Rögbi

bélyegkép|333x333px|Rögbilabda A rögbi (eredetileg rugby) egy labdajáték, amelynek több fajtája van. Magyarországon az „uniós”, azaz a 15 fős változat terjedt el, amelytől az amerikai futball a 19. század második felében vált le. További változatai a 12, a 10 és a 7 fős rögbi. A 20. század elején elindult a ligarögbi változat is, amelyet 13 fő játszik. Mára hazánkban a létező szocializmus alatt még tiltottból támogatott sportággá fejlődött. Az uniós rögbi egyértelműen az angolszász oktatási kultúra alappillérének tekinthető, az angol oktatási intézmények, az angol nevelés filozófiájának tipikus kivetülése.

Szabályok bélyeg|400px|A rögbi játékterülete A játék célja, hogy mind a két csapat tizenöt, tizenhárom vagy hét játékosa, betartva a tisztességes játékot a játékszabályoknak és sportszellemnek megfelelően, megpróbál a labda vitelével, passzolásával, rúgásával és lehelyezésével annyi pontot szerezni amennyit tud. A rögbit kétszer 15 fő játssza, a játékidő 2×40 perc.

A pálya mérete 100×50 méter, és ehhez adódik hozzá a célterület. A pálya vonalazása a játék szabályai szerint alakult ki, erről bővebb információ a Magyar Rögbi Szövetség honlapjáról letölthető szabálykönyvben található.

A labdát csak hátrafelé lehet passzolni, előre csak vinni vagy rúgni szabad. Szerelni csak a labdás játékost lehet, annak földre vitelével, a mélyfogással. A földre vitt játékosnak el kell engednie a labdát.

Pontszerzési lehetőségek Ha a csapat az ellenfél alapvonala mögött (a célterületen) leteszi a földre a labdát, 5 pontot kap. Ezután 2 pontért megkísérelheti az állított jutalomrúgást, azaz a H alakú kapu felső részébe juttatni a labdát. Egyedülálló az a szabály, miszerint ha egy játékos valószínűleg gólt szerzett volna, de abban egy ellenfél szabálytalan játéka akadályozta meg, büntető gólt kell ítélni a kapu közepén. 3 pont jár a drop rúgásért (a leejtett labdát a földetérés pillanatában rúgja a játékos kapura) és a sikeres büntetőrúgásért.

További szabályok bélyeg|250px|Csomag bélyeg|250px|Zárt tolongás A játékvezető az enyhébb szabálytalanságokért (pl.: előre passz stb.) tolongást, a súlyosabbakért szabadrúgást vagy büntetőrúgást ítélhet.

A labda vonala a mindenkori lesvonal, a lesen lévő játékos nem avatkozhat a játékba (súlyos szabálytalanság). Csak labdát birtokló játékost szabad megtámadni (megfogni, ütközni, földre vinni). Rúgni, ütni, gáncsolni szigorúan tilos.

A támadás megállítása szabályosan az ún. mélyfogással történhet, ez azt jelenti, hogy az álló helyzetben levő labdavivőt egyidejűleg egy vagy több ellenfél megfogja, és földre viszi. A fogás kizárólag a mellvonal alatt történhet, úgy, hogy a védekező játékos mindkét kezével átkarolja, és egyensúlyából kibillentve testi erejével földre viszi. A szabályosan végzett szerelés balesetmentes.

Látványos eleme a játéknak a nyílt tolongás, amely a játék egy olyan szakasza, ahol egy vagy több lábon lévő játékos mindkét csapatból, fizikai kontaktusban, a földön lévő labda fölött összezár. Ilyenkor speciális lesszabályok lépnek életbe. Ha a labdát vivő játékos nem esik el, akkor ún. csomag alakul ki. A játékosok gördítést akkor csinálnak, amikor nyílt tolongásban vannak, és lábukkal megpróbálják megszerezni vagy megtartani a labdát úgy, hogy közben nem szabálytalankodnak.

Nem szándékos szabálytalanság esetén a játékvezető ún. zárt tolongást ítélhet. Ekkor 8-8 játékos meghatározott rendben összekapaszkodik, középen „alagutat” képezve. A kedvezményezett csapat nyitójátékosa ebbe az alagútba juttatva hozza játékba a labdát.

Történet

Nemzetközi történet I. sz. 100 Harpastum római játék

Egy korabeli tudósítás így írja le, a valószínűleg spártai eredetű, de a rómaiak által is kedvelt játékot:

„Övé a labda, kikerüli az egyiket, odajátssza vígan a másiknak, egyiket fellöki, másikat lelkesíti vadul kiáltva, hogy Oldalra! Messze! Előre emberhez! Vidd át rajta! Fölé! Röviden! Vigyázz! Figyelj, hátvéd!”

A játékot a katonai kiképzésen használták, több helyen a birkózáshoz kapcsolva említik, így a rögbihez hasonló játék lehetett. Érdekes, hogy a későbbi próbálkozásokkal szemben valószínűleg kevés volt a sérülés. Ezt bizonyítja például a kor híres orvosának. Galénosznak a biztatása is.

Arrianus író így jellemezte a sportot, szavait a mai kor rögbiseinek is meg kellene fogadniuk:

„Látni fogod, hogy milyen megfontoltan cselekszenek a játékosok. Mert senki sem vitatkozik jón és rosszon a harpastumnál csak a továbbdobás és az elkapás az érdekes. Megvan benne a technika, a gyorsaság, a kiegyensúlyozottság, a mozgalmasság és az elme játéka. Ha én dobok a másik elkap. Ám ha elveszítjük a labdát vagy gyámoltalanul dobunk és fogunk, mit ér a játék? Sokszor az egyik azt kiáltja: »Dobd!«, a másik »Ne dobd!«, a harmadik »Dobtad volna nekem!« Nem játék ez már, hanem civakodás.”

Arrianus leírja a görögök episzkürosz nevű játékát is:

„A játékteret kőzúzalékból rakott vonal választja ketté. és két, a középvonallal párhuzamos gólvonal keresztezi. A hossza több mint a dobástáv kétszerese. Adott jelre a két csapat futni kezd a széles fölfestett vonaltól a középvonalra helyezett labda felé. Aki először eléri, az eldobva, vele futva vagy a többiekkel összejátszva minél mélyebben igyekszik behatolni az ellenfél térfelére. Az a csapat győz, amelyiknek sikerül átjuttatni a labdát az ellenséges gólvonalon.”

1530 Sokan a calciót is a rögbi ősének tekintik, talán azért mert nagyon kemény férfias küzdelem folyt minden meccsen, de mivel szabály tiltotta a labda kézzel való megfogását, dobását, nyitott tenyérrel történő érintését, láthatjuk, hogy ez egyértelműen a labdarúgás őse.

1823 A legenda szerint, az angliai Rugby nevű városban egy futball mérkőzés alatt William Webb Ellis felkapta a labdát és berohant a kapuba, ott letette a labdát, majd felkiáltott: Gól!!!. Akkoriban a szabályok még teljesen kialakulatlanok voltak, de a labda kézzel való fogása akkoriban is tiltott volt. Ennek ellenére a többieknek tetszett az új játék, és ettől kezdve ez lett a „Rugby football”, azaz a Rugby városának szabályrendszere szerint játszott labdarúgás.

1843 Megalakult a Guy’s Hospital Rugby-Football Club.

1846 kiadták a Rugby-Football szabálykönyvét.

1848 Eton, Harrow, Winchester, Rugby és Shrewsbury diákjai különválasztják a rugby-football és a football szabályait.

1863. október 23. Megalakult a Football Association. December 8-án volt az utolsó egyeztető tárgyalás a rögbis játékformát támogatókkal. Megegyezés nem történt, így a két sport hivatalosan is különvált.

1871. január Megalapítják a Rugby Football Uniont, amely magába foglalja Dél-Afrikát, Új-Zélandot és az ausztráliai Új-Dél-Walest is.

1871 Anglia–Skócia válogatott mérkőzés volt az első nemzetközi megmérettetés.

1900 Olimpiai rögbi döntő: Franciaország-Németország 27-17.

1908 Olimpiai döntő rögbimérkőzés: Anglia-Ausztrálázsia 3-32.

1920 Olimpiai rögbi döntő: Egyesült Államok-Franciaország 8-0.

1924 A rögbi utoljára olimpiai versenyszám: 1. USA, 2. Franciaország, 3. Románia. A döntő az Egyesült Államok és Franciaország között annyira erőszakos volt, hogy a rögbi azonnal le lett tiltva az olimpiai játékok listájáról. Csak 2016-ban újra lett engedélyezve olimpiai sportként, a 7 fős alakjában.

1934. január 2. a francia, német, olasz, holland, spanyol, portugál, csehszlovák és román szövetségek megalakítják a Nemzetközi Amatőr Rögbiszövetséget – Fédération Internationale de Rugby Amateur, azaz FIRA (most FIRA-AER).

1935. augusztus 10-18. VI. főiskolai világbajnokság, Budapesten.

2009 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2. próbálkozására ismét beveszi programjába a rögbit, hetes formájában. A sport a 2016-os kiadásban indult.

A második világháború után a foci a munkásvárosokban, a rögbi pedig a diákvárosokban terjedt tovább. Sajnos ekkor az angol vaskalaposság hosszú időre megakasztotta a sportágat. A szabályok szerint nem lehetett cserélni (csak sérülés esetén), csak öt perc volt a szünet (és akkor is a pályán kellett maradni), nem rendeztek Világbajnokságot és teljesen tiltva volt a hivatásos rögbi sport. Ezek a szabályok az 1980-as évekig érvényesek voltak.

A rögbi nemzetközi versenyrendszere nagyon lassan alakult ki. A legpatinásabb sorozat a jelenlegi Hat Nemzet: Anglia, Skócia, Wales, Írország, Franciaország, és Olaszország. A jelenlegi alakjában 2000 óta létezik, de a bajnokság 1882-ben alakult ki. Eredetileg a 3 brit nemzet (Anglia, Skócia és Wales) és Írország játszott a Home Nations Championship-ben, mielőtt 1910-ben Franciaország, majd 2000-ben Olaszország csatlakozzanak a bajnoksághoz. A Rögbi Világbajnokságot 1987 óta négyévente rendezik. A déli félteke legrangosabb tornája a Rugby Championship, amelyet 1996-tól rendeznek meg. Eredetileg 3 csapat vett részt a Tri Nations-ban (Új-Zéland, Ausztrália és Dél-Afrika), és 2012-ben csatlakozott Argentína, hogy a mai Rugby Championship-pé váljon.

Magyarországi történet 16. század 1514-ben Stephanus Taurinus Stauromachia (Paraszti háború) című elbeszélő költeményében (amelynek témája a Dózsa-féle parasztháború) tudósít a labdajáték magyarországi kedveltségéről: „Bajnok erővel, amaz széllel bélelt, de kerekded Bőrzsákot dögönyöz mindegyre” (Geréb László fordítása)

1875 Múlt század utolsó harmadában a mai Szabadság téren az angol nagykövetség dolgozói űzték a rugbyt.

1879 Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című könyvében kitér az „association-játékra”, azaz a labdarúgásra és a rugby-játékra is. Tudomásunk szerint ez az első magyar nyelvű dokumentum a rögbiről.

„…Mindamellett két főcsoportra lehetett a Football-t ápoló iskolákat osztani: az egyik, a hires »Rugby« vezetése alatt, a labda utáni szaladást és kapkodást megengedi, mig a másik csoport, Eton, Harrow és Westminsterhirhedt iskolákkal, a labdának kézzel érintését és a labdával való szaladást tiltja. Egy e téren megindult reform-mozgalom lassanként megteremté gyümölcsét és »Association« név alatt egy Fotball-szövetkezés jött létre, mely a második csoport fő elveit magáévá tevén, a különféle szabályokat s elütő szokásokat egyöntetü codex-é átalakitá s XIII. czikkben összefoglalá. Mig e szövetkezéshez több meg több Clubb és iskola csatlakozott, addig a másik alapelv hivei a Rugby iskola körül – mely a Football rugásában mindenkor a leghíresebb volt, – csoportosultak. Így most angliában kétféle systema szerint üzetik a játék: a »Rugby« és az »Association«-szabályok szerint. Ezek előrebocsátása után, olvasóinknak a modern s szerintünk correctebb Association szabályok szerint játszott Football-t fogjuk bemutatni.”

1880 Valószínűleg a BBTE játékdélutánjain játszották a Rugby-t és a Foot-ball-t.

1891 Kertész Tódor divat-, sport- és játékkereskedésének reklám- és árjegyzékében korlátlan mennyiségben ajánlotta megvételre az angol Football kerek és tojásalakú labdaváltozatait.

1895 Ottó József: Ifjúsági játékok középiskolák számára

Rugdaló néven ír a sportágról „...Jelenleg az összes angol rugdaló játékclubbok két nagy pártra oszolva, kétféle szabály szerint játsszák e nevezetes játékot, u.m. a labda felemelésével, az u.n. »Rugby« játék szabályai szerint, és a labda felemelése nélkül, vagyis a »Association« szabályai szerint. Az előbbi a tulajdonképeni rugdaló játék sajátos harczias jelleggel bír, mig az utóbbinak lefolyása sokkal szelídebb, de híján van ezen játék meglepőbb mozzanatainak.”

1900 körül Budapesti Football Club fiataljainak próbálkozása

A BFC „megkezdte a rögbijátékot, hátha megfelel a fiatal nemzedék temperamentuma arra, amire a felnőttek magukat elég nyugodtnak nem érezték” A kezdeményezés elhalt.

1900 A legenda szerint a BTC-nek voltak ekkor próbálkozásai. Jelenleg nincs rá bizonyíték, csak a következő információ: