Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij (ukránul: Володимир Олександрович Зеленський; Krivij Rih, 1978. január 25. –) ukrán rendező, előadóművész, producer, üzletember és politikus, 2019. május 20-tól Ukrajna elnöke.
Mielőtt elnökké választották, showmanként, szinkronszínészként, filmrendezőként, forgatókönyvíróként, tévéműsorvezetőként, énekesként, parodistaként és komikusként volt ismert. A Kvartal-95 filmstúdió társtulajdonosa és vezetője (2003-2019), valamint az Inter TV csatorna általános producere (2010-2012) volt.
Politikai karrierjét 2019-ben kezdte és elindult a 2019-es ukrán elnökválasztáson, amit meg is nyert. 2019. május 20-án lépett hivatalba.https://www.hirado.hu/kulfold/cikk/2019/05/20/zelenszkij-bejelentette-hogy-feloszlatta-a-parlamentet/
Elnökválasztási kampánya során Zelenszkij megígérte, hogy véget vet Ukrajna elhúzódó konfliktusának Oroszországgal, és megpróbált párbeszédet folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 2021-ben kormánya az Oroszországgal való feszültség eszkalálódásával szembesült, ami 2022 februárjában a folyamatban lévő teljes körű orosz invázió megindításában csúcsosodott ki. Zelenszkij stratégiája az orosz katonai megerősödés alatt az volt, hogy megnyugtassa az ukrán lakosságot és biztosítsa a nemzetközi közösséget arról, hogy Ukrajna nem törekszik megtorlásra. Kezdetben elhatárolódott a közelgő háborúra vonatkozó figyelmeztetésektől, ugyanakkor biztonsági garanciákat és katonai támogatást kért a NATO-tól a fenyegetés "elviselésére". Az invázió megkezdése után Zelenszkij egész Ukrajnában rendkívüli állapotot hirdetett ki, és általános mozgósítást rendelt el a fegyveres erőknél. A válság alatti tevékenysége széleskörű nemzetközi elismerést váltott ki, és az ukrán ellenállás szimbólumának tartják. Ukrán társadalmi felmérések alapján az ország legnagyobb elnökei közé sorolják.
Életpályája A Dnyipropetrovszki területen fekvő Krivij Rihben született 1978-ban orosz nyelvű zsidó családba, egyetlen gyermekként. Apja Olekszandr Zelenszkij, aki a Krivij Rih-i Közgazdasági Főiskola Informatikai és Információtechnológiai Tanszékének vezetője volt. Anyja Rimma Zelenszka mérnök.
A középiskola előtt szüleivel négy évet a mongóliai Erdenetben töltött, ahol az apja dolgozott. A Vadim Hetymann Kijevi Közgazdasági Egyetem Krivij Rih-i Közgazdasági Főiskoláján tanult, ahol jogi végzettséget szerzett. Két hónapnyi jogi gyakornoki munkát leszámítva azonban jogászként soha sem dolgozott.
Ezután a vígjátékok felé fordult, és létrehozta a Kvartal 95 produkciós céget, amely filmeket, rajzfilmeket és tévéműsorokat készített, köztük a Nép szolgája (ukránul: Szluha narodu) című tévésorozatot, amelyben Zelenszkij az ukrán elnök szerepét játszotta. A sorozatot 2015 és 2019 között sugározták, és rendkívül népszerű volt.
Politikai karrierje 2018 márciusában Zelenszkij produkciós cégének, a Kvartal 95-nek tagjai új politikai pártot jegyeztek be, a Zelenszkij főszereplésével a megelőző három évben vetített televíziós műsoruk címével azonos A Nép Szolgája néven. Bár Zelenszkij tagadta, hogy azonnal belépne a politikába, és azt mondta, hogy csak azért jegyezte be a párt nevét, hogy megakadályozza, hogy mások kisajátítsák, széles körben elterjedt a feltételezés, hogy indulni készül az elnökválasztáson. Már 2018 októberében, három hónappal kampánybejelentése és hat hónappal az elnökválasztás előtt vezető helyen szerepelt a közvéleménykutatásokban. Több hónapig tartó kétértelmű kijelentések után december 31-én, kevesebb mint négy hónappal a választások előtt, Zelenszkij az 1+1 tévécsatorna 2018. december 31-i, szilveszteri esti műsorában bejelentette, hogy jelölteti magát Ukrajna elnöki posztjára.
Pártja 2019. január 21-én hivatalosan is jelölte Zelenszkijt az elnökválasztásra. Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) 2019. január 30-án regisztrálta elnökjelöltként.
Zelenszkij ugyan a választás első fordulójában még nem szerzett abszolút többséget, de 30,24%-os eredménnyel az élen végzett. A 2019. április 21-i második fordulóban pedig a szavazatok 73%-át szerezte meg Porosenko 25%-ával szemben, így megválasztották Ukrajna elnökévé.
Ukrajna elnökeként Beiktatását követő egyik első intézkedésként július 21-ére idő előtti parlamenti választást írt ki, valamint a parlamentben kezdeményezte a választási rendszer módosítását. Az indítvány napirendre tűzését azonban a parlament elutasította.Роспуск за свой счет (Kommersant.ru, 2019-05-22) Az elnöki rendeletet az Ukrán Alkotmánybíróság érvényesnek nyilvánította, így a Központi Választási Bizottság (CVK) július 21-re kiírta a parlamenti választásokat.
Egy 2025. novemberében végzett közvélemény-kutatás szerint az ukránok mindössze 20,3%-a szavazna Zelenszkijre a novemberi korrupciós botrány után.
2021–2022-es orosz-ukrán válság
2021 áprilisában az ukrán határoknál történő orosz katonai megerősítésre reagálva Zelenszkij beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, és sürgette a NATO-tagokat, hogy gyorsítsák fel Ukrajna tagsági kérelmét.
2021. november 26-án Zelenszkij azzal vádolta meg Oroszországot és Rinat Akhmetov ukrán oligarchát, hogy támogatják a kormánya megdöntésére irányuló tervet. 2021. november 26-án Zelenszkij tagadta, hogy részt venne egy puccskísérletben, Akhmetov pedig egy nyilatkozatban azt mondta, hogy "a Volodimir Zelenszkij által nyilvánosságra hozott információk arról, hogy megpróbálnak engem valamiféle puccsba belekeverni, teljes hazugság. Felháborít ennek a hazugságnak a terjesztése, függetlenül attól, hogy milyen indítékai vannak az elnöknek." 2021 decemberében Zelenszkij megelőző akcióra szólított fel Oroszország ellen.
2022. január 19-én Zelenszkij egy videoüzenetben azt mondta, hogy az ország polgárainak nem szabad pánikba esniük, és felhívta a médiát, hogy "a tömeges tájékoztatás módszerei legyenek, ne pedig a tömeghisztéria." Január 28-án Zelenszkij felszólította a Nyugatot, hogy ne keltsenek "pánikot" országában egy esetleges orosz invázió miatt, hozzátéve, hogy az állandó figyelmeztetések az invázió "közvetlen" veszélyéről veszélyeztetik Ukrajna gazdaságát. Zelenszkij szerint "nem látunk nagyobb eszkalációt", mint 2021 elején, amikor Oroszország megkezdte a hadsereg kiépítését. Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök nem értett egyet abban, hogy mennyire közvetlen a fenyegetés.
Február 19-én, amikor az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatos aggodalmak nőttek, Zelenszkij figyelmeztette a müncheni biztonsági konferenciát, hogy a nyugati nemzeteknek fel kellene hagyniuk a Moszkvával szembeni "békülékeny" hozzáállásukkal. "Ukrajna biztonsági biztosítékokat kapott cserébe azért, hogy feladja a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenálját. Nekünk nincsenek lőfegyvereink. És nincs biztonság... De jogunk van sürgetni a megbékélési politikáról a biztonságot és békét garantáló politikára való áttérést" – jelentette ki.
Február 24-én a kora reggeli órákban, nem sokkal az orosz invázió kezdete előtt Zelenszkij beszédet rögzített mind Ukrajna, mind Oroszország polgáraihoz. Vitatta az orosz kormány állításait a neonácik jelenlétéről az ukrán kormányban, és kijelentette, hogy nem áll szándékában megtámadni a donbászi régiót, miközben kiemelte személyes kapcsolatait a térséggel. A beszéd egy részében oroszul szólt az orosz néphez, és felszólította őket, hogy gyakoroljanak nyomást a vezetésre a háború megakadályozása érdekében:
A beszédet széles körben "érzelmesnek" és "megdöbbentőnek" minősítették.
2022-es orosz invázió
A 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen 2022. február 24-én vette kezdetét, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. Ez a legnagyobb hagyományos katonai konfliktusA G7-ek újabb szankciókkal fenyegették meg az oroszokat Európában a második világháború óta, illetve a legnagyobb eszkaláció az orosz–ukrán háború 2014-es kezdete óta. Oroszországban tilos háborúként hivatkozni a katonai konfliktusra, a hivatalos orosz kormányzati narratíva szerint mindez különleges hadművelet Ukrajnában (, szpecialnaja vojennaja operacija na Ukrajinye).
Politikai nézetek
Gazdasági kérdések A BIHUS info június közepén adott interjújában Andrij Herus, az ukrán elnök képviselője a Miniszteri Kabinetben kijelentette, hogy Zelenszkij soha nem ígérte meg a kommunális tarifák csökkentését, de egy kampányvideó, amelyben Zelenszkij azt állította, hogy a földgáz ára Ukrajnában 20-30 százalékkal vagy talán még ennél is többel csökkenhet, nem közvetlen ígéret volt, hanem valójában "félszavas" és "viccelődés". Zelensky stated that he did not promise to lower tariffs , Ukrayinska Pravda (12 June 2019) Zelenszkij választási programjában csak egyszer említette a tarifákat – hogy a tőkeamnesztiából befolyó pénzt "az alacsony jövedelmű polgárok tarifaterheinek csökkentésére" fordítanák.
Külpolitika Elnökválasztási kampánya során Zelenszkij azt mondta, hogy támogatja Ukrajna tagságát az Európai Unióban és a NATO-ban, de szerinte az ukrán választóknak népszavazáson kellene dönteniük az ország e két szervezethez való csatlakozásáról, ugyanakkor úgy vélte, hogy az ukrán nép már az "eurointegrációt" választotta. Zelenszkij közeli tanácsadója, Ivan Bakanov is azt mondta, hogy Zelenszkij politikája támogatja az EU- és a NATO-tagságot, és népszavazás megtartását javasolja a tagságról. Zelenszkij választási programja azt állította, hogy az ukrán NATO-tagság "a Majdan választása és az alkotmányban rögzített irányvonal, ráadásul ez védelmi képességünk megerősítésének eszköze." Zelensky, Poroshenko, Tymoshenko and Gritsenko told how to move to NATO , Ukrayinska Pravda (25 March 2019). A program szerint Ukrajnának célul kell kitűznie, hogy 2024-ben NATO-tagsági akciótervre pályázzon. A programban az is szerepel, hogy Zelenszkij "mindent megtesz annak érdekében", hogy Ukrajna 2024-ben az Európai Unió tagságára pályázhasson. From the EU to nuclear weapons: foreign policy Zelensky, Poroshenko, Tymoshenko and Gritsenko , Ukrayinska Pravda (25 March 2019). Két nappal a második forduló előtt Zelenszkij kijelentette, hogy "erős, erőteljes, szabad Ukrajnát akar építeni, amely nem Oroszország kistestvére, nem Európa korrupt partnere, hanem a mi független Ukrajnánk".
2020 októberében Azerbajdzsán mellett foglalt állást az Azerbajdzsán és az örmények közötti, a vitatott Hegyi-Karabah régióért folytatott hegyi-karabahi háború kapcsán. Zelenszkij így nyilatkozott: "Támogatjuk Azerbajdzsán területi integritását és szuverenitását, ahogyan Azerbajdzsán is mindig támogatja a mi területi integritásunkat és szuverenitásunkat."
2022 februárjában kérelmezte Ukrajna felvételét az Európai Unióba.
Zelenszkij megpróbálta Ukrajnát semleges félként pozícionálni az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti politikai és kereskedelmi feszültségekben. 2021 januárjában Zelenszkij az Axiosnak adott interjújában azt mondta, hogy nem érzékeli Kínát geopolitikai fenyegetésként, és nem ért egyet az Egyesült Államok azon állításaival, hogy az azt képviseli.
Az orosz-ukrán háború
Zelenszkij támogatta a 2013 végi és 2014 eleji Euromajdan mozgalmat. A donbászi háború idején aktívan támogatta az ukrán hadsereget, Zelenszkij segített finanszírozni egy Donbászon harcoló önkéntes zászlóaljat.
Az ukrajnai Komszomolszkaja Pravdának adott 2014-es interjújában Zelenszkij azt mondta, hogy szívesen ellátogatott volna a Krímbe, de elkerüli, mert "fegyveres emberek vannak ott". 2014 augusztusában Zelenszkij fellépett az ukrán csapatoknak Mariupolban, később pedig stúdiója egymillió hrivnyát adományozott az ukrán hadseregnek. A Krím 2014-es orosz annektálásával kapcsolatban Zelenszkij azt mondta, hogy reálisan szólva, csak egy oroszországi rendszerváltás után lehetséges a Krím visszaadása ukrán ellenőrzés alá.