bélyegkép|300px|jobbra|A preventív és a korrektív kockázatkezelés
A kockázatmenedzselési eljárásban a kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció).
A prevenció és a korrekció A prevenció speciális esete a fenyegető kockázat előli kitérés. A prevenció-korrekció kettőssége jelenik meg a kriminalisztikában bűnmegelőzés-bűnüldözés, vagy az egészségvédelemben a megelőzés és a kezelés kettősségében. Ilyen értelemben a kriminalisztika és az egészségvédelem is a kockázatkezelés egy-egy speciális esete.
A prevenció egyes konkrét fajtái magyar jogszabályokban Egészségvédelem Az egészségügyben az elsődleges megelőzés alábbi főbb fajtái kapnak kiemelt figyelmet: a dohányzás visszaszorítása; az alkohol- és drogprevenció; az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszer-biztonság fejlesztése; az aktív testmozgás elterjesztése; a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása; az egészséges fizikai környezet kialakítása; a lelki egészségvédelem megerősítése; az AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek megelőzése; az emlőszűrés, továbbá népegészségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgálat.Vö. erről a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatot az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, Melléklet, AZ EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMJA, Az elsődleges megelőzés célkitűzései
Kriminalisztika A kriminalisztikában a bűnmegelőzés három fajtáját különböztetik meg: a bűnokok, a bűnalkalmak, és a sértetté válás lehetőségének csökkentését.Vö. erről a 115/2003. (X. 28.) OGY határozatot a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról, Melléklet, 1. A BŰNMEGELŐZÉS A TÁRSADALOM KÖZÜGYE, A bűnmegelőzés nemzetközileg elfogadott fogalma
A kockázatpotenciál és kockázatkezelés bélyegkép|280px|jobbra|Kockázatkezelés kockázatpotenciál alapján A kockázatpotenciált bekövetkezési valószínűség és a kárhatás horderejének szorzata alapján számítják. A kockázatkezelés számottevő erőforrás-ráfordítást igényelhet – és, mint Aiszóposz hiába ugráló rókájánál,vö.: Esopus fabulái, 174 Egy rókáról önmagában már ez is kockázatforrás lehet –, ezért érdemes: kis kockázatpotenciálú eseményt célszerű ignorálni (vagyis nem kell vele törődni); közepes kockázatpotenciálú eseményt már folyamatosan figyelni és korrigálni kell; és csak a nagy kockázatpotenciálú esemény az, ami prevencióval megelőzendő.
A fentiek alapján és az alkalmazott kockázatkezelési stratégiák ismeretében következtetés vonható le az előzetes kockázatelemzés módjára is: ignoráló kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált kicsinek korrigáló kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált közepesnek preventív kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált nagynak értékelhető. Ha a menedzsment nem törődik egy közepes valószínűséggel bekövetkező negatív eseménnyel – pl. egy sztrájkfenyegetéssel üzemi átszervezéskor –, akkor annak horderejét kicsire becsülte. Ugyanígy, ha a hatóságok csak korrektív módon kísérnek figyelemmel egy nagy horderejű negatív eseményt – pl. egy természeti katasztrófát –, de nem tesznek megelőző intézkedéseket, akkor az esemény bekövetkezési valószínűségét értékelték kicsire.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Kockázat
Kategória:Közgazdaságtan