Spartathlon

A Spartathlon egy 246 kilométeres ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtol, és a futók az Akropolisz lábától Leonidász király Spárta főterén álló szobráig futnak.

A Spartathlon egy Pheidippidész nevű athéni futár Hérodotosz által dokumentált futását reprodukálja, és történészek szerint ez a futás képezi a modern maratoni mitológia alapját. A verseny az egyik legkeményebb ultramaratoni futás a világon, és negyedszázados története során számos magyar sikert hozott. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt a versenyt nem rendezték meg.

Történelem

Hérodotosz elbeszélése szerint i. e. 490-ben, a marathóni csata előtt Miltiadész athéni sztratégosz egy küldöncöt menesztett Spártába, hogy segítséget kérjen Leonidász királytól a perzsák ellen. Hérodotosz így emlékszik Pheidippidész futásáról:

„Mielőtt a hadvezérek elhagyták volna a várost, követet küldtek Spártába egy Pheidippidész nevű athéni férfit, aki nagyon gyorsan tudott futni, és ez is volt a foglalkozása…”

„A hadvezérek tehát ezt a Pheidippidészt, aki azt állította, hogy találkozott Pannal, elküldték Spártába, s az Athénból való indulása utáni napon már meg is érkezett. Felkeresvén az elöljárókat, ezt mondta: »Lakedaimóni férfiak! Az athéniak azt kérik tőletek, hogy siessetek a segítségünkre, és ne nézzétek tétlenül, hogy a legősibb hellén várost a barbárok leigázzák.«” Hérodotosz: A görög-perzsa háború, VI. könyv 106, 435. oldal. Osiris kiadó, Budapest, 2000

Történészek szerint Pheidippidész spártai futása szolgál a modern maratoni futás mitológiájának alapjául. Hérodotosz, aki néhány évtizeddel a marathóni csata után írta meg a görög-perzsa háború történetét, nem említ olyan hírvivőt, aki a csata után Athénbe futott volna a győzelem hírével. A modern legenda, mely szerint Pheidippidész úgy kimerült a 35-40 kilométer körüli futástól, hogy odaérve csak annyit bírt mondani, hogy „Győztünk!”, és holtan esett össze, több száz évvel későbbi adalék, mely vélhetőleg a Pheidippidész-legenda átalakulásából képződött. A marathóni futás első ismert írásos említése Plutarkhosztól származik, aki bő fél évezreddel a marathóni csata után, Athén dicsőségéről című művében írta le a történetet, de ő még egy Therszipposz vagy Euklész nevű hírvivőről beszélt.

Az első modern kori futás

Hérodotosz szavai John Fodent, a brit légierő tisztjét gondolkodóba ejtették. Foden, aki maga is amatőr ultramaratonista, 1982-ben négy társával elindult kipróbálni, hogy vajon lehetséges-e ezt a 246 kilométeres távot másfél nap alatt futva megtenni.

Fodenék kísérlete többször is majdnem kudarcba fulladt. A latin betűs táblák teljes hiánya és a rossz minőségű térkép miatt a csapat lépten-nyomon eltévedt. Felszerelésük hiányos volt, és kísérőjük eltévedései és kerülései miatt a futók többször is kiszáradtak és eléheztek. Volt olyan szakasz, ahol öt órán keresztül víz nélkül kényszerültek futni. A futóknak a kutyákkal is gyakran meggyűlt a bajuk, ezért a szokásos felszerelésen túl köveket is cipeltek, a támadó kutyák visszarettentéséhez.

Az ötfős csapatból csak John Scholten ért 36 órán belül Spártába,Spartathlon (trial run of the course) és ezzel megszületett a Spartathlon. A következő évben a csapat megszervezte az első hivatalos versenyt, amit azóta évről évre megtartanak.

Útvonal és verseny

A futók Athén belvárosából a tengerpart felé futnak, és Elefszína, Megara és Kineta érintése után, 78,5 kilométernél érik el a Korinthoszi-csatornát. A csatorna után a Peloponnészosz-félszigeten az ókori Korinthosz, Nemea és Lürkeia után, 159 kilométernél érik el a közel 1200 méter magas Parthenio-hegyet, ahol Pheidippidész a monda szerint találkozott Pan istennel. A hegyet követően Nesztani és Tegea érintése után érik el Spártát a futók. A cél Spárta pálmafákkal övezett főterén, Leonidász király szobránál van és a verseny a Leonidász lábának megérintésével ér véget. A verseny részletes térképe

bélyegkép|180px|balra|A verseny érmeFodenék útvonala, mely az ókori utak és városok vonalát követte, zömében szekérutakon haladt, és az útnak kevesebb mint fele volt leaszfaltozva. Az évek során a görög úthálózat folyamatosan fejlődött, és már csupán 10 kilométer halad szekérutakon, ösvényeken.

A verseny során a futóknak 75 ellenőrző ponton kell áthaladniuk, és minden pontot egy előre meghatározott szintidőn belül kell elhagyniuk. Aki szintidőn túl érkezik, bármelyik ponton kizárhatják, azonban a verseny első felében a versenybírók rugalmasan kezelik a szintidőt, és csupán az este leszállta után kezdik szigorúbban venni a késéseket.

A futók zöme a Parthenio-hegyet és az azt megelőző több mint 10 kilométeres emelkedőt tartja a Spartathlon vízválasztójának. Az emelkedőt a futók többsége már éjszaka kezdi meg, és a csúcsra 20-22 óra futás után érkezik meg. A csúcs előtti utolsó három kilométert kivilágítatlan hegyi ösvényen, egy szakadék peremén kell megtenni. Több beszámoló említ a csúcsot megelőző és követő 10-15 kilométerről hallucinációs élményeket és a versenyt feladók többsége még a hegy (ahogy a bennfentesek nevezik: „A Hegy”) előtt száll ki.bélyegkép|180px|balra|Az érem hátoldala

A szigorú szintidők, a kemény emelkedők és a gyakran szélsőségesen meleg időjárási körülmények miatt ultramaratonista körökben úgy tartják, hogy a Spartathlon az egyik legkeményebb, ha nem maga „a” legkeményebb futóverseny a világon.

A verseny tisztaságát védve a szervezők nem osztanak pénzdíjakat, és az összes célbaérkező azonos díjazásban részesül, azaz nyer egy olajág-koszorút, melyet spártai elöljárók helyeznek a fejére, és egy érmet. Továbbá minden célba érkezőt spártai lányok kínálnak az Evrotasz folyó vizével.

A szervezők a versenyt nemcsak sporteseménynek, hanem kulturális rendezvénynek is tekintik, és ezt jól tükrözi, hogy 2006 óta évről évre a verseny kizárólagos szponzora a Stravos Niarchos Alapítvány, mely szinte kizárólag kultúrát, művészetet, oktatást és orvosi kutatást támogat. A legtöbbszörös teljesítő a német Karl Hubert (25 célbaérés; 2023). A verseny leggyorsabb teljesítését 1984 óta a görög Jannisz Kúrosz tartotta (20 óra 25 perc), amit 2023-ban döntött meg az immár négyszeres győztes, Fotis Zisimopoulos (19 óra 55 perc). A versenyt négyszer csak Jannisz Kúrosz illetve a német Helga Backhaus tudta megnyerni, sok háromszoros győztes is van.

Nevezési feltételek

Az a futó nevezhet, aki teljesíti a Spartathlon egyik kvalifikációs feltételét a versenyt megelőző két évben. A szintet 100 kilométertől szinte minden szabvány távon, illetve bizonyos kiemelt versenyen lehet teljesíteni. Nevezhet az a futó aki 100 kilométeren 10 órán belül (nők 10:30-on belül) fut, illetve 24 órán legalább legalább 180 kilométert (nők 170 kilométert) fut. Magyarországon az Ultrabalaton is kvalifikációs versenynek számít.

Magyar teljesítők bélyegkép|A 2019-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. (A képről hiányzik a későbbi győztes,. Bódis Tamás) thumb|200px|right|A 2012-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Szabó Béla, Palásthy István, Zahorán Ádám, Zahorán János, Lórántfi Csaba (takarásban), Kasz Ferenc, Méreg József, Lőw András, Lubics Szilvia, Sipos József, Tóth Attila, Végh Attila, Szabó Sándor. Első sor: Noszik János, Rudolf Tamás, Lajkó Csaba.

thumb|200px|right|A 2011-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Lengyel István, Szőnyi Ferenc, Gyurján Tamás, Tóth Attila, Szabó Béla, Lőw András, Lubics Szilvia, Bögi Sándor, Fazekas János. Első sor: Lesi Zoltán, Lajkó Csaba, Noszik János.

thumb|200px|right|A 2010-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Frank Tibor, Bögi Sándor, Szabó Béla, Lőw András, Noszik János, Lubics Szilvia, Tóth Attila, Kovács Imre. Első sor: Ispánki Zoltán, Molnár Péter, Végh Attila, Pető István, Fendrik László, Horváth Mónika. Hiányzik a képről: Lelkes Gusztáv, Szabó Géza, Horváth Ákos, Szabó Sándor, Illés Gábor, Zahorán János.

thumb|200px|right|A 2009-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Bögi Sándor, Csőre Ernő, Egyed János, Tóth Attila, Végh Attila, Szitó Ervin, Szőnyi Ferenc, Reményi László, Cserpák József, Lőw András, Szabó Béla. Első sor: Jang Youn , Fazekas János, Bene Ármin, Pető István, Soós Péter, Fendrik László, Németh Zoltán.

thumb|200px|right|A 2008-as magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Alsó sor balról jobbra: Csató József, Németh Zoltán, Horváth Mónika, Kalotai Levente, Korányi Balázs, Nemes Attila, Ispánki Zoltán. Felső sor balról jobbra: Reményi László, Zahorán János, Sándor Csaba, Méreg József, Fendrik László, Lőw András, Szitó Ervin, Egyed János, Kasz Ferenc, Végh Attila és Frank Tibor. Hiányzik a képről: Tóth-Urbán Tamás.

thumb|200px|right|A 2007-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Pánisz László, Kalotai Levente, Elek Endre, Orendi János, Horváth Jenő, Tóth-Urbán Tamás, Lőw András, Hegedűs Ákos. Első sor: Németh Zoltán, Fendrik László, Horváth Mónika, Végh Attila.

thumb|200px|right|A 2006-os magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Láposi Gyula, Hollókői Szabolcs, Korányi Balázs, Nemes Attila, Simon László, Sipos István, Molnár Péter, Blahó Ákos. Guggol: Tóth-Urbán Tamás, Fendrik László, Lőw András, Kalotai Levente, Végh Attila. Fekszik: Ispánki Zoltán, Frank Tibor.

thumb|200px|right|A 2005-ös magyar Spartahlon csapat. Alsó sor, balról jobbra: Végh Attila, Lőw András, Kalotai Levente, Fendrik László és Nemes Attila. Felső sor: Láposi Gyula, Lelkes Gusztáv, Horváth Jenő, Ispánki Zoltán és Korányi Balázs. A képen nem szerepel: Csató József

thumb|200px|right|A 2004-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Balról jobbra: Kalotai Levente, Lőw András, Bontovics Tímea, Lelkes Gusztáv.

thumb|200px|right|A 2003-as magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Guggol, balról jobbra: Ispánki Zoltán, Frank Tibor, Reményi "Remo" László. Áll: Zámbori Zoltán, Nemes Attila, Lőw András, Méreg József, Láposi Gyula, Pék Imre (takarásban), Pető István, Hollókői Szabolcs. A képen nem szerepel: Kalotai Levente

thumb|200px|right|A 2002-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Guggol, balról jobbra: Láposi Gyula, Fendrik László, Horváth Jenő. Áll: Pék Imre, Sike Gábor, Kalotai Levente, Nemes Attila, Lőw András, Ispánki Zoltán, Stanley "CAS" Hardesty

thumb|200px|right|Az 1986-os magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Balról jobbra: Kis-Király Ernő, Kraivich József, Simon László, Sipos István bélyegkép|A 2019-es magyar Spartathlon-csapat a rajt előtt. Balról jobbra hátsó sor: Veress Béla, Sárosi Gyula, Zahorán János, Káldi Péter, Toldi Péter, Lőw András, Kovács Ádám, Máthé Zoltán, Korányi Balázs, Simonyi Balázs // középső sor: Gálik Ervin (Szlovákia), Maráz Zsuzsanna, Marton-Mlecsenkov Éva, Kisháziné Zombori Erika, Vágó Boglárka, Tóth Attila, Gyöngyösi János Tibor, Czunyi Károly // guggoló sor: Bíró Attila, Csécsei Zoltán, Borbás Tibor bélyegkép|2023-as magyar teljesítők az éremátadáson A legtöbbszörös magyar teljesítő Lőw András (21 célba érkezés), őt Simonyi Balázs követi, aki egyben tagja annak a szűk klubnak, akik az első teljesítésüktől kezdve legalább tíz, megszakítások, kiesések nélküli célbaérést tudhatnak magukénak. (Nem ideszámítva 2020-at, amikor a Covid-járvány miatt nem rendeztek versenyt). Az eddigi magyar célbaérők (időrendben – név, teljesítés éve, nettó idő, félkövérrel a dobogós helyek):

Spartathlon

Źródło i licencja