyakorlatilag az egész évben jelen vannak az időjárást formáló tényezők között. Ezek a légköri képződmények meleg, szubtrópusi levegőt hoznak a térségbe, hatásukra alakulnak ki száraz, főleg a júliusi és augusztusi hónapokban a hőhullámok, kánikulai periódusok. A domborzatilag egynemű térségekben, a nagy kiterjedésű síkságokon érvénysül hatásuk leginkább, ilyen helyeken mérték az ország maximális hőmérsékleti rekordjait is.
Ugyancsak gyakran fejtik ki hatásukat Románia időjárására az izlandi ciklonok is, amelyek nyugat-északnyugati irányból enyhe, páradús óceáni légtömegeket juttatnak el a térségbe és ezzel jelentős csapadékot is hoznak, főleg a téli időszakban, de a május-júliusi időszakban is hozhatnak monszun jellegű csapadékot. E csapadék eloszlásában nagy szerepet játszik a domborzat. Az Erdélyi-szigethegység például emelkedésre készteti a nyugatról érkező nedves légtömegeket, így ezek nedvességük jelentős részét kiadják a nyugati lejtőkön. Az 1110 m magasan fekvő Biharfüred az évi 1631 mm-rel az ország legcsapadékosabb pontja. A hegység keleti oldala ugyanakkor viszonylagosan esőárnyékban van a leszálló légmozgások (főn szelek) következtében, itt 1384 m magasságban már csak 843 mm csapadékot mérnek évente.
Télen gyakori a szibériai anticiklon hatásának érvényre jutása, ami hosszan tartó, erős lehűléseket hoz, elsősorban Moldva területén, de továbbfejlődhet a Havasalföld felé is. Nem ritka, amikor a szibériai anticiklon összekapcsolódik az azori magas nyomású övezettel.Ilyen esetekben az időjárás hosszabb időre állandósul, jelentős lehűléssekkel. Ez a légköri képződmény az Erdélyi-medencére kiterjedve másodlagos anticiklonokat hozhat létre, amik a hőmérsékleti inverziók révén nagyon fagyos időszakokat eredményezhetnek. Az ország leghidegebb pontjai ezért ilyen zárt, hegyközi medencékben alakulnak ki, mint a Gyergyói-medence. 1942. január 25-én -38,5 °C-ot mértek Botfaluban, a Brassói-medencében, 1985. január 23-án -38,4 °C-ot Csíkszeredában a Csíki-medencében (Ezzel szemben a majdnem 1800 m-rel magasabban fekvő Omu-csúcson az eddig mért leghidegebb érték -35,5 °C volt).
A szibériai anticiklon peremén karakterisztikus helyi szelek is kialakulhatnak. Ilyen az északkeleti, nagyon hideg krívec szél, mely a keleti és délkeleti országrészben érezteti hatását, 40 m/s feletti széllökésekkel. Ennek egyik ága a nemere, mely a Keleti-Kárpátok hágóin át főként a Háromszéki-medencében fúj a téli időszakban, ugyancsak erős lehűlés és nagy széllökések kíséretében. A Bánságban hasonló a kosava szél, mely gyakran szintén jelentős anyagi károkat is okoz.
A mediterrán ciklonok a téli időszakban enyhe, csapadékos időjárást keltenek az ország déli, délnyugati részében. Gyakori ilyenkor az eső, a havas eső. Ha ezek az enyhe, párás légtömegek találkoznak az északkeletről érkező hideg szibériai légtömegekkel, jelentős mennyiségű csapadék és viharos szelek alakulhatnak ki a Bánságban, illetve a Román-alföld délnyugati részén. Ugyanezek a mediterrán légtömegek jelentős csapadékot hozhatnak a késő nyári, kora őszi időszakban is.
Domborzati hatások Románia éghajlatára nagy hatással van a domborzat változatossága. A legfontosabb a Kárpátok vonulatának hatása, ami jól érezhető éghajlati eltéréseket okoz az ország keleti és nyugati, illetve északi és déli részei között. Például a magyar Alföldnek a román határon túli folytatása, a román terminológia szerinti Nyugati-síkság éves hőmérsékleti ingadozása 21-24 °C, a csapadék meghaladja az évi 550 mm-t, a csapadékos napok száma 120 nap felett van, a napsütéses órák száma évi 2100 óra. Ezzel szemben a Kárpátoktól délre fekvő Havasalföld évi hőmérsékleti ingadozása meghaladja a 25 °C-t, a csapadék mennyisége kelet felé fokozatosan csökken, és a Román-alföld keleti részén már kevesebb mint 500 mm. A csapadékos napok száma nem éri el 115-öt, viszont a napos órák száma meghaladja a 2200 óra/év értéket.
A Kárpátok jelenléte főleg a téli időszakban idéz elő jelentős éghajlati eltéréseket. Egyrészt a szibériai hideg légtömegek akadály nélkül bejutnak a keleti, és a déli országrészekbe, viszont Erdély időjárása enyhébb maradhat. Időnként ellentétes helyzet is kialakul, amikor is az északról érkező sarki, hideg légtömegek bejutnak a Kárpát-medencéhez tartozó Erdélybe, viszont a hegyvonulatok meggátolják, hogy ezek a légtömeg tovább haladjanak az ország déli, délkeleti részeibe.
A domborzat hatása leginkább a tengerszint feletti magasság, a tagoltság, valamint a kitettség szerint mutatkozik meg. Olyan helyi, topoklimatikus hatások jelentkezhetnek, melyek önmagukban is egyedivé tehetik kisebb térségek éghajlatát, mint például egy déli kitettségű dombvidékek szőlőtermesztő területei.
A legfontosabb hatása a helyi éghajlatra érthetően a tengerszint feletti magasságnak van. Míg az ország északi és déli síkságai között az átlagos hőmérséklet különbsége mindössze 3 °C, addig Fekete-tenger partja, mint az ország legalacsonyabb pontja és a legmagasabb, 2500 m körüli hegycsúcsok között a hőmérsékleti különbség mintegy 14 °C.
A domborzati hatások igen jelentősek a csapadék eloszlásában. A síkságokon az átlagos éves csapadékmennyiség 600 mm (Nyugati-síkság) és 400 mm (Moldva) között mozog, viszont a nyugati kitettségű hegycsúcsok közelében ez az érték 1500 mm körül van.
A szelek esetében is jelentős különbség: az alacsony, szélvédett területeken az átlag szélsebesség 3 m/s, a hegycsúcsok esetében ez eléri a 10 m/s értéket. A Román-alföld keleti részében évente 3-4 hóvihar alakul ki, viszont a Déli-Kárpátokban ez évente átlag 50-szer fordul elő.
Régiónként Erdély A terület kontinentális éghajlatú, de nyugaton az atlanti-óceáni hatások, a Temesközben és a Szörénységben mediterrán hatások is érvényesülnek. Ez olyan jelentős különbségeket eredményez, hogy pl. a legmelegebb hónap, a július középhőmérséklete a Temesközben 22 °C, míg az Erdélyi-medencében 18 °C; a tszf. magasság miatt pedig az Erdélyi-középhegységben 14-16 °C, a havasokban 10-12 °C. A téli középhőmérséklet is hozzávetőleg ilyen eltérést mutat, a legnagyobb hőmérséklet-ingadozás azonban főleg tavasszal (április) és ősszel (szept.-okt.) fordul elő.
„Nyugati-alföld” Az Alföld romániai részén (román szóhasználatban: a Nyugati-alföldön) az éghajlat hasonló a magyarországi rész éghajlatához. A csapadék évi mennyisége 500–, ami elég az intenzív gazdálkodáshoz. A legtöbb eső májustól júliusig esik.
Erdélyi-medence és a Kárpátok Az Erdélyi-medencében a felhősség több, mint az ország más részein. A csapadék mennyisége évi 500 és között van, de a domborzatnak megfelelően alakul. Az Erdélyi-szigethegységben, a Keleti- és Déli-Kárpátokban az átlagos évi csapadék 700 és között van. A Fogarasi-havasokban, a Bihar-hegységben, a Radnai- és a Máramarosi-havasokban mértek már évi -t is. A medencében hó általában az ősz végén, gyakran novemberben esik és (a 20. század végi adatok alapján) néhány hónapig tart, de a Kárpátokban akár 6-7 hónapig is hótakaró boríthatja a magasabb részeket. A csapadék nagy része a hegyekben hó, a medencékben eső alakjában hullik.
Moldva Moldvában az évi csapadék 400- között alakul, de előfordulnak erősen csapadékos vagy aszályos évek is. Gyakoriak a késő tavaszi és kora őszi fagyok. Az uralkodó széljárás ebben az országrészben északi-északkeleti irányú, de nem olyan erős, mint a Román-alföldön, és nem okoz annyi kárt sem.
Román-alföld A Román-alföld évi csapadékmennyisége hasonló mint a magyar Alföldé (400 – 600 mm). A tél jellemzően igen hideg, a hőmérséklet néha mínusz 25-30 fokig esik. A szél télen erős és kellemetlen. Tavasszal a hó olvadásával a Kárpátokból kilépő folyók időnként árvizet okoznak. A tavasz és az ősz jellemzően rövid. A keletről áramló száraz légtömegek komoly károkat okoznak a mezőgazdaságnak.
Dobrudzsa Dobrudzsában az évi csapadékmennyiség alatti, gyakori a több hónapon át tartó nyári szárazság. A tél egy kicsit enyhébb, mint Románia többi része, a nyár pedig forró és száraz. A Fekete-tenger hatása főként a part menti szűk területet érinti. Télen száraz és ekkor nagyon hideg szél fúj.
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Országok éghajlata Éghajlat