Atzél Ede, báró (Budapest, 1906. október 10. – 1944. december 15.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1687/1949. folyószáma alatt.Budapesti központi jbíróság 1948. okt. 22-én kelt Pk. I. 582706/1948-5. sz. végzése. erdélyi földbirtokos, közgazdász, agrárpolitikus, a magyar nemzeti ellenállási mozgalom jelentős személyisége.
Származása, gyermek- és ifjúkora Báró Atzél Elemér és gróf Wass Mária gyermeke, Wass Albert unokatestvére. Szülei korai halála miatt Vasasszentgothárdon és Mezőzáhon nevelkedett, majd a kolozsvári református gimnázium és kollégium diákja lett. Agrármérnöki tanulmányait Németországban, a stuttgarti Hohenheim Egyetemen végezte. 1929-ben feleségül vette gróf Bethlen Beátát, házasságukból nyolc gyermek született, közülük kettő korán elhunyt.
Felnőttkori tevékenysége A romániai Országos Magyar Pártban és az EMGE-ben (Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület) is tevékenykedett. Hirdette, hogy gazdasági alapok megteremtése és biztosítása nélkül az erdélyi magyarság megmaradása nem lehetséges. Az EMGE keretében téli agrártanfolyamokat tartott. Támogatta a szövetkezeti mozgalmat. 1937-ben részt vett a Tamási Áron elnökletével megtartott marosvásárhelyi találkozón. Tagja volt a Magyar Testvéri Közösségnek, valószínűleg már az 1920-as évektől.
A második bécsi döntés után, Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekült, ahol apósa árokaljai birtokán mintagazdaságot hozott létre. 1941-ben megalapítója és elnöke volt a Wesselényi Lövészegyletet polgári önvédelmi szerveződésnek, melynek célja a nem katonaköteles fiatalokat egy esetleges, a románok vagy a németek elleni partizánháborúra a kiképezni.Báró Atzél Ede: Célunk, hogy a honvédség szellemét bevigyük a polgári hétköznapokba. In: Ellenzék, Kolozsvár, 1941. április 28. 3. oldal.
1944-től részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban. Vezetőségi tagja volt az 1944-én elején megalakult Magyar Hazafiak Szabadság Szövetségének (MHSZSZ), és később azt képviselte a Magyar Nemzeti Felszabadító Bizottságban (MNFB). 1944. szeptember 4-én, a román csapatok elleni tordai csata előzményeként egységének katonai vállalkozásával elfogott egy egész román hadosztályparancsnokságot. Szeptember második felében Faust Imrével és Dudás Józseffel együtt, egy félhivatalos fegyverszüneti delegáció tagjaként, a fronton átlépve, felvették a kapcsolatot az orosz katonai vezetéssel. Moszkvában F. F. KuznyecovFjodor Fjedorovics Kuznyecov (1904-1979) /Фёдор Федотович Кузнецов/ vezérezredes, a második világháború alatt a szovjet katonai hírszerzés főnöke. vezérezredessel tárgyaltak. Ily módon előkészítőjévé váltak a kormányzó által jóváhagyott, Faragho-féle októberi orosz–magyar fegyverszüneti tárgyalásoknak. jobbra|bélyegkép|350px|Atzél Ede és családja 1943-ban
Az általa szervezett irreguláris katonai alakulattal vasúti vonalakat és hidakat robbantott, hogy a visszavonuló németek ne tudják kiszállítani az országból a magyar fiatalokat és a rabolt értékeket. A honvéd tisztikar részére németellenes röpiratot adott ki. A nyilasok elfogató-parancsot adtak ki ellene azzal, hogy elfogás esetén a helyszínen főbe lövendő. Szügyi Zoltánnal, a Szent László hadosztály parancsnokával több ízben tárgyalt, annak érdekében, hogy az próbálja meg hadosztályát az oroszok elől az angolszászokhoz átvezetni. 1944. december 3-án a Nemzeti Felszabadítási Bizottság megbízásából a gödöllői orosz katonai parancsnoksághoz ment, ahonnan nem tért vissza. Későbbi sorsáról nincsenek biztos ismeretek. Egy orosz lágerből hazatért magyar rab állította, hogy fogsága alatt találkozott báró Atzél Edével. A legújabb kutatások is azt valószínűsítik, hogy Atzél valamelyik szovjet internálótáborban vagy börtönben halt meg.Lásd: Nyomtalanul. Dokumentumfilm báró Atzél Edéről, Novák Tamás rendezésében. 2018. A budapesti központi járásbíróság 1948-ban 1944. december 15-ei dátummal holttá nyilvánította.
Utóélete A kolozsvári népbíróság 1946-ban, távollétében mint háborús bűnöst 20 évi szigorított fegyházbüntetésre ítélte. Nagy Ferenc, Magyarország miniszterelnöke 1946. augusztus 21-én aláírt igazolása szerint a nemzeti ellenállási mozgalomban és a fasizmus elleni harcban önfeláldozó magatartást tanúsított. Feleségét az ötvenes évek elején hat kiskorú gyermekével együtt Budapestről kitelepítették. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke 1994. október 28-i levelében Atzél Edét a Nemzeti Ellenállási Szövetség kitüntetésre méltó vezető egyéniségének nevezte. Gödöllőn 1996-ben emléktáblát állítottak a tiszteletére „a Magyar Nemzeti Ellenállás hőse” felirattal.
jobbra|bélyegkép|350px|Atzél Ede-emléktábla Gödöllőn
Jegyzetek
Források Szekér Nóra: Életrajzok Sípos Péter (szerk.): Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS Katona Szabó István: Báró Atzél Ede és gróf Wass Albert – az író 103. születésnapja alkalmából. – A Kráter kiadó honlapján, 2011. 01. 08. Wass Albert, Most testvérbátyámról szólok…. In: Erdélyi Magyarság, 2002/49. 17-18. oldal Solkim: Az acélt megedzik. Ki volt borosjenői báró Atzél Ede? Katona Szabó István: Ki is volt báró Atzél Ede? In: Erdélyi Magyarság, 1(2002), 18. Szekér Nóra: A Magyar Közösség története. PHD értekezés. Budapest, 2009 Katona Szabó István: Egy elfelejtett nemzeti hős: báró Atzél Ede. In: Erdélyi Magyarság, VII. évf. 1996. okt. nov. dec. pp 37-38. Владимир Лота : Информаторы Сталина. Неизвестные операции советской военной разведки 1944-1945 Beke György: Három pogány közt – Atzél Ede báró harca a független Erdélyért. Magyar napló, 9. évf. 2. sz. 1997, pp. 39-41. Beke György: Egy elátkozott erdélyi báró megdicsőülése. Székelyföld. Csíkszereda, 1999. február, pp. 107–115. 100 éve született báró Atzél Ede. Magyar Égtájak. Budapest, 2006. ősz Nyomtalanul. Dokumentumfilm báró Atzél Edéről, Novák Tamás rendezésében. 2018 Az acél Atzél. In: Ellenzék, Kolozsvár 1928. június, 49. évf. 138. sz. 2. oldal)
Kategória:1906-ban született személyek Kategória:Romániai magyar politikusok Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar bárók Kategória:Magyar antifasiszta ellenállók Kategória:Őrizetben elhunyt személyek