A mátyásföldi repülőtér Budapest térségében az első nemzetközi kereskedelmi légiforgalmi repülőállomásGerő Gyula: A francia katonai büntetőjavaslat. I., Magyar Katonai Közlöny 12. évfolyam 1-2. füzet, 1924. (adtplus.arcanum.hu) volt (1922–1937 között). Magyarország harmadikként létesített repülőtereként (1916-ban), majd pedig az első közforgalmi légikikötőként (1926–1937) is üzemelt.
1916-ban a Magyar Általános Gépgyár által gyártott repülők üzemi berepüléseinek céljából épült. A repülőgépgyártás visszaszorultával a gyár melletti területet majd egy évtizeden át bérbe adták. 1926-tól a magyar állam tulajdona lett, az 1930-as évek végétől a Magyar Honvédség, az 1950-es évek második felétől a szovjet hadsereg birtokolta, majd az 1990-es évektől – bár addigra az északi felén jelentősen beépült – a XVI. kerületi önkormányzathoz került. A modern repülés követelményeinek már az 1930-as években sem felelt meg. A többnyire hobbi célú légiforgalom a modellrepülők formájában és kisebb légibemutatók alkalmával még a 21. században is rendszeres. Ekkor már elsősorban lakossági igényeket szolgál: kutyasétáltatásra, a közeli lovardák lovaglásra, legeltetésre, kaszálóként használják, illetve íjászásra, madarászásra stb...
Elhelyezkedése, területe
Bár mind a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) üzeme, mind a repülőtér területe – Mátyásföld 1933-as önállósodását követően is – egészen 1950-ig Cinkota közigazgatásához tartozott, mégis mindenhol mátyásföldiként említik.Lantos Antal: Mátyásföld története, Kertvárosi helytörténeti füzetek 28. - 2012.
Mátyásföld határában fekszik, az ó-mátyásföldi villatelep déli szélével határos. Tengerszint feletti magasságát 1927-ben 146 méterben határozták meg. Nyugati szélének északi harmadát határolták a Magyar Általános Gépgyár épületei (39 méter magas víztoronnyal és egy 30 méteres kéménnyel kb. 10 katasztrális holdnyi beépített terület), mely mellett az 1940-es évektőlSuba János: Nagyobb honvédségi építkezések helyzete 1943. január 31-én (315-327. o.), Hadtörténelmi Közlemények 120. évfolyam1. szám, Hadtörténeti Intézet, 2007. (online: adtplus.arcanum.hu) kezdve nyugatra, majd a repülőtér területén keletre és délre számos ipari létesítmény (épületek, iparvágány) és laktanya (később az Újszász utca 45/b megnevezésű lakótelepBudapest XVI. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája, bp16.hu – 2008. május 7.), iskola is létesült.
1950-től Budapest XVI. kerületében Mátyásföld része. A repülőtér nyugati határa a kerületrész és Sashalom határa is egyben. Északi- és északkeleti oldalán a Rákos vasútállomásról kiágazó közvetlen iparvágány szegélyezi a gyárig. A repülőtér 21. századi bejáratához az Újszász utca és a Légcsavar utca vezetnek.
Mellette, délről, a Lovasvölgyi útnál kicsit érintve területét halad el a 2015-ben megnyitott Felsőrákosi-rétek tanösvény, ami 2014 óta Természetvédelmi Terület – 2018-ban a főváros második legnagyobb helyi jelentőségű védett élőhelyeként tartották számon.Bajor–Lampert Rita, Bajor Zoltán: Természetismereti tanösvények Budapesten (Felsőrákosi-rétek tanösvény 69. old.), MME, mek.oszk.hu - 2018. Szabó Lilla: A pesti zöldgyűrű koncepciója és a pestszentlőrinci Kavicsbánya szabadtérépítészeti koncepcióterve (diplomamunka), Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, architectforum.hu - 2012.Újabb tanösvény Budapesten, mme.hu - 2015. július 15.
Az 1910-es évek második felében, a rákosmezei „bölcsője” megszűnésével e reptér lett a magyar aviatika legjelentősebb helyszíne, amire környékén a repülőgéptervezők, -építők és reptetők emlékét is őrző utcanevek (Zsélyi Aladár, Prodam Guido, Pilóta, vagy a korábban Fokker nevet viselő Jókai Mór utca), a repülőtér HÉV megállóhely és emlékmű is emlékeztetnek.
bélyegkép|bal|A Mátyásföldi repülőtér a régi sashalmi temető felől 2021 januárjában Környezetében gyepes-cserjés területek vannak, amik a 2018-as szabályozási tervben közjóléti rendeltetésű erdőterületbe sorolt ökológiai folyosó övezet részei. Ebben, az EK/XVI/4 jelű övezetben a Kerületi Építési Szabályzat nem teszi lehetővé épület-elhelyezést, így a területek ökológiai értékeinek megőrzése biztosított. Ugyanakkor a repülőtértől keletre elhelyezkedő, akkor még beépítetlen terület – ami kiépített megközelítési lehetősége a Bökényföldi út – Rákosligeti határút nyomvonala nagyarányú forgalmat visel – a 2018-as fejlesztési lehetősége szerint a repülőtér és a lakóterületek közötti részen intenzív, kisvárosias lakóterületi fejlesztés intézményi kiegészítő funkciójú (Vi-2/XVI/V). A KÉSZ alátámasztó javaslati vizsgálata alapján a repülőtér szomszédságában fekvő területen új, a környezetéhez léptékében igazodó lakóterület és intézményi központ jöhet létre. A lakóterületek beépülése a környező kertvárosias lakóterületekhez képest eltérő módon, alacsony-intenzív beépítéssel és szabadonálló társasházas beépítéssel történhet meg a terület három pontján intézményi csomóponttal. A gyepes-parlagos terület hasznosíthatósága vegyes intézményi funkció. Ez, a repülőtér területén a nagy zöldfelületi és viszonylagosan alacsony beépíthetőségi arány magas épületmagassággal társul, így lehetőség van speciális intézmények megtelepedésére. A nagyméretű telkeken kialakítandó nagy épülettömegek telepítése során fontos figyelembe venni, hogy a nagy zöldfelületi arány minél jobban érvényesülni tudjon, mint a terület egyik legnagyobb erőssége.Völgyzugoly Műhely Kft.: Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) Véleményezési szakasz anyaga. Alátámasztó javaslat, bp16.hu - 2018. áprilisNemes Gábor: Döntési javaslat a Mátyásföldi Repülőtér ügyében (155/2020), bp16 - 2020. október 14.
A Mátyásföldi repülőtér Légcsavar utcai 103772/105 helyrajzi számú területén, noha az 1990-es években – feltehetően egy a szovjet csapatok által itt működtetett benzinkút által visszamaradt üzemanyagból származó – erős szénhidrogén-szennyezettséget állapítottak meg, a 2011–2014 közötti monitorozási időszakban mért értékek nem érték el a „B” (felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztéma igényei, földtani közeg esetében a talajok multifunkcionalitásának és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységének figyelembevételével meghatározott kockázatos anyag koncentrációKármentesítési kézikönyv 4. Kármentesítési technológiák (1. melléklet Fogalommeghatározások), Környezetvédelemi Minisztérium, fava.hu - 2001. ) szennyezettségi határértékeket.
A korábbi nemzetközi repülőtér kiszolgáló épületei, területe A 20. század közepéig a repülőtér északi részén álltak a hangárok és a repülőtéri épületek, amelyeket a mátyásföldi villatelep déli szélétől csupán egy széles kocsiút (Újszász utca) választott el. 1927 nyarán épült meg a területre a negyedik és egyben legnagyobb, belterületű hangár. Addig 2 beton- és egy fahangár (belső területük 1600, 1250, illetve ) volt a területen. Ezek között 1918-1937 között egy forgalmi iroda (amit csupán 1936-ban modernizáltak, benne a magyar királyi Repülőtéri Csendőrkülönítmény Parancsnokság, a Magyar Légiforgalmi és a Nemzetközi Légiforgalmi Rt üzemi igazgatósága, postahivatal állandó rádió-, távíró- és távbeszélőállomással, egészségügyi szoba) és váróterem, egy kisebb vendéglő, valamint dohánytőzsde is helyet kapott.
A repülőtér alakja az 1920-as évek második felétől „hosszúkás négyszög” (kb. 100 katasztrális hold), melynek hossza észak-déli irányban 700, szélessége pedig kelet-nyugati irányban 800 méter volt – északi része az 1940-es évek után beépült. Talaja fűvel borított, száraz, homokos. A fel- és leszállásra alkalmas területet a közepén elhelyezett fehér körrel jelezték, melyben «BUDAPEST» felírás volt olvasható (kezdetben még északnyugati irányból, kisebb méretben, az 1930-as évektől standard szerint 40 méter átmérőjű körben délről jövet volt olvasható, ekkor már szabvány szerint a betűk nagysága 6, a vonalak vastagsága 1 méter volt). Széleit rövid fehér vonalakkal, sarkait pedig fehér derékszögű vonalakkal (L) jelölték ki. A repülőgépek indítása a forgalmi épület előtti betonlapról történt. A mátyásföldi repülőtér majdnem négyszögű pályáján a le- és felszállás minden irányban egyformán történhetett. A mind az indulás, mind a leszállás helyéül szolgáló gyepes felszínt rendszeresen kezelték, kaszálták, hengerelték. A gyep gyökérszálaival megkötve a talajt, kellő nedvességben tartotta, ugyanakkor esőzés idején védte a térszínt a fölázás ellen, és eléggé portalanította is, illetve előnyként írták le rugalmasságát. Azonban az 1930-as évek végére az egyre nagyobb gépek miatt szükségessé vált a burkolattal ellátott futópályák létesítése. A mátyásföldi, csak ideiglenesnek tekinthető repülőtér úgynevezett fennsíki elrendezésű volt.
bélyegkép|A meteorológiai megfigyelő állomás 1943-ban A repülőtéren egy másodrendű meteorológiai állomás is működött. Meteorológiai időjelentésekkel a magyar királyi Légügyi Hivatal Meteorológiai Kirendeltsége és a budapesti magyar királyi Meteorológiai és földmágnességi Intézet látta el. A mindenkori időjelentések a forgalmi épület folyosóján voltak kifüggesztve. Az uralkodó széliránynak az északnyugatit határozták meg. A ködös napok száma átlagosan: októberben 3, novemberben 6, decemberben 8, januárban 7, februárban 3, márciusban 1 nap volt, melyek között csak ritkán fordult elő olyan, ami a fel-, leszállást akadályozta volna. Az átlagos évi hőmérséklet +10 °C, az átlagos évi csapadékmennyiség 600 mm volt.
A terület külön vízvezetékének köszönhetően önálló vízellátással rendelkezett. A víz előmelegítése is lehetséges volt.
Közlekedés bélyegkép|Iparvágányok a hajdani gyár bejáratánál (az Újszász utca 45/B közelében), a Mátyásföldi repülőtérnél, 2018-ban Az úgynevezett Ikarus 3. számú gyáregységet a Rákos állomással összekötő iparvágány kivitelezését 1968 őszén kezdték el és 1973-ban adták át, teljesen kiváltva az addig a gödöllői HÉV-vonal felől történt teherszállítást,Építik az iparvágányt, Ikarus 12. évfolyam 20. szám - 1968. október 2. (online: adtplus.arcanum.hu)Üzembe állítják, Ikarus 20. évfolyam 6. szám - 1972. március 16. (online: adtplus.arcanum.hu)Kereskedelmi hírek , Ikarus 21. évfolyam 3., 10. szám - 1973. február 1., május 10. (online: adtplus.arcanum.hu) ami 1916 óta szolgálta ki a gyár területét.Versenytárgyalások eredménye, Épitő Ipar - Építő Művészet 40. évfolyam, 21. szám - 1916. május 21. (online:adtplus.arcanum.hu) A Rákos vasútállomás és Rákosliget megállóhely között kiépített mátyásföldi iparvágány, a főpálya északi oldalán húzódó vontatóvágányhoz csatlakozik. Vonalát szintben keresztezi a Keresztúri út, majd átkel a Rákos-patakon, és több kilométeren keresztül vezet a felsőrákosi természetvédelmi terület erdein, rétjein is át, megkerülve a volt mátyásföldi repteret, mígnem befut az ipari rendezőbe. A leágazás egykor az Ikarus, majd a NABI budapesti üzemét szolgálta ki, a 2010-es évek végén pedig már csak a repülőtér melletti területen működő honvédségi bázis használja és a CRS magánvasút bérelte ki a néhai gyár vágányait kocsitárolás céljára. A katonaság különféle terepjárókat és más speciális járműveket szokott mozgatni vasúton, míg a CRS évente néhányszor a különvonatai előtt és után hozza-viszi itt a szerelvényeit. De 2017-ben az angol vasútbarátok Budapestet bejáró különvonata is végigrobogott Mátyásföldig.A.D.U Építész Iroda Kft.: Bp. X. Kőbánya, 80j vasútvonal menti területek kerületi építési szabályzat, kobanya.hu - 2017. decemberVörös Attila: Csúcsforgalom a mátyásföldi iparvágányon, iho.hu - 2019. május 2.
Kocsival a Légcsavar utca felől közelíthető meg a terület.
A H8-as és H9-es HÉV-ek bármelyikével, illetve a buszokkal Mátyásföld, repülőtér megállóhelynél leszállva gyaloglás (Pilóta utca, Prodám utca, balra kanyarodva az Újszász utcán keresztül a Légcsavar utca útvonal) után vagy a buszokkal a Diósy Lajos utcai megállótól -t haladva (az Újszász utcán, majd a Légcsavar utcán át) érhető el.
Története
bélyegkép|bal|165px|A repülőgépgyár reklámja a Motor című német újságban, 1918-ban Üzemi repülőtér