Rasna (régi magyar neve Haraszt) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 14, közúton 15 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin, a Rudinska-patak partján fekszik.
Története A középkorban 1422-ben („Hyast”), 1428-ban („Hraasth”) és 1454-ben („Harazth”) Haraszt néven az orjavai uradalom részeként említik.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. A falunak török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Razna” néven 5 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Razna” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rasna” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 551. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rasna” néven 12 házzal és 109 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829. 1857-ben 127, 1910-ben 190 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a szerb, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Iskoláját 1956-ban nyitották meg. Az áramot 1966-ban vezették be a településre. 1991-ben lakosságának 86%-a szerb, 12%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 7 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 127 142 115 137 166 190 193 207 163 158 132 110 82 65 9 7
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései