bélyegkép|jobbra|250px|Az 1939-es Tiszavirág című filmben (a fénykép 1938-ban készült) Tolnay Klári, született Tolnay Rozália (Budapest, 1914. július 17.Születése bejegyezve a Budapest IX. kerületi anyakönyv 1628/1914 száma alatt – Budapest, 1998. október 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas Iván Kossuth-díjas színművész volt.

Családja és származása A nemesi származású dunaszentgyörgyi Tolnay családnak a sarja. Apja dunaszentgyörgyi Tolnay István (1885–1934), gépészmérnök, földbirtokos, anyja Siess Eleonóra (1887–1972). Az apai nagyszülei dunaszentgyörgyi Tolnay Gedeon (1849–1921), államvasúti felügyelő, mohorai földbirtokos, és tarnói Huley Rozália (1854–1915) voltak. Az anyai nagyszülei Siess Győző (1843–1919), MÁV főfelügyelője, államvasúti főmérnök, és Meszner Eleonóra (1851–1914) voltak. Az apai nagyapjának, Tolnay Gedeonnak a fivére dunaszentgyörgyi Tolnay Lajos (1837–1918)Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1710/1918. folyószáma alatt. mérnök, miniszteri tanácsos, a Magyar Államvasutak elnök-igazgatója és országgyűlési képviselő. Tolnay Klárának az egyenesági ősapja Tolnay György, aki 1643. július 6-án címeres nemeslevelet szerzett adományban III. Ferdinánd magyar királytól.Szluha Márton. (2013) Vas vármegye nemesi családok. II. kötet. Heraldika kiadó. (733.-735.o.)

Tolnay Klárának az előkelő egyenesági felmenői között a mecséri Mecséry-, az okolicsnói Okolicsányi-, a nemesvarbóki Plachy-, az iglói Sztontagh-, valamint a domanoveczi és lestinei Zmeskal családok találhatók. Az apai nagyapai dédanyja dunaszentgyörgyi Tolnay János táblabíróné iglói Szontagh Erzsébet (1816–1908), illetve az apai nagyanyai dédanyja tarnói Huley Károlyné nemesvarbóki Plachy Katalin (1836–1880) volt.

Élete Szülei Tolnay István földbirtokos és Siess Eleonóra voltak, két évvel idősebb bátyja, György hivatásos katonatiszt lett.A színésznő, aki Istennel indokolta Rákosi Mátyásnak a pártonkívüliséget Bár Tolnay Klári a fővárosban született, a Nógrád vármegyei Mohora faluban töltötte gyermekkorát a család középbirtokán. Elemi iskoláit is ott végezte, majd Balassagyarmaton bejáró diák volt a polgáriban. Két évet a nyíregyházi angolkisasszonyoknál tanult, majd Debrecenben érettségizett felsőkereskedelmi iskolában.

Pályája Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnai Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál. Kezdeti – erős palóc tájszólása miatti – kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban. Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután vették át 1934-ben a Vígszínházba. Eleinte naiva szerepeket osztottak rá. Egészen 1946-ig a társulat tagja volt, ekkor két évet a Művész Színháznál töltött, majd 1948–49-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett, akiket Révai József miniszter rendeletére neveztek ki Jób Dániel helyére. bélyegkép|jobbra|220px|Tamási Áron: Énekes madár (1935). Tolnay Klári (Gondos Magdolna), Egri István (Kömény Móka) bélyegkép|221px|Édesapja dunaszentgyörgyi Tolnay István díszmagyarban. A mohorai Tolnay Klári Emlékház gyűjteményéből 1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt, a kilencvenes években másodvirágzását élte karrierje. Gyakran foglalkoztatott szinkronszínész is volt, a nyolcvanas-kilencvenes években számtalan idősebb nőalakot formált meg.

Magánélete 1936. szeptember 26-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül ment Ráthonyi Ákos rendezőhöz.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1677/1936. folyószáma alatt. Lányuk, Ráthonyi Zsuzsanna 1940-ben született, 2007-ben hunyt el. Második gyermekük fiú lett volna, de egy bombatámadás miatt idő előtt megindult a szülés, és a Mátrában a gyermeket nem lehetett megmenteni. 1938-1944 között egy rózsadombi villában éltek.

A második világháborút követően férje emigrált, lánya pedig 1956-ban követte, miután Tolnay Klári Münnich Ferencnél tett személyes közbenjárására kapott a forradalom leverése után kivándorló vízumot. Bécsben telepedett le, ahol televíziós szerkesztőként dolgozott.

Mészöly Dezső Lyukasóra című tévéműsorában 1993-ban vallott a művésznő először Márai Sándorhoz fűződő titkos viszonyáról. 1945-ben mutatta be a Vígszínház Márai Varázs című darabját, amelynek kapcsán megismerkedett személyesen is az íróval. Kettejük kapcsolata olyannyira titkos volt, hogy Márai az Ismeretlen kínai költő elnevezés mögé bújt, aki mögött egy jelentéktelen kínai poétát tételeztek fel, aki a nagy bokszerlázadás idején a fővárostól távol tengette sanyarú napjait, mert az irodalmi életből feltehetően politikai ellenfelei és irodalmi vetélytársai száműzték. Személyes hangú verseit egy távollévő, ismeretlen nevű volt császári táncosnőhöz (Tolnayhoz) írta, akiről is mindenfélét találgattak.

Részlet Márai titkos leveleiből: „Kedd. Ajánlanám a következőket: szerdán, ha nem lesz rossz az idő, 1 h-kor várom a híd budai kijáratánál. Ha esik, akkor a pesti oldalon várom, ugyanabban az időben, az Országház kávéház előtt. Ha szerda valamilyen okból nem jó, akkor pénteken várom, ugyanez időben, ugyanígy: jó időben Budán, esőben Pesten. – Mindenesetre várom szerdán, s ha nem jön, akkor pénteken. Jó lesz így? Kezit, lábát csókolom.”

Tolnay a Művész Színházban ismerkedett meg Darvas Ivánnal, akivel össze is házasodott, de 1958-ban férje börtönbüntetése alatt elváltak. Színpadi sikerei mellett számos filmben is szerepelt. 1995-ben kizárólag az ő személyére építve készített forgatókönyvet és rendezett Lebár József animációs rendező Ajánlás címmel.

1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda: Régimódi történet című darabjában próbált, készült a szerepre. 1998. október 27-én otthonában, csendesen, álmában távozott az élők sorából.

Utolsó éveiben Budapest V. kerületében, a Fejér György utcában élt.

Fontosabb színpadi szerepei

Filmjei

Hacsek és Sajó – A két ültetvényes (rövid játékfilm) (1934) – pincérlány Az új rokon (1934) – Kenyereslány Meseautó (1934) – Sári Az okos mama (1935) – Erzsike, Tabódy lánya Légy jó mindhalálig (1936) – Bella, Viola húga Tisztelet a kivételnek (1937) – Vera, Kántorék lánya Az én lányom nem olyan (1937) – Gitta, Hubay Péter lánya A kölcsönkért kastély (1937) – Mary, Gruber lánya Magdát kicsapják (1937-1938) – Makray Erzsébet tanárnő Döntő pillanat (1938) – Éva, Bálint Gábor felesége Azurexpressz (1938) – Teri A hölgy egy kissé bogaras (1938) – Takács Klári / Bimbi Gyimesi vadvirág (1938) – Magdolna, Palánka felesége Bors István (1938-1939) – Ilonka Tiszavirág (1939) – Aracsiné Toprini nász (1939) – A gróf felesége Hat hét boldogság (1939) – Éva, Bozsó lánya A nőnek mindig sikerül (Margithídi kaland) (1939) – Mester Laura Zavaros éjszaka (1940) – Buday Klári Erzsébet királyné (1940) – Latkóczy Ida Tóparti látomás (1940) – Balázs Anna Vissza az úton (1940)- Anni, kenyereslány A szerelem nem szégyen (1940) – Suzanne, francia nevelőnő Egy csók és más semmi (1941) – Nadányiné Havasi napsütés (1941) – Fifi, a vezérigazgató lánya Néma kolostor (1941)- Betti, masamódlány Három csengő (1941) – Anna, szobalány Az ördög nem alszik (1941) – Éva Gentryfészek (1941) – Kovács Zsuzsi Kádár kontra Kerekes (1941) – Kádár Erzsi ügyvéd Férfihűség (1942) – Maya, francia orvosnő Keresztúton (1942) – Attovay Edit Pista tekintetes úr (1942) – Rolla, Horváth lánya Katyi (1942) – Varga Kató / Katyi Szerencsés flótás (1943) – Klári Palócvirág (rövid játékfilm) (1943) – Katyi Féltékenység (1943) – Eszter Menekülő ember (1943) – Klára / Marianne Rákóczi nótája (1943) – Koltai Krisztina Ágrólszakadt úrilány (1943) – Jánossy Éva Idegen utakon (1944) – Máté Judit XIV. René (1946) – befejezetlen film Beszterce ostroma (1947-1948) – Apolka Tűz (1948) – Asztalos Mária Egy asszony elindul (1949) – Bangháné, Ilonka Déryné (1951) – Déryné Rokonok (1954) – Lina, Kopjássné Mese a 12 találatról (1956) – dr. Bartháné, patikusnő Ünnepi vacsora (1956) – Márta A tettes ismeretlen (1957) – Miklósiné Zsófi Dani (1957) – Aranka Micsoda éjszaka! (1958) – Karsai Klára Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Csiszérné Fűre lépni szabad (1960) – Anna, Kéri felesége Virrad (1960) – Elza, Szabó felesége Mindenki ártatlan? (1961) Nem ér a nevem (1961) – Bende Etelka, jegypénztárosnő Angyalok földje (1962) – Miklós anyja Fagyosszentek (1962) – Gyepes felesége Pacsirta (1963) – Tóni, Vajkayné Fáklyaláng (1963) (tévéfilm) – Kossuth felesége Hogy állunk, fiatalember? (1963) – Bálintné Ezer év (1963) – Bencsikné Ők tudják, mi a szerelem (1964) (tévéfilm) – Estelle Debouf Fournier Apa (1966) – Anya Utószezon (1966) – Szilágyiné A koppányi aga testamentuma (1967) – Babocsai Gáspárné Az özvegy és a százados (1967) – özvegy Holló Józsefné Ninocska, avagy azok az átkozott férfiak (1967) – gyászoló asszony/feleség Családi tűzhely (1968) (tévéfilm) – Pertics Jenőné Elsietett házasság (1968) – özvegy Komáromi Gézáné Ismerkedők – Rutinműtét (1969) Hatholdas rózsakert (1970) – Ilka néni Szemtől szemben (1970) – Sajbánné] Szerelmi álmok – Liszt (1970) – Kozima, Liszt leánya A Danaida (1971) (tévéfilm) – Nóra Reménykedők (1971) – Endrényiné, Emmi Jó estét nyár, jó estét szerelem (1972) – Juhászné Volt egyszer egy család (1972) – Bujták grófnő Asszony a viharban (1974) (tévéfilm) – Sudárné Hogyan viseljük el szerelmi bánatunkat?!… (1975) (tévéfilm) Ballagó idő (1976) – Nagymama Fekete gyémántok (1976) – Theudelinda grófnő Mélosz pusztulása (1976) (tévéfilm) Magyar népmesék a Zöld Péter című része (1977) (rajzfilmsorozat) – Mesélő A miniszterelnök (1978) (tévéfilm) Drága kisfiam (1978) – Anya Legato (1978) – Zarkóczy Rózsika Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978) – Zsani néni Földünk és vidéke (1978) (tévéfilm) Kojak Budapesten (1980) – Szalánczyné Róza néni elintézi (1982 (tévéfilm) – Róza néni Humorista a mennyországban (1982 tévéfilm) A csoda vége (1983) – Bözsi Ők tudják, mi a szerelem (1983) (tévéfilm) – Estella Reumavalcer (1983) (tévéfilm) A vörös grófnő (1984) – Geraldin, Károlyi nevelőanyja Bevégezetlen ragozás (1985) (tévéfilm) A bunker (1986) (tévéfilm) A Jávor (1987) (archív filmfelvétel) Vili, a veréb (1989) – Verbéna, hang Film (1991) (tévéfilm) Drága kisfiam (1994) Ajánlás (1995) – animációs film

bélyegkép

Szinkronszerepei bélyegkép|jobbra|Tolnay Klári és Béres Ilona 1963-ban Film Robin Hood kalandjai (The Adventures of Robin Hood, 1938) .... Bess (Una O'Connor) Óz, a csodák csodája (The Wizard of Oz, 1939) .... Em néni (Clara Blandick) Bambi (Bambi, 1942) .... Bambi mamája Akiért a harang szól (For Whom the Bell Tolls, 1943) .... Pilar (Katína Paxinú) Kék rapszódia (Rhapsody in Blue, 1945) .... Rose Gershwin (Rosemary DeCamp) Egy életen át (Selskaya uchitelnitsa, 1947) .... Varvara Vasziljevna (Vera Maretskaya) Hamupipőke (Cinderella, 1950) .... Tündér Titkos megbízatás (Sekretnaya missiya, 1950) .... Marta Shirke (Yelena Kuzmina) Van hazájuk (U nikh yest rodina, 1950) .... Szmajda nevelőnő (Lidiya Smirnova) Főutca (Calle Mayor, 1956) .... Isabel (Betsy Blair) Hétköznapi tragédia (Il ferroviere, 1956) Patkányfogó (Gervaise, 1956) .... Virginie (Sizy Delair) A nap vége (Smultronstället, 1957) .... Borgné, Isak édesanyja (Naima Wifstrand) Gigi (Gigi, 1958) .... Nagyi (Hermione Gingold) Ballada a katonáról (Ballada o soldate, 1959) .... Aljosa anyja (Antonina Maksimova) Csipkerózsika (Sleeping Beauty, 1959) .... Flóra Az édes élet (La dolce vita, 1960) .... Lady Rodd, angol médium (Rosemary Rennel Rodd) 101 kiskutya (One Hundred and One Dalmatians, 1961) .... Nanny Az utolsó ítélet (Il Giudizio universale, 1961) .... A paradicsomdobáló gyermek anyja (Marisa Merlini) Végzetes rágalom (The Children's Hour, 1961)